Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-86

318 86. országos ülés 1897. április 6-án, kedden. hivása iránt tett előterjesztéshez hozzá nem járultam. Hát, t. ház, ő Felsége még 1896-ban elvi elhatározást adott, a melyben, mondhatnám engedélyezte a kongresszusnak 1897-re való összehívását, és a kongresszusnak í897-ben való összehívása ellen egyáltalában valamely nagyjelentőségű, a kongresszusra és a kongresszus működésére vonatkozó nehézségek nincsenek. Egész egyszerűen, t. ház, a horvátországi országgyűlési választások idejének közeledése azon ok, a mely a kormányt arra indította, hogy a statútumoknak megfelelően húsvét és pünkösd közötti megtartásának engedélyezését a kongresszusnak ne javasolja. Mert, t. ház, méltóztatnak tudni, hogy a horvátországi országgyűlésre választott képviselők mandátuma legközelebb lejárván, minden kétséget kizárólag a legközelebbi időben, mondhatnám biztosan május hónapban Horvátországban a választások el lesznek rendelve. Már most méltóztatnak-e helyesnek találni azt, hogy két választás izgalmai, két korteskedés kihatásai egyszerre egy területen nyerjenek érvényesülést? Miután pedig, mint méltóztatnak tudni, a magyar korona országaiban lakó szerbek több mint kétharmada Horvátországban lakik, ez, gondolom, elég indok arra, a mit mondottam, hogy a szabályzatban megállapított időtől eltérőleg, a mint különben ez már máskor is történt, kivételesen a kongresszus megtartása ezen időre elhalasztassék. Ez azonban, t. ház, egyáltalában nem azt jelenti, hogy a kongreszszusnak ez évben való megtartását a kormány nem akarná, nem azt jelenti, hogy annak engedélyezése iránt a Felséghez előterjesztést tenni nem fog. Ellenkezőleg még ez év folyamán, talán a nyár folyamán, talán a nyár végén, mindenesetre azonban oly időben, midőn a mezei munkák zavarólag nem hatnak, teszünk intézkedést az iránt, hogy a kongresszus összejővén, a törvényben és szabályzatokban megszabott működését megkezdhesse és remélem, óhajtom, végezhesse is. Azonban, t. ház, a t. képviselő úrnak harmadik és negyedik kérdése már bizonyos elvi kijelentéseket kivan tőlem, melyekre talán felelni kissé nehéz is, mert utoljára tudni akarja, hogy mi lesz a kormány álláspontja egy még ezentúl megalkotandó szabályzattal szemben; és hogy ezen megalkotandó szabályzat szentesítése tekintetében, a Felség elé juttatás tekintetében, milyen álláspontot fog elfoglalni. T. ház! Azt gondolom, hogy erre a kérdésre most ez alkalommal azzal a pozitivitással, miként azt a képviselő úr a harmadik és negyedik kérdésben felveti, én nem felelhetek. Nem felelhetek, t. ház, azért sem, mert ez vagy egy irányítás színezetével, vagy egy kényszerítés jellegével bírna, a mitől kétségtelenül tartózkodnom feltétlenül szükséges. Mindenesetre azonban el kell, hogy mondjam, hogy a nehézség sok tekintetben megvan. Megvan főképen azért, mert az eddigi kongresszus, a mely ideiglenes szervezet alapján működött, nem lehet mondani, hogy egyszerűen csak egyházi, iskolai ügyekkel és az alapítványok ellenőrzésével foglalkozó lett volna, de a szerb egyházban dúló viszály és ellentétek következtében mondhatnám, szinte egy politikai testületté is alakúit át, ós talán ez volt a főnehézség abban, hogy ügyeit véglegesen nem rendezhette. Es ezek, a miket most mondok, mintegy irányítók vagy tájékoztatók lehetnek arra nézve, hogy a kormány körülbelül mit akar, mit óhajt, mit tart jónak. A másik baj abban is van, hogy a kongresszus jelenlegi szervezetében egy adminisztratív közeget is képez; már pedig egy olyan testület, a mely 3—4 évben, sőt még nagyobb időközökben is jön egyszer össze, akkor is legfeljebb hat hétig maradhat együtt, és igen sok dolgot kell, hogy végezzen, adminisztratív teendőkkel meg nem bízható, mert az adminisztratív teendők nem egy ilyen nagy testületre, hanem egy kisebbre, — mint például az a kongresszusi választmány — bízhatók csak, hogy az eredménynyel működhessék. Tehát nézetem az, hogy ezen kongresszusi szervezet olyan kell, hogy legyen, hogy a kongresszus számára a szabályozó jogkört biztosítsa, és ez adminisztratív kérdéseket annak keretéből elvonja. Kell, t. ház, hogy ezen szabályzat úgy jöjjön létre, hogy az nemcsak az 1868 : IX. törvényczikk kívánságainak feleljen meg, — mert ezeknek okvetlenül meg kell felelnie — hanem az ország többi törvényeinek is, melyek szemmeltartásával kell, hogy a szabályzat létrejöjjön, azoknak, a melyek például az iskolaügyek rendezésére vonatkoznak, sőt az 1868 : XL1V., a nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló törvénynek is. Kell gondoskodni e szabályzatban arról is, hogy ő Felsége főfelügyeleti joga minden kétséget kizárólag biztosíttassék, mint ő Felsége feltétlen joga, de biztosíttassanak azon jog- és illető körébe is, melyek hierarchikus jellegű egyházban feltétlenül szükségesek. Biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ha a statútum az itt általam nagy vonásokban elmondottaknak meg fog felelni, a kormány nem fog késni ahhoz hozzájárulni és azt szentesítés végett a korona elé terjeszteni. De túlfelől ki kell jelentenem, hogy ha e szabályzat, úgy mint eddig történt, létre nem jő, vagy oly alakban jön létre, hogy sem a magyar állami, sem a magyar politikai szempontoknak, sem a hierarchikus jellegnek, sem a Felség felügyeleti joga szempontjainak meg nem fog felelni, az esetben a kormány annak szentesítéséhez nem fog hozzá-