Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-76
76. országos ülés 1897. márczius 22-én, hétfőn. 179 kiadásoknál az utalványozás egyezik az előirányzattal. Az eddigi zárszámadás összes feleslege, a mely 22.196 forintban volt megállapítva, tényleg azonban a zárszámadás szerint 32,273.333 forint 92 1 / 2 krajczárt tesz ki, vagyis a zárszámadási felesleg kedvezőbb 32,251.137 forint 92Va krajezárral. Már most, ha az összes zárszámadásiig előirt bevételeket tekintjük, ezek 542,154.506 forint 20 krajczárt tesznek ki, az előirányzott összes bevétel pedig 488,752.732 forint 3672 krajczár, a nagyobb bevétel tehát 53,401.773 forint 83 x /2 krajczár volt. Ha most az összes kiadásokat tekintjük, azt látjuk, hogy utalványozva lett 515,926.605 forint 7872 krajczár, az előirányzott összes kiadás pedig volt 494,775.969 forint I672 krajczár, vagyis a túlkiadás 21,150.635 forint 91 krajczár. Ezen összegben azonban benfoglaltatnak, t. ház, az egyes tárczáknál elő forduló előirányzat nélküli kiadások, melyek összesen 9,999.478 forint 93 krajczárt tesznek ki. Ha már most levonjuk a nagyobb bevételből a túlkiadást és az előirányzat nélküli kiadást, akkor a kezelés az előirányzathoz képest kedvezőbben alakult 32,251.137 forint 9272 krajczárral. így hasonlóképen az átfutó kezelés tekintetében is az év végén a követelés tételénél a szaporodás 68,751.531 forint 9872 krajczár, az átfutó tartozás pedig az év végén: a szaporodás 175,949.377 forint 5472 krajczár, vagyis végeredménykép a követelés szaporodott 32,865.032 forint 747 2 krajczárral. Ezek után, t. ház, még az állami számvevőszék jelentése alapján a zárszámadási bizottság a következőket jelenti. Először is az átfutó kezelés hatályosabb ellenőrzése czéljából az állami számvevőszék az eddigi gyakorlatnak módosítását indítványozza. Másodszor a hitellekötések tárgyában a múlt évben indított tárgyalások időközben a minisztertanács határozatával kielégítő megoldást nyertek. Jelenti továbbá a bizottság, hogy ugyancsak minisztertanácsi határozattal kielégítő megoldást nyert a földmívelésügyi tárczáknál, a múlt években különféle czímek alatt adott nagyobb segélyek, jutalmak és nagyobbmérvű munkadíjak kérdése is, Negyedszer a selyemtenyésztésre fordított költségek elszámolása tekintetében oly megállapodás jött létre, hogy ezentúl a költségvetésben az állami előlegezési rendszer helyett a jövőben kiadásúi a selyemtenyésztés valódi szükséglete, bevételül pedig a valódi elért bevételek irányoztassanak elő. Végül jelenti a bizottság, hogy a ragadós tüdőlob kiirtásánál szükséges kártérítések ügyében az 1893 : II. törvényczikknek megfelelő módosítása iránt törvényjavaslat beterjesztését határozta el a minisztertanács, a mi időközben meg is történt. Ezen jelentéseket kéri a bizottság tudomásul vétel végett elfogadni, és a zárszámadási bizottság, miután minden egyes tárczának a számadását, valamint az állami számvevőszék jelentését pontos és beható bírálat alá vette, ezek alapján ajánlja a t. háznak, hogy a kormány részére az államháztartás egyensúlyának fentartása érdekében kifejtett tevékenységéért elismerését nyilvánítsa, és kéri részére úgy az 1895. évi zárszámadásra, valamint az aídunai Vaskapuszabályozás munkálataira és kiadásaira nézve a fölmentvényt megadok (Helyeslés jöbbfeUl.) Elnök: Kivan valaki a zárszámadási bizottság jelentéséhez hozzászólani? Ha hozzászólani senkisem kivan, a vitát bezárom. A kérdés először az, vájjon a ház a zárszámadási bizottság által előterjesztett jelentéseket tudomásul veszi-e? A második kérdés pedig az, vájjon a ház a zárszámadási bizottság által tett határozati javaslatokat elfogadja-e? Méltóztassék talán a zárszámadási bizottság által tudomásul vétetni kért bejelentések szövegét meghallgatni. Molnár Antal jegyző (olvassa a bizottsági jelentésnek tudomásul vételre ajánlott pontjait). Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e e bejelentéseket, igen vagy nem? Kivannak szavazást? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház e bejelentéseket tudomásul vette. A ház erre vonatkozó határozata tudomásul vétel és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz tétetik át. A második kérdés az, vájjon a t. ház a bizottság határozatait magáévá teszi-e? E határozatok elseje az állami háztartás í89o-iki kezelésére nézve a felmentvény megadását tartalmazza: a második az aldunai Vaskapunál az 1888-ik évi XXVI. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján eszközölt kiadásokra nézve szintén a törvényszerű felmentvény megadását foglalja magában. Azt hiszem, hogy e két határozati javaslatot együttesen bocsáthatom a ház elhatározása alá. (Helyeslés.) A kérdés tehát az, vájjon a ház a zárszámadási bizottság e kétrendbeli határozati javaslatát elfogadja-e? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház mindkét rendbeli határozati javaslatot elfogadja, és így e határozat is tudomásul vétel és szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend szerint a belügyminiszter úr válasza Horánszky Nándor képviselő úr interpellácziójára a székelyudvarhelyi kerületben előforduló politikai üldözések tárgyában. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Múlt év deczí-mber 14-én Horánszky Nándor S3*
