Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-100

130 100, »rszágos ülés 1897, törvényeknek. Mihelyt azonban a jogérzet hanyatlik, t. képviselőház, a polgári önérzetet a szolgalelkűség váltja fel, a törvények feltétlen tisztelete gyengül, az önfeláldozó hazafiság helyébe az önzés, a haszonlesés, a kapzsiság lép, akkor a demokratikus intézmények felmondják a szolgálatot és helyükbe lép a reakczió, tért foglal a rendőrállam és útját egyengeti az abszolutizmusnak. En azt látom, t. képviselőház, hogy igen erős szelekkel ebben az irányban vitorlázik a kormány 8 úgy látszik, hogy ugyanezt látja Ragályi Lajos t. barátom is, a ki az eredeti javaslatról szólva, azt mondja, hogy az magán viselte egy oly kormányzati szellemnek bélyegét, a mely nem a polgárok jogának és szabadságának kiterjesztésében, de ezen jogok és szabadságnak megszorításában és eltiprásában jár elől. Egy ily szellemtől áthatott kormányzatot látott abban Ragályi Lajos képviselő úr. Ugyanilyennek látom én a jelenlegi kormányzat szellemét is, de akkor azt kérdem t. Ragályi Lajosbarátomtól.hogyan bízhatja ő egy ily szellemű kormányzat közegeire azt a fontos intézményt, a melylyel épen a mi jogszolgáltatásunk függetlenségét és a polgárok szabadságát biztosítani akarjuk? Nem akarok belemenni annak a részletezésébe, hogyan alkúlnának ezek az es küdtszékek. Elmondta Holló Lajos képviselőtársam, hogy Budapesten hogyan állítanák Össze; hogy a vidéken körülbelül hasonló szellemben összeülne egy esküdtszék, mely nagyobbrészt jegyzőkből és közigazgatási tisztviselőkből alakulna meg. Hiszen látszik a szándék, mert az egész intézmény lényegével ellenkezik az, hogy a köztisztviselőket az esküdtségre képeseknek deklarálja a törvény. Sehol más államokban erre példát nem találunk, Látszik a szándék : a vidéken ily emberekből összeállítani az esküdtszéket és meghozni az ítéletet úgy, a mint talán a pártérdek, vagy az illető körök érdeke kívánja és hozzá minden felelősség nélkül, hivatkozva arra, hogy hiszen népbíróság, esküdtszék hozta azt az ítéletet. Sokai veszedelmesebbnek tartom én ezt az intézményt, hogy ha így megalakíttatik, mint bárminő szakbíróságot. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen a szakbíróságnak legalább indokolnia kell ítéletét; a szakbírósäg ítélete ellen jogorvoslattal és felebbezéssel élhetünk, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) az esküdtbíróság minden indokolás, minden felelősség nélkül véglegesen hozza meg ítéletét, úgy, hogy ha ezt az intézményt, a mint az a törvényjavaslatban kontemplálva van, megvalósítjuk, akkor ezzel feláldozzuk Magyarországon az egyéni, a vagyoni, a személyes szabadság minden biztosítékát. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső ballájus 20-án, csütörtökön. oldalon.) A legkonzequensebbnek és egyúttal a javaslatra legjellemzőbbnek tartom Madarász József t. képviselőtársam álláspontját, a ki annak kijelentése mellett, hogy ő régi és rendületlen híve az esküdtbíróságoknak, ezt a törvényjavaslatot nem fogadja el; és époly konzequens és ezzel összhmgzó viszont Marsovszky Endre képviselőtársam kijelentése, a ki elvből ellensége az esküdtszékeknek, de e törvényjavaslatot elfogadja azon reményben, hogy ha ez megvalósíttatik, tíz év múlva Magyarországon senki aem lesz híve többé az esküdtszékeknek. (Derültség balfelöl.) Szeretik felhozni azt az aggodalmat, hogy a nemzetiségi vidékeken az állam érdeke kívánja meg, hogy az esküdtek úgy legyenek kiválasztva, hogy aggodalom nélkül legyen reájuk bízható az ítélethozatal. Foglalkozott e kérdéssel már Holló Lajos t. barátom is, s rámutatott, hogy ennek ellenében mily kautelákkal leht élni és hogy esetleg az ugyanazon királyi tábla területén lévő más esküdtszékre lehet bízni az Ítéletet. Én még rámutatok a bűnvádi perrendtartás azon intézkedésére, mely szerint a királyi kúria a felek bármelyikének indítványára, vagy a bíróság előterjesztésére, a korouaügyész meghallgatása után más bíróságot küldhet ki. Azt hiszem, ezzel az esküdtek kisorsolása ellen s a szelekczió védelmére felhozóit argumentumok egyike elesik. Kérem a t. házat, ha már egy szabadelvű intézményt akar létesíteni, ne méltóztassék oly nagyon félni a szabadelvű független polgárok szabad véleménynyilvánításától. Én a kisorsolásban nem látok semmi egyebet, mint azt a félelmet, mely a mostani kormányban minden szabad vélemény-nyilvánítással szemben megvan. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az esküdtbíróságok természetéhez tartozik, hogy független polgárokból alakúinak s e természetükkel sokkal jobban megfér, ha a sorsra bízzuk az esküdtképes tagok kiválasztását, mint akár . a bíróságra, akár az önkormányzati közegekre. Minthogy e törvényjavaslat, ha változatlanul fogadtatnék el, nemcsak egy szabadelvű intézményt nem honosítana meg, hanem egy rendkívül veszélyes, a hatalom érdekében visszaélésre vezető, arra csábító intézményt plántálna át. hozzánk: én e törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatok, hanem pártolom Holló Lajos t. barátom azon indítványát, hogy az az igazi szabadelvűségnek megfelelő módosítások megtétele végett az igazságügyi bizottsághoz visszautasíttassék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Azon beható fejtegetések után, melyeket előttem szóló képviselőtársaim eszközöltek, és a melyek ezen törvény-