Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-70
70. országos ülés 1897. márcrfns 13-án, szombaton. g \ polgári egyénekre kiterjedő bűnvádi perrendtartás mar nálunk törvénybe van iktatva — közjogi akadálya is volna Horvátországgal szemben való viszonyunkban, mert Horvátországnak az igazságügy terén autonóm törvényhozási joga van, Azt hiszem, t. ház, hogy ezzel a fenforgó tévedés vagy félreértés kérdése tisztázva van. Sehmidt Károly t. képviselő úr a fizetési meghagyási törvények némi hiányaira utal és ha jól értettem, e törvény revízióját óhajtaná. Egyik - másik hiányáról e törvénynek igenis birok tudomással. Tekintve azonban, hogy e törvény még alig egypár éve van érvényben s a gyakortati élet annak minden intézkedését még ki nem próbálhatta, úgy hogy én még azt sem vagyok képes megállapítani, vájjon ezen intézmény a jogkereső közönségben milyen szimpátiával találkozik: e törvény revíziójának kérdését egyelőre napirendre tűzhetőnek nem tartom. Szóba hozta aztán a képviselő úr a brassói igazságszolgáltatási állapotokat és első sorban felemlíté az ottani törvényszéknek és járásbíróságnak nagyon hiányos elhelyezését. Ha nem is époly élénk színekkel kifestve, mint azt a képviselő úr tette, de igenis van arról tudomásom, hogy a brassói törvényszék nincs jól elhelyezve, már esak azért sem, mert a törvényszék egyes részei különböző épületekben vannak. Ez nagyon természetesen nagy hátrányára van az ügymenetnek s szerintem ez egyik fő oka annak, hogy a brassói törvényszék az ügymenet tekintetében nem áll első sorban. Ismerve e hiányt, törekedni fogok arra, hogy Brassó is megkapja a maga törvényszéki épületét. (Helyeslés jobbfdöl.) A képviselő úr valószínűleg tudomással bír arról, hogy egy alkalmas telek megszerzése tekintetében már is tárgyalások vannak folyamatban. Egy ily telek megszerzése Brassóban akadályokba ütközik remélem azonban, hogy ez akadályok legyőzésével azt a törekvésemet, hogy Brassóban a törvényszék kellően legyen elhelyezve, meg fogom valósíthatni. A képviselő úrnak az az állítása, hogy a bírói vagy kezelő létszám nem felelne meg az ügyforgalomnak, nem egészen áll, mert rendelkezésemre álló adatok szerint a brassói törvényszék úgy a forgalmi, mint a kezelőszemélyzet tekintetében kedvezőbben van ellátva, mint más, hasonló ügyforgalommal biró törvényszék, melynél az ügymenet semmi kívánni valót nem hagy fenn. A mennyiben általánosságban véve akármelyik bíróságnál időleges fennakadások, hiányok észleltetnének, én azokon mindenkor lehető gyorsan szoktam és igyekszem segíteni. Tarajossy Sándor képviselő úr a lakbérügynek Kalocsán leendő szabályozását tette kérdés tárgyává. Azonban a lakbér osztályozás nem tartozik az igazságügyi tárcza körébe; ez a pénzügyminiszter úr által szabályozta tik. Az illetők tehát, a mennyiben adatokkal tudják támogatni azt az álláspontot, melyet a t. képviselő úr kifejtett, a legczélszerűbben teszik, ha eziránti kellőleg felszerelt kérvényüket a pénzügyminiszternél benyújtják. Meg vagyok róla győződve, hogy a fennálló szabályok értelmében a pénzügyminiszter úr t. barátom azon segíteni fog. Felvetette továbbá a t. képviselő úr az ügyvédi rendtartásnak kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Mint tegnapi beszédemben már jelezni szerencsém volt, az ügyvédi rendtartás revíziója napirenden van; jeleznem kell azonban, t. ház, hogy az ügyvédi bajok nem a mai keletűek. Méltóztatnak talán némelyek visszaemlékezni, mások az akkori iratokból meggyőződést szerezhetnek arról, hogy az ügyvédi bajok a 40-es években már léteztek és egyes nagyon kedvezőtlen jelenségek már akkor mutatkoztak. Az 50-es években, az osztrák uralom alatt, a kinevezési rends7er behozatalával ezek a nem kedvező jelenségek a felszínről eltűntek, de mindjárt a 60-as években, az alkotmány visszaállításával, ismét felszínre kerültek, még pedig talán nagyobb mórtékben, mint azelőtt. Ennek következtében a közvélemény folytonosan sürgette az ügyvédi kamarák felállítását, a qualifikáczió szigorítását és általában az ügyvédi rendtartás szerkesztését. Ez, t. ház, az alkotmány visszaállítása után nemsokára már 1874-ben megtörtént. De azzal a jelenséggel találkoztunk, hogy alig volt az a törvény egynéhány évig érvényben, már is mindenki meggyőződött arról, hogy ez az ügyvédi rendtartás az ügyvédi bajokat nem orvosolja gyökeresen. És akkor elkezdték sürgetni ez ügyvédi rendtartás revízióját. [A különböző kormányok készítettek e tekintetben javaslatokat, bekértek szakvéleményeket is. Előttem is fekszik ilyen javaslat, mely alapelveiben helyes igen jó szakvéleményekkel van támogatva. De e kérdésben az a nézetem, hogy magában az ügyvédi rendtartásban az ügyvédi bajok kérdését gyökeresen megoldani nem lehet. Az eljárási törvények vannak hivatva arra, hogy a létező bajok orvosoltassanak. Mihelyt életbe lép a bűnvádi perrendtartás, meglesznek az általános polgári perrendtartás és más eljárási törvények, melyekben különös súlyt fogok helyezni arra, hogy az ügyvédi hivatásnak és állásnak megfelelőleg kidomboríttassék az ügyvédi hatáskör és szabályoztassékaz ügyvédi működés : csak akkor fogjék elérni a létező bajok gyökeres orvoslását. Megállapított munkarendem ez: a bűnvádi perrendtartás már törvénybe van iktatva, most napirenden van az általános polgári perrendtartás szerkesztése. Mihelyt ennek szabványai végleg meg lesznek állapítva, még mielőtt azt a 7*
