Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-77
190 77. országos ülés 1897. márczins 23-án, kedden. Tekintve, hogy vasúthálózatunk kiépítése, melynél nagy részben olasz munkások alkalmaztattak, már nagyon előrehaladott, B ennek következtében olasz munkásoknak hazánkba való beözönlése csökkent, s bogy időközben megalkottatott az 1891: XIV. törvényczikk, a mely az ipari és gyári munkások betegség esetén való ellátására a munkaadókat kötelezi, tekintve, hogy az egyezmény IV. czikke értelmében az olasz kormány kötelezi magát arra, hogy az eddigi hátralékos költségeket két év alatt megtéríti, a közigazgatási bizottság hozzájárult az egyezményhez, és nevében kérem a t. házat, mikép a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki hozzászólni általánosságban a törvényjavaslathoz? Ha senkisem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Igen!) A ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a czímet és az 1—3. §-t; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Következnek a közigazgatási és az igazságügyi bizottság jelentése, (írom. 101, 134) Magyarország és Ausztria között, egyrészt BeszterezeNaszód és Máramaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhúzódó országos határvonal megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az előadó úr kivan szólani. Belitska Béni előadó: T. ház! Bukovinának 1775-ik évben Ausztriához történt csatolása óta Magyarország és Ausztria közt a Besztercze-Naszód vármegye és Bukovina közt elhúzódó országos határ folyton vitás volt és minduntalan határvillongásokra szolgáltatott okot, a minek következtében az országos határ rendezése vált szükségessé, mely szerint a két állam 1886-ban meg is indította az eljárást és az országos határ megállapítására vegyes bizottságot küldött ki. A vegyes bizottsági tárgyalások bizonyos megszakításokkal három ízben is folytak a helyszínén és legutoljára, miután már a helyszínét bejárták, 1884 és 1887-ben Bécsben, a mely alkalommal a vitás határ rendezésének kérdése végleges megoldást nyert, melynek megfelelőleg a határpontok ki is jelöltettek. E megállapodásokat, melyekhez a két állam kormánya hozzájárult, tartalmazza a most beczikkelyeztetni ezélzott törvényjavaslat, melyet úgy a közigazgatási valamint az igazságügyi bizottság is letárgyalván, annak czélját mindkét bizottság helyeselvén, mindkét bizottság nevében kérem a t. házat: méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani, Féregéi Dezső belügyminiszter: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat érdemére és lényegére nézve teljesen kifejtette a t. előadó úr a dolog állását, ahhoz tehát nem kivánok hozzászólni. De ha mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert sajnálatomra konstatálnom kell, hogy ezen törvényjavaslat indokolásába egy számhiba csúszott bele, s miután én súlyt helyezek arra, hogy ne csak a törvényjavaslat, hanem annak indokolása is minden tekintetben preeziz legyen, engedelmet kérek a t. háztól, hogy itt egy recktifikáló nyilatkozatot tehessek. (Halljuk! Bálijuk! jóbbfel'dl.) Az indokolásnak utolsó előtti bekezdése ugyanis azt mondja, a határrendezés eredményéről szólván, hogy (olvassa) : »Hangsúlyoznom kell, hogy a határrendezés eredménye Magyarország érdekeinek így is megfelelő, a mennyiben Magyarországhoz 394 hold 685 négyszögöl, Ausztriához 85 hold 1215 négyszögöl csatoltatott, úgy, hogy Magyarország javára addig vitás és de facto Ausztriához tartozó területből 307 hold 1070 négyszögöl esett.« T. ház! Ez az adat itt téves; a mennyiben az átszámításnak rektifikálása után a tény • leges eredmény az, hogy az összes vitás terület 479 hold és 300 négyszögöl. Ebből most már Magyarorsz íghoz átcsatoltatott 374 hold és 916 négyszögöl, Ausztriához esatoltatott 49 hold és 1532 négyszögöl és így tényleg Magyarország területe gyarapodott 324 hold és 984 négyszögöllel. Ez az, a mit az indokolás ezen részlettételének rekíifikácziója czéljából a t. ház előtt felemlíteni szükségesnek tartottam. A magam részéről is kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki szólni általánosságban a törvényjavaslathoz? Ha senkisem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, Igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat mimét és 1—4. §-ait, változatlanul elfogadtattak). Elnök: Következnek már most az igazságügyi és közgazdasági bizottságok jelentései (írom. 19, 135) a kereskedelmi tengerészet rendtartásáról szóló javaslat tárgyában. Neumann Ármin, az igazságügyi és közgazdasági bizottságok előadója: T. ház! Kereskedelmi tengeri hajózásunk fejlődése érdekében égetően szükségessé vált azon viszonyoknak a szabályozása, a melyek eddig vagy épen nem, vagy pedig csak szórványosan voltak szabályozva. Azon jogforrások, melyek eddig
