Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-101

101. országos ülés 1897. május 22-én, szombaton. 143 helyeslés a jobboldalon) Meggyőződésem az, hogy e nélkül az esküdtbíróság életbeléptetése, egészséges, erős fejlődése lehetetlen. A felhozott újabb kifogásokra visszatérni nem szándékozoni, de miután tapasztaltam, hogy sem azzal, hogy miként áll a mai rend ebben a kérdésben, sem azzal, íiogy miként van e kérdés a törvényjavaslatban szabályozva, teljesen tisztában a felszólaló urak nincsenek, s ebből folyólag abba oly dolgokat magyaráznak bele, a mik benne egyáltalában nem foglaltatnak ; szükségesnek tartom először jelezni a mai rendet s aztán csak röviden rámutatni arra, hogy mi van e javaslatban. (Halljuk! Halljuk/) Az 1848-iki sajtótörvény életbeléptetését tárgyazó miniszteri rendeletben az van mondva, hogy az alaplajstromok elkészítését a városok hatóságai eszközlik; minden további szabályozás nélkül eszközlik ezt az összeírást, tetszésük szerint, a hogy akarják. Az általuk elkészített lisztát a városi hatóság átadja egy bizottságnak. Ez a, bizottság áll a törvényhatósági bizottságnak három kiküldött tagjából és semmi egyébből. Ennek a bizottságnak első feladata akkor, midőn a hatóság által elkészített lisztát megkapja, vizsgálat tárgyává tenni, hogy van-e, a ki törvényellenesen kimaradt és azt beveszi, és van-e, a ki törvényellenesen bevétetett és azt kihagyja. A lisztát ekkép megállapítja. Ez azonban semmi egyéb, csak egy liszta, ez nem az esküdtek lisztája. Azok, a kik abba be vannak írva, még nem esküdtek. További akcziója ennek a bizottságnak az, hogy kijelöl abból a lisztából a szerint, a mint a törvényszéknél két vagy négy ülésszak tartatik, 72 vagy 144 esküdtet. Vagyis ez a bizottság tulajdonképen az, a mely megállapítja, hogy ki lehet esküdt és ki esküdt; mert személyenkint ez választja ki az esküdteket. Ezzel meg van állapítva az esküdtek kiléte, az esküdtek száma. Már most sorsolás is történik. De ez a sorsolás nem az esküdtek minőségét adja meg, hanem csak azt, hogy az esküdtek melyik ülésszakban fognak működni. Úgy van a dolog., hogy az év elején már mindegyik tudja, hogy a második, harmadik, negyedik ülésszakban ki lesz az esküdt. Itt esetleg előfordulhatott volna, nekem nincs róla tudomásom, hogy épen arra számítva, hogy kik lesznek egy bizonyos évnegyedben az esküdtek, elhalasztatott volna a tárgyalás. Hozzám e tekintetben panasz sohasem érkezett. Hogy így történt volna, nem tudom. De még konstatálnom kell azt is, hogy ezen háromtagú bizottságnak működése ellen soha semmiféle kifogás a tekintetben fel nem merült, hogy azok akár pártpolitikát, akár klubpolitikát az esküdtek kiválasztásánál űztek volna. A legutóbbi évben itt Budapesten igenis hangzottak f fel panaszok, de azok jelentőségre nem vergődtek azért, mert különösen politikai perekben tapasztalhatta a nagyközönség, hogy a három bizottsági tag olyan esküdteket választott, kik minden kérdésben függetlenül ítéltek, hatalmi érdekeket nem képviseltek. Azért konstatálni kívánom, hogy a mai rendszer, melyre inkább mondhatják, hogy nem egyéb kinevezésnél, ez sem idézte elő azon eredményeket, a melyeket a képviselő urak most a közönség rémítésére felhoznak, (Úgy van! jobbfelöl. Mozgás és ellenmondás balfelöl.) Vizsgáljuk már most, hogy fog állani a rend a javaslat szerint? (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) A javaslat szerint az alaplajstrom elkészítésére három tagból álló bizottság lesz kiküldve azon községben, a melyben az összeírást eszközölni kell. Ez a három tag Összeírja az esküdtképes egyéneket. A liszta 15 napig nyilvánosan kifüggesztetik és az abban foglaltak ellen, annak minden tétele ellen mindenki kifogással élhet, az ellen felszólamlást adhat be, és ha ez a határidő letelik, a liszta a felszólamlásokkal együtt beküldetik a törvényhatóság főtisztviselőjének, a ki az iratokat rendbeszedve, beterjeszti a törvényszék elnökének, azon törvényszék elnökének, a melynek területén az esküdtbíróság működik. A törvényszék elnöke elnöklete alatt összeül azután egy bizottság, a mely a javaslat szerint áll egy bíróból és három törvényhatósági bizottsági tagból. Ezec első sorban vizsgálat alá veszik az alapiajstromot, elintézik a felszólalásokat, ós a mikor ez megtörtént, eszközlik a kiválasztást. Ennek pedig a lényege az, hogy az alaplajstromba felvettek közű! azokat, kikre nézve kizáró okok forognak fenn, vagy mentesek, vagy ha <fíy körűi menyek forognak fenn, melyek az esküdtbírói tiszttel össze nem egyeztethetők, kihagyják, a többit pedig az évi lajstromba beiktatják. Ez képezi az esküdtek évi lisztáját. A ki ebbe a lisztába belekerűi, az már esküdtbíró-jogosultságba! bites az tulajdonképen esküdtbíró. Ez lényeges különbség a mai és a tervezett rend között. A ma fennálló rend értelmében három bizottsági tag jelölt minden ellenőrzés nélkül, a javaslat szerint egy vegyes bizottság legnagyobb ellenőrzés mellett végzi a szelekczió munkáját. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi most következik, az a sorozás: a megállapított évi lisztából. A sorozás azonban itt már nem az időre vonatkozik, hogy tudniillik mikor tesznek az esküdtek szolgálatot, hanem vonatkozik arra, hogy ki lesz esküdt a következő ülésszakban. A sorsolás nem úgy, mint Győry Elek t. képviselő úr mondja, hogy novemberben, hanem legfelebb 15 nappal a következő ülésszak előtt történik, kisorsolnak harmincz rendes és tíz pótesküdtet az évi liszta-