Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-68
14 68. országos illés 1897. márczins 11-én, csütörtökön. kell haladnia, mert csak ezen az úton valósíthatja meg aspiráczióit, gyarapíthatja erejét és hatalmát. (Helyeslés a jobboldalon.) Én, t. ház, ezen az úton haladok. És ha az ország törvényhozása engem abban a támogatásban és abban a bizalomban fog részesíteni, a mit eddig tapasztalni szerencsém volt, a programmot megvalósítom. Kérem a t. ház támogatását és a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés, taps és éljenzés a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Rakovszky István jegyző: Molnár János! Molnár János: T. képviselőház! Új idők, új emberek; új idők, új intézmények; új idők és új törvények korrektív fogalmak. Az újabb idők eltörölték az úgynevezett ősiségét, felszabadították az úrbéri birtokot, a nemesi, a volt úrbéri és a kisbirtok tehát új jogi alapokat igényelt. És melyek voltak azok az új jogi alapok, melyeken ezen birtokok még most is nyugosznak ? Köztudomású dolog, hogy az országbírói értekezlet egy átmeneti intézkedést létesített, a mely a régi nemesi birtokjog romjai közé beleékelte, beleillesztette részben az akkor náluuk is divó osztrák polgári törvénykönyvnek már akkor is, most is elavult szakaszait. Az osztrák tartományok tehát, melyeknek maradiságáu mi élczelni szoktunk, megelőztek e téren bennünket, mert míg ott már régen felkarolták a kisbirtokosok érdekeit, addig nálunk a magyar magánjog kodifikácziója még ma is, tehát 30 év múlva, a bizottságok és a zöld asztalok légkörében révedez. Pedig a jogbiztonság alapfeltétele minden czivilizáeziónak; a jogbiztonság, mely határozott jogi szabályokat, megfelelő jogi intézményeket és jogszolgáltatást igényel. É tekintetben nálunk még ma is több a látszat, mint a valóság. Mert kérdem, t. ház, van-e jogbiztonság például a telekkönyvek terén? A ki ezt hiszi, nagyon könnyen és hamar csalódik. Igaz, hogy történt e téren Javulás a telekkönyvi betétek szerkesztése által, de az a kérdés, mikor fog az véget érni? Ha úgy halad, a mint az eddig haladt, bizonyára ad Calendas Ghraecas marad. Ha azt a sok, igazán felesleges százezret, sőt milliót, melyet a polgári anyakönyvekre fordítunk, a telekkönyvekre fordítanék, mily hatalmas lendületet nyerne ez az ügy! De erre Magyarországon nincs sem pénz, sem ember! Midőn 1867-ben a szabadelvű rendszer átvette a kormány gyeplőit, a konzervatívok voltak azok, a kik sürgették, hogy rendezni kell a kis-, volt úrbéri birtokosok birtokviszonyait, hiteligényeit, öröklési jogát. stb. De jutalmuk az volt, a mi ma a néppárté: pecsovicsoknak, hazaárulóknak, klerikálisoknak nevezték őket. á. »fekete báróuak« gúnyolt Sennyey, midőn felfödte a Felvidék nyomorát s az uzsora garázdálkodását, ki birta Ugyan erőszakolni az uzsoratörvényt, de a többi elmaradt, mert a liberalizmus kapitalisztikus és merkantilista iránya nem akart ily lappáliákkal, tudniillik a kisbirtokosok igényeivel foglalkozni. A reális hitel helyett a perszonális hitelre utalta a kisbirtokost, de nem gondoskodván annak alkatelenvűről, odajutottunk, hogy míg a középbirtokos osztály, a mely pedig a hazának ós alkotmánynak mindig fentartója, hatalmas oszlopa volt, majdnem teljesen elpusztult, addig a kisbirtokos ma már alig »leli honját e hazában* és felütötte fejét a mezei proletariátus. (Égy van! a baloldal hátsó padjain.) Ily körülmények között ért minket a gazdasági válsig. S ennek daezára, midőn máinem hunyhatunk szemet az általános nyomor előtt, többnyire elméleteken vitatkozunk, a helyett, hogy az orvoslás praktikus eszközeihez fordulnánk. (Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Gondoskodjék tehát a törvényhozás a telekkönyvek végleges rendezéséről, továbbá a hitelnek jogi alapjairól, aztán megfelelő birtokjogról, nemkülönben a kisbirtokos öröklési, vagyonszerzési jogáról; szóval alkosson legalább oly rendszeres, határozott agrártörvényt, agrárjogot, a minőt a gazdasági egyesület ajánlott. Ezenfelül teremtsen olcsóbb és gyorsabb igazságszolgáltatást, mint a milyennek ellenkezőjétől itt tegnap Emmer Kornél t. képviselő úr is panaszkodott, és a mi fő, iparkodjék a kormány visszavarázsolni a jogintézményekbe és az igazságszolgáltatásba helyezendő, de, daczára a miniszter úr ellenkező nézetének, már-már eltűnt vagy legalább is megingott bizalmat minden téren, mert a bizalom akárhányszor pótolja a törvény hiányait, míg viszont a legtökéletesebb törvény is hiányos ezen bizalom nélkül. Ezt sürgeti a néppárt s a míg ezt megvalósítva nem látja, nem fogadja el a költségvetésnek erre vonatkozó tételeit. (Helyeélés a baloldal hátsó padjain.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Kérem, foglalják el hely őket. Lehoczky Vilmos jegyző: Plósz Sándor! (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Majdnem személyes kérdésben vagyok kénytelen felszólalni. Oly vehemens támadás intéztetett tegnap az igazságügyi kormányzat ellen, annak törvényhozási politikája ellen, hogy azt szó nélkül nem hagyhatom.
