Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-70

52 70. országos ülés 1897, márczius 13-án, szombaton. törvényhozás elé terjeszteném, revízió alá fogom venni az ügyvédi rendtartást, hogy e kérdés a perrendtartási eljárással összhangzásban gyöke­resen megoldathassák. Hiszen lehetséges volna, hogy az ügyvédi rendtartást, mely már előrehaladott stádiumban van, egynéhány hét alatt a háznak betérj esz­szem. De mivel meg vagyok arról győződve, hogy gyökeres orvoslást ez úton nem nyerhe­tünk, nem akarom ezt megtenni, pusztán azért, hogy törvényt alkossak, vagy alkotni látszassam a nélkül, hogy a kitűzött czéit ezzel elérhet­ném. (Helyeslés jóblfelöl. Felkiáltások a szélső­balon : As bizony nem helyes!) Én azt hiszem, hogy leghelyesebben járunk el akkor, ha a törvényeket egymással össze­függésben, egyöntetűen hozzuk, mert csak így lehet a törvényeknek üdvös eredménye. Az ügyvédi kérdés megoldása főkép a pe­res eljárásban nyer szabályozást. A vádelv keresztülvitele, a vádnak és a védelemnek egyen­jogúsítása, az ügyvédi állásnak a polgári per­ben való szabályozása, az ügyvédnek a perbe megfelelő behelyezése, a bíróval való közvetlen érintkezés, a szóbeliség és a nyilvánosság: ezek azok az intézmények, a melyek első sorban fog­nak hatni az állapotok javítására. Már itt emlékszem meg Polónyi Géza, Vi­sontai Soma és Győry Elek t. képviselő urak­nak ellenem elhangoztt vádjairól. Vádolnak engem, illetve védik az ügyvédi kart ellenem­ben, a ki azt nem támadtam, és a kivel szem­ben a védelemre szükség nem volna. Én Emmer Kornél t. barátommal polemizálva azt mondot­tam volt, hogy igazságügyünk terén nem ked­vező jelenség az, hogy a bíróságoknak ügyfor­galma igen nagy és a népességnek arányában a perek száma sok. E tényt konstatálva, jelez­tem azt, hogy ezen segíteni kell. Hogy azon­ban ez állapot gyökeresen javíttathassák, nekem meg kellett keresnem azon forrásokat, a melyek­ből a baj származik. És én is ép úgy, mint a képviselő urak, első sorban arra mutattam rá, hogy jogrendszerünk teljesen kiépítve nincs, peres eljárásunk, az általános polgári törvény­könyv hiányzik. Itt rámutattam, mint forrásra, arra is, — és ezt fenn is tartom — hogy ügy­védi állapotaink is befolyással vannak arra, hogy ez a kedvezőtlen állapot előállt. Egy álla­potot konstatáltam csak, és pedig abból a czél­zatból, hogy pregnánsan rámutassak arra, hogy ezen is javítani és segíteni keli, mintegy de­monstrálva azt, hogy az idevonatkozó intéz­kedéseknek az ügyvédi rendtartásnak revíziója valódi szükség. Ilyen körülmények között azt hiszem, hogy én az ügyvédi kart nem vádoltam, legkevésbbé pedig gyanúsítottam. Annak az el­bírálását, hogy vájjon ezt tettem-e, én teljes nyugodt lélekkel rábízom a t. ház bölcs belá­Tarajossy Sándor képviselő úr még a kú­riai döntvényeknek egyöntetűségéről és általá­ban a bírói judikaturának egyöntetűségéről is megemlékezik. A mint méltóztatnak tudni, a bírói judikatura egyöntetűségének fentartására igen jó szabályaink vannak. Ha egyik, vagy másik tábla területén elvi kérdésekben eltérő határozatok hozatnak, ez ellenőrzése alatt áll úgy az igazságügyi kormánynak, mint magának a kúriának is. Ilyen esetben, ha az egyöntetű­ség megzavartnak mutatkozik, a kérdés elvi szempontból leendő eldöntés végett hivatalból is a kúria elé vitetik. Ezen az úton az egy­öntetűség fentartásáról kellőleg gondoskodva van. De én azt hiszem, hogy miután a kúria eddig még igen kevés esetben vétetett igénybe, ilyen nem egyöntetű határozatoknak a kiegyen­lítése czéljából az egyes királyi ítélőtáblák ke­rületén az elvi jelentőségű határozatok tekinte­tében az eltérés nem lesz valami nagy. Viaontai Soma képviselő úr beszédének első részében a bemutatandó törvényjavaslatok­nak az elveivel és rendelkezéseivel foglalkozik. Azt hiszem, hogy egy olyan törvényjavaslatnak a bírálatába, a mely még nem fekszik a ház előtt, belebocsátkozni, elvi vitákat provokálni, talán felesleges, annál inkább, mert ezek a tör­vényjavaslatok nemsokára a ház előtt fognak feküdni és én fölkérem a képviselő urat, hogy észrevételeit, eltérő nézeteinek érvényesítését akkorra legyen szives fentartani. Szóba hozza továbbá a büntetőtörvény re­vízióját tárgyazó novellának a kérdését és azt igyekszik demonstrálni, hogy e novellának a megalkotása égető és nagy szükség. Velem szemben, t. képviselő úr, ezt demonstrálni nem volt szükség, mert én ennek a sürgősségét be­látom és épen ennél az oknál fogva ennek a javaslatnak a kidolgozása ma már igen tüzetes munkába van véve. Meg kell azonban bocsá­tania a t. képviselő úrnak, midőn azt mondom, hogy bármilyen sürgős legyen is egy törvény­javaslat, annak, hogy jó legyen, hogy a kere­tébe tartozó kérdéseket mind alaposan és tüze­tesen megoldja, annak az előkészítésére minden­esetre idő szükséges és nem tennék jó szolgá­latot a törvényhozásnak, ha egy nem kellőleg előkészített törvényjavaslattal terhelném és ven­ném igénybe az idejét. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék bevárni, mihelyt elkészül a tör­vényjavaslat, azonnal be fogom mutatni. Csak megnyugtatásul azt az egyet jelentem ki a kép­viselő úrnak, hogy a feltételes ítéletnek az intézménye ebben a novellában mindenesetre benn fog foglaltatni. Ezek. után Visontai Soma képviselő úr áttér

Next

/
Thumbnails
Contents