Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-70
52 70. országos ülés 1897, márczius 13-án, szombaton. törvényhozás elé terjeszteném, revízió alá fogom venni az ügyvédi rendtartást, hogy e kérdés a perrendtartási eljárással összhangzásban gyökeresen megoldathassák. Hiszen lehetséges volna, hogy az ügyvédi rendtartást, mely már előrehaladott stádiumban van, egynéhány hét alatt a háznak betérj eszszem. De mivel meg vagyok arról győződve, hogy gyökeres orvoslást ez úton nem nyerhetünk, nem akarom ezt megtenni, pusztán azért, hogy törvényt alkossak, vagy alkotni látszassam a nélkül, hogy a kitűzött czéit ezzel elérhetném. (Helyeslés jóblfelöl. Felkiáltások a szélsőbalon : As bizony nem helyes!) Én azt hiszem, hogy leghelyesebben járunk el akkor, ha a törvényeket egymással összefüggésben, egyöntetűen hozzuk, mert csak így lehet a törvényeknek üdvös eredménye. Az ügyvédi kérdés megoldása főkép a peres eljárásban nyer szabályozást. A vádelv keresztülvitele, a vádnak és a védelemnek egyenjogúsítása, az ügyvédi állásnak a polgári perben való szabályozása, az ügyvédnek a perbe megfelelő behelyezése, a bíróval való közvetlen érintkezés, a szóbeliség és a nyilvánosság: ezek azok az intézmények, a melyek első sorban fognak hatni az állapotok javítására. Már itt emlékszem meg Polónyi Géza, Visontai Soma és Győry Elek t. képviselő uraknak ellenem elhangoztt vádjairól. Vádolnak engem, illetve védik az ügyvédi kart ellenemben, a ki azt nem támadtam, és a kivel szemben a védelemre szükség nem volna. Én Emmer Kornél t. barátommal polemizálva azt mondottam volt, hogy igazságügyünk terén nem kedvező jelenség az, hogy a bíróságoknak ügyforgalma igen nagy és a népességnek arányában a perek száma sok. E tényt konstatálva, jeleztem azt, hogy ezen segíteni kell. Hogy azonban ez állapot gyökeresen javíttathassák, nekem meg kellett keresnem azon forrásokat, a melyekből a baj származik. És én is ép úgy, mint a képviselő urak, első sorban arra mutattam rá, hogy jogrendszerünk teljesen kiépítve nincs, peres eljárásunk, az általános polgári törvénykönyv hiányzik. Itt rámutattam, mint forrásra, arra is, — és ezt fenn is tartom — hogy ügyvédi állapotaink is befolyással vannak arra, hogy ez a kedvezőtlen állapot előállt. Egy állapotot konstatáltam csak, és pedig abból a czélzatból, hogy pregnánsan rámutassak arra, hogy ezen is javítani és segíteni keli, mintegy demonstrálva azt, hogy az idevonatkozó intézkedéseknek az ügyvédi rendtartásnak revíziója valódi szükség. Ilyen körülmények között azt hiszem, hogy én az ügyvédi kart nem vádoltam, legkevésbbé pedig gyanúsítottam. Annak az elbírálását, hogy vájjon ezt tettem-e, én teljes nyugodt lélekkel rábízom a t. ház bölcs beláTarajossy Sándor képviselő úr még a kúriai döntvényeknek egyöntetűségéről és általában a bírói judikaturának egyöntetűségéről is megemlékezik. A mint méltóztatnak tudni, a bírói judikatura egyöntetűségének fentartására igen jó szabályaink vannak. Ha egyik, vagy másik tábla területén elvi kérdésekben eltérő határozatok hozatnak, ez ellenőrzése alatt áll úgy az igazságügyi kormánynak, mint magának a kúriának is. Ilyen esetben, ha az egyöntetűség megzavartnak mutatkozik, a kérdés elvi szempontból leendő eldöntés végett hivatalból is a kúria elé vitetik. Ezen az úton az egyöntetűség fentartásáról kellőleg gondoskodva van. De én azt hiszem, hogy miután a kúria eddig még igen kevés esetben vétetett igénybe, ilyen nem egyöntetű határozatoknak a kiegyenlítése czéljából az egyes királyi ítélőtáblák kerületén az elvi jelentőségű határozatok tekintetében az eltérés nem lesz valami nagy. Viaontai Soma képviselő úr beszédének első részében a bemutatandó törvényjavaslatoknak az elveivel és rendelkezéseivel foglalkozik. Azt hiszem, hogy egy olyan törvényjavaslatnak a bírálatába, a mely még nem fekszik a ház előtt, belebocsátkozni, elvi vitákat provokálni, talán felesleges, annál inkább, mert ezek a törvényjavaslatok nemsokára a ház előtt fognak feküdni és én fölkérem a képviselő urat, hogy észrevételeit, eltérő nézeteinek érvényesítését akkorra legyen szives fentartani. Szóba hozza továbbá a büntetőtörvény revízióját tárgyazó novellának a kérdését és azt igyekszik demonstrálni, hogy e novellának a megalkotása égető és nagy szükség. Velem szemben, t. képviselő úr, ezt demonstrálni nem volt szükség, mert én ennek a sürgősségét belátom és épen ennél az oknál fogva ennek a javaslatnak a kidolgozása ma már igen tüzetes munkába van véve. Meg kell azonban bocsátania a t. képviselő úrnak, midőn azt mondom, hogy bármilyen sürgős legyen is egy törvényjavaslat, annak, hogy jó legyen, hogy a keretébe tartozó kérdéseket mind alaposan és tüzetesen megoldja, annak az előkészítésére mindenesetre idő szükséges és nem tennék jó szolgálatot a törvényhozásnak, ha egy nem kellőleg előkészített törvényjavaslattal terhelném és venném igénybe az idejét. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék bevárni, mihelyt elkészül a törvényjavaslat, azonnal be fogom mutatni. Csak megnyugtatásul azt az egyet jelentem ki a képviselő úrnak, hogy a feltételes ítéletnek az intézménye ebben a novellában mindenesetre benn fog foglaltatni. Ezek. után Visontai Soma képviselő úr áttér
