Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-79
79. országos ülés 1897. máxczlvs 26-án, pénteken. 207 tud is, bir is, akar is az ember: nem a modern és rideg jogállam, (Élénk tetszésbálfelől.) A »hazaszeretet«, a »hazafiság«, a »hazaellenes« szavakat ismerjük is, értjük is; de az »államszeretet«, »államosság«, ^államellenes* szavak közöl csak ezt az utóbbit ismerjük;, mert azt a modern államok vagy azok kormányai, a melyek igen szeretik magukat identifikálni magával az állam mai, nagyon hamar és lépten-nyomon rásütik azokra, a kik a modern állam előtt meghajolni, annak kényszerzubbonyát magákra ölteni nem vágynak, vagy a kik az általa elkobzott egyéni, családi és társadalmi jogokat reklamálják. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Csak egyet nem Iát, csak egyet nem hall a modern álhim. Nem hallja alattvalóinak kétségbeesett és kétségbeejtő jajszavát, éa nem látja a folyton növekvő immoralitást. Nem látja, mint álldogálnak, őgyelegnek nemcsak Párig, de Budapest utczaszögletein is egész embercsoportok és bámulják az ott függő nuditáfiokat. Nem látja, mint olvassák sokszor 10 —12 éves iskolás leányok és fiúk a kirakatokban a nem egyszer ocsmány képekkel is illusztrált könyvczímeket, melyeket itt felemlítenem tiltja a közszemérem. Nem látja, hogy mint tódulnak esténkint a mulatni vágyók az orfeumokba és egyéb hasonló helyekre, a hol nem egyszer még a blazírt lélek is csömört kap az erkölcsi piszoktól, és a melyre vonatkozólag — igazán fájdalommal emlékezem meg erről! — a sajtónak egyéb kifogása nem volt és nincsen, mint az, hogy ott ^németül pökünk*. Ilyen államrendszernek a néppárt nem lehet barátja és azért kormánya iránt sem viseltethetik bizalommá]. Nem bizalommal, hanem félelemmel viseltetünk mi a t. kormány iránt, (Mozgás jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk! balfelől.) és pedig azért, mert felette rettegünk, hogy nagyon is hamar bekövetkezik ránk az a kor, a melyet egy gondolkozó fő ekként vázol: »Jelleme — úgymond — a jeliemtelenség; vallása a vallástalanság ; temploma a börze; szorgalmasan forgatott imakönyve a váltó; naponkint való imája Istenes papszidalmazás ; (Derültség.) erénye az erszény ; szabadsága a szabadosság; testvérisége a »do ut des« elve ; egyenlősége czím- és rendjelhajhászat, vagy az ezzel való üzérkedés (Tetszés balfelől) Iránya a szabadkőművesség; nagyhatalmassága a kapitalizmus ; (Úgy van ! balfelől.) közés népjoga takaró, mely alatt a magánérdek üli orgiáit; államrendszere alkotmányos abszolutizmus; kormánypolitikája meddő pártkzüdelem; parlamentje érdekszövetség; (Tetszés balfelől.) választásai lélekvásárok; valláspolitikája valiásüldözés; tanügyi politikája valláserkölcsi alapot nélkülöző és testet-lelket ölő; financziája krach, kölcsön és defiezit; (Úgy van! Úgy van! balfelől.) békéje j szuronyerdő; igazságszolgáltatása kötetlen szemű; | kereskedelme és ipara megbízhatatlan; czége a hamis reklám; társadalmi iránya a pogány szoczializmus; (Derültség balfelől.) gyármuukása fehér szerecsen, rabszolga; boldogulási árja a protekczió és a nepotizmus; (Igás! Igaz! balfelől.) vagyonszerzési módja a svindli, a szédelgés, hamis bukás és a csőd; tudománya felületesség; bölcselete durva materializmus; művészete Makartizmus ; képtárai arőzpirítók; színházai ledérek ; mulatóhelyei erkölcsi szemétdombok; (Derültség balfelől.) lovagiassága a barbár duelluai; egyedüli menekvése a balsorsban az öngyilkosság; sajtója a pokol műhelye; (Zajos derültség.) már ifjúsági olvasmánya is pornográf; műveltsége külső máz; vágyainak netovábbja a luxus és luxuria; fanyar gyümölcse az általános korrupczió; és végkifejlése, végsorsa az általános konflagráczió, az erkölcsi és gazdasági bankrott. (Igaz! Ügy van! Zajos helyeslés balfelől.) T. ház ! Hogy pedig ez a kor nem ólom-, de gólyomszáruyakon közelít felénk, sőt hogy annak képe már-már markáns vonásokban szemlélhető a mi társadalmunk ábrázatán, csak az nem látja, a ki látni nem meri vagy nem akarja, mert ő is azoknak a képíróknak, a kik ama képet festik, munkatársa. (Tetszés balfelől.) T. ház! Mivel a néppárt nem lát elég garancziát a jelen kormányban arra, hogy ezen általam imént jelzettimminens veszélyt távol bírná tartani kedves hazánktól, iránta — ismétlem — bizalommal nem viseltetik, és a többség által elfogadott költségvetést neki megszavazni nem fogja. (Zajos helyeslés és éljenzés a baloldal hátsó padjain.) Molnár Antal jegyző: Gróf Csáky Albin ! 6f. Csáky Albin: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Igen sok embernek megvan a maga vesszőparipája, azért nem szégyeidem bevallani, hogy nekem egy olyan vesszőparipám van, a mely a költségvetés tárgyalásának mikéntjére vonatkozik. Én régen abban a meggyőződésben vagyok, hogy a költségvetés tárgyalása csak akkor volna helyes, czélirányos és megfelelő, ha az úgynevezett általános tárgyalás alkalmával csak általános financziális szempontok tárgyaltatnáuak, ha aztán a részleteknél csupán a részlet-, konkrét kérdései;, eszmék, kifogások stb. hozatnának szóba és ha végűi abban a stádiumban, a melyben jelenleg vagyunk, tudniillik mikor a költségvetési törvénynek megszavazásáról, vagy meg nem szavazásáról van szó, csak általános politikai momentumok tárgyal tatnánk, azon általános politikai momentumok, melyek a kormány iránti bizalomnak vagy bizalmatlanságnak forrásai. (Helyeslés jobb/elől.) Midőn tehát most a költségvetés tárgyalásának utolsó stádiumában felszólalok, tisztán ilyen általános politikai momentumokkal akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!)
