Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-78
198 ? 8, országos ülés 1897. märczius 24-én, szerdán. revíziójával foglalkozni és ezáltal a kérdést tisztázni. Különben válaszomat, kérem, méltóztassék tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelSl.) Városy Gyula: T. ház! A miniszterelnök úr azt mondja, az interpelláczió első pontjára, hogy azt elfogadja, és a czikket ő írta. Tudomásul veszem. Az interpelláczió második pontjára adott válaszát, melyben én egyenesen megneveztem a politikai tapintatlanságot, a mely ellen ő tiltakozott és helytelenül védekezett, nem fogadom el. Azt mondja a t. miniszterelnök úr: »Hát mikor nyilatkozzam, nekem jogom van nyilatkozni.* Hát erre válaszolok. Az egész ügy magánügy volt, a mely kezdődött szobában egészen egyszerűen magántermészetű módon, ugyanilyen módon végeztetett volna el. De azt mondja a miniszterelnök űr, neki joga van nyilatkozni, mint én nekem is; igaza van; itt e képviselőházban minden képviselő nyilatkozhatik; de ha én nyilatkozom, vájjon van-e annak olyan hatása? (Egy hang jobbfelől: Az a maga hibája! Derültség jobbfelől.) Ott az egyik t. képviselő úr azt mondja, hogy az én nyilatkozatomiiük semmi hatása nincsen. Ezt én nem bízom az illető közbeszólóra, hanem kérdezze meg odakünn; hanem magának, hogy milyen hatása van, ha felszólal, azt sehol nem fogom találni. Nekem jogom vau felszólalni; báró Bánffy Dezső képviselő úrnak szintén joga van, de ha én felszólalok, mint egyszerű képviselő, annak nincsen olyan hatása, mintha a miniszterelnök úr szól. (Úgy van ! jobbfelől.) Síért a miniszterelnök úr egy háromszáz tagból álló pártnak a vezére, az irányadója, (Felkiáltások bálfelől; Parancsolója!) szóval parancsolója, vagy más szóval gazdája. Ő maga mondotta ezt nem ezzel a szóval, hanem más értelemben. Úgy hiszem, a miniszterelnök úrnak épen most nem volt joga nyilatkozni, s a mire bazirozta egész czáfolatát az egész második pontban, az elesik. Igenis, a politikai tapintat azt parancsolta volna, hogy most, midőn kényes és viharos időket élünk, épen most ne nyilatkozzék, inkább tartsa fenn akkorra, mikor nem lesz ennyire aktuális, ilyen kényes az ügy, s így nyilatkozott volna ezelőtt, nyilatkozott volna később, csak most ne. És épen a jól nem választott idő szempontjából, ámbár a jogát elismerem a nyilatkozásra, fentartom állításomat, hogy magánnézetének alkalmasabb időben eszközölt szétkürtöltetése, tapintatlanság és ezt nem vonom vissza. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Még van néhány szavam. (Halljuk! Halljuk !) Először is el kell hogy mondjam, — azt gondolom, nem tévedek, emlékezetem nem csal, — hogy épen az agrárbaukra vonatkozólag az agrárbank alakulása alkalmáyal az ellenzék egyik árnyalatához tartozó egyik képviselő úrnak az agrárbankhoz való belépése tárgyában azon párt kebelében a kérdés megbeszélés tárgyává tétetett és alig hiszem, hogy tévedek, ha mondom, hogy azon képviselő úrra vonatkozólag, a ki most a háznak nem tagja, (Mozgás bálfelől.) nem merült fel azon nézet, hogy az agrárbankba való belépése inkompatibilis volna. (Zaj.) Ezért, t. ház, . . . Bolgár Ferencz: Ha nem tagja a háznak, mit beszél róla? (Zaj.) Elnök : Csendet kerek! BolgAr Ferencz képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot! Csendet kérek a jobboldalon! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: ... legalább is mondhatom, hogy a jóhiszeműség ezen kérdésre vonatkozólag a törvény magyarázatát illetőleg én nálam megvan. Még egyet kell hogy mondjak arra az ismételten hangoztatott tapintatlanságra vonatkozólag. Nüánsza lehet a dolognak, talán van is. Ha, t. ház, a lotíójáradék bérletére nézve felmerült összeférhetetlenségi kérdést illetőleg tettem volna azon nyilatkozatot, lévén azon ügy ez idő szerint az összeférhetlenségi bizottság elbírálása alatt, lehetne talán mondani, hogy tapintatlanság volt nyilatkozatom, mert egy ítélkezés alatti kérdésben foglaltam volna állást. (Helyeslés jobbfelől.) Eddigelé, t. ház, nem tudok arról, hogy az agrárbankra vonatkozó összeférhetlenségi kérdés itt e házban felvettetett volna, (Ügy van! jobbfelől.) nem tudok arról, hogy e tekintetben itt e házban összeférhetetlenségi eset bejelentetett volna. Hogy ha a lapok erről írnak, ha egyik-másik képviselő úr valahol viselt állásáról lemondva, bár fentartva azt, hogy a maga részéről az összeférhetlenség fenforgását nem látja, és akkor, t. ház, azon kérdésre nézve nyilatkozom : még ha állana is általában a tapintatlanságnak lehetősége és esete, ezen esetre ezt alkalmazni joggal nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Városy Gyula : T. ház ! (Felkiáltások jobbfelől; Eláll! Elnök csenget.) A miniszterelnök úr beszéde utolsó passzusában az agrárbaukra tér át, és hogy erre vonatkozólag itt e házban senki bejelentést nem tett. Ez igaz, de nem zárja ki azt, hogy fog tétetni. (Nagy derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) És épen ez igazolja interpelláczióm második pontját, hogy mindenütt a legfeszűltebben várják a fejleményeket, nem tudva, hogy honnan pattan ki a szikra, nem tudva, hogy honnan fog a láng kicsapni és épen ebben látom azt, hogy a rendkívül feszült álla-
