Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-86

86, országos ülés 1897, '. Április 6-án, kedden. 319 járulhatni és legrosszabb esetben kéuyteleu lesz oly szigorú rendszabályokhoz nyúlni, melyeket eddig került, jelenleg is kerülni óhajt, de melyek végre feltétlenül szükségesek abból a szempontbúl, hogy a szerb egyházban végre egészséges, rendszeres állapot álljon elő, mely mellett a a szerb egyház ügyeit intézni lehessen. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) De méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a kormány nem kerüli, sőt keresi a rendezést a törvény korlátai közölt, az autonómia biztosítása érdekében, de feltétlenül biztosítandók az állami és koronajogi szempontok és érdekek is. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Jagics József: T. ház! A t. miniszterelnök úrnak interpelláczióm első és második pontjára adott válaszát feltétlenül veszem tudomásul; mert eléggé megokolva látom azt, hogy a kongresszus összehívása nem lett volna opportunus a szabályzat által megállapított rendes határidőben. A msisik két pontra vonatkozó miniszterelnöki választ illetőleg azonban egy alapos tévedésre akarom felhívni a t. miniszterelnök úr figyelmét, még pedig okulás szempontjából. Azt jegyezte meg tudniillik a t. miniszterelnök úr, hogy a görög-keleti szerb egyház autonómiai szervezete szentesítésre csak az esetben számíthat, ha az alkotmányos törvények keretei között mozogva, egyszersmind megóvja az állam, illetőleg a kormány főfelügyéleti jogát. Itt van a tévedés; ez volt magva 30 éven keresztül a kongresszusi viszályoknak, és annak, hogy az autonómia ezideig teljesen konstruálható nem volt. Itt & tévedés, és pedig a következő okokból. A kormány Jogainak, különösen a legtöbb felügyeleti jognak szabályozása és érvényesítése nem a kongresszus által történik, nem is történhetik, mert az nem képezi az autonómia tárgyát. Annak egy jogalapja van, tudniillik az 1868 : IX. törvényczikk, egy tartalma van, tudniillik az önszabályozás, az önigazgatás és az önvégrehajtás. Minden egyéb, a mi ebbe a keretbe be nem foglalható, nem tartozik az autonómia keretébe s valahányszor a t. miniszterelnök úr vagy elődje azt kívánta, hogy a statútumban magában oldassék meg a legfőbb felügyelet jogának fogalma, köre és terjedelme, mindannyiszor üszköt, tüzet vitt a kongresszusba és képtelenné tette a talajdonképen munkára. Ha a t. miniszterelnök úr felfogása szerint a görög-keleti szerb egyház viszonya a magyar államhoz rendezetlen, bizonytalan; ha kétséges, hogy, ha akár az egyház maga, akár a kormány tájékozatlan azon keret iránt, a mely keretbe az állam legfőbb felügyeleti joga gyakorlandó: mi ennek a konzequencziája? Ennek a konzequencziája az; méltóztassék türvényj avaslatot előterjeszteni ennek a háznak, mint valamennyi autonóm testület törvényhozásának és tessék a korona és a törvényhozás szuverén hatalma által megállapítani azokat az alapelveket, a melyek alapján elbánni kell nemcsak a görög-keleti egyházzal, hanem elbánni kell az államban élő és fejlődő minden egyházzal. Ez az én felfogásom és ezen tévedés kikorrigálását azon állásnál fogva, melyet itt elfoglalok, tartottam kötelességemnek. (Helyeslés balfelöl.) T. képviselőház! A t. miniszterelnök úr még egy dolgot koczkáztatott, a mely szintén kevésbbé válik be. Azt mondotta, hogy a görög keleti szerb egyháznak az önkormányzatot azon alapon, a melyen a román egyház autonómiáját nyerte, politikai okból nem lehet megadni. Hiszen mind a kettő hierarchiai szervezetű, autonóm jogait mind a kettő ugyanazon kútforrásból meríti. S miután magának a kormánynak hivatása a törvényeket megtartani és azokat megtartatni; méltóztassék nekem megengedni, t. miniszterelnök úr, nem értem, hogy minő politikai okok lehetnek azok, a melyek miatt a görög-keleti szerb egyház ugyanazon a jogalapon és az önkormányzat ugyanazon alapelve alapján, nem lenne szervezhető. Vagy a görög keleti szerb nép politikailag veszélyes? Hiszen akkor veszélyesebb lenne, ha ugyan lenne, a román nép, a mely tömegekben él. A t. miniszterelnök úr kevésbbé ismeri Magyarország nemzetiségének mappáját. Méltóztassék megnézni, meny

rnyire deczeutralizálva van a görög-keleti szerb vallású népesség, a mely egyébként az alkotmány visszaállítása óta egész máig, mind hazafiságáról, mind a haza egysége iránti ragaszkodásáról, mindenkor tanúságot tett. Ez az, t. miniszterelnök úr, a mit — szintén azon jóakaratnál fogva, a melylyel a t. kormány iránt, épen ebben a dologban tanúsított munkásságánál fogva viseltetem, — tartottam szükségesnek megjegyezni. S miután a t. kormányelnök úr természetesen ezen premisszákból kiindulva a harmadik és negyedik kérdésre választ sem adott, azt mondván, hogy annak a két pontnak nagyon tág a kerete s én ezen tág keret mellett tőle elvi kijelentést is kívánok, ezekre választ sem adott, pedig kielégített volna engem, és kielégítene utólag is, ha azt mondaná, hogy igenis én az alkotmány és alkotmányos alapon hozott törvények álláspontjára helyezkedem és csakis az alkotmány eszközeivel fogok veletek is, meg mindenkivel is elbánni. Ha ezt a választ adta volna a t. miniszterelnök úr a harmadik és negyedik kérdésre, azt is készségesen tudomásul vettem volna; de miután erre adott válasza tulaj-