Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-75
172 75. országos ülés 1897. márczins 20-án, szombaton. más polgárára a hazának szintén büntetőjogi konzequencziákat vouna maga után. (Helyeslés jőbbfelől.) Egyetlen kivétel e tekintetben azok a nyilatkozatok, a melyek itt a házban tanácskozás közben történnek. A házban, a ház tanácskozásai közben a korlátlan szólásszabadság biztosítását igen fontos közjogi momentumok teszik' szükségessé. Ezen fontos jognak szükségessége s a mellette szóló érvek sokkal lényegesebbek, semhogy ezek miatt azon hátrányokat, a melyekkel ezen korlátlan szólásszabadság még itt a házban is jár, elviselnünk ne kellene. De mitigálja ezen hátrányokat a háznak fegyelmi joga is, a mely nemcsak elnöki megrovás, vagy rendreutasítás, de a haz által kimondott megrovás alakjában is érvényesül. Azonban igen sikamlós és veszélyes lejtőre lépünk ha ezen kivételes jogszabályt ellentétben a törvénymagyarázat alapelveivel nem szigorúan interpretálnék, úgy a mint a törvényben van, de kiterjesztem akarnók a ház tanácskozásaival többé-kevésbé összefüggő más helyekre, más társulatok tanácskozásaira, a hol azután sem azon parancsoló közjogi és közszabadsági szempontok, melyek a házban tett nyilatkozatok büntetlenségét teszik szükségessé, sem a háznak s az elnöknek fegyelmi hatósága fenn nem forog. Én tehát épen elvi szempontból, mert veszélyesnek, helytelennek és czélszerűtleunek tartom az immunitás kiterjesztét a ház falain kivül tett nyilatkozatokra és mert nem akarok ily irányú preczedenst alkotni, járulok a mentelmi bizottság javaslatához. (Helyeslés jőbbfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás, melynek tárgyát a mentelmi bizottság jelentése képezi, a mely szerint Podmaniczky Frigyes b. mentelmi joga a fenforgó esetben felfüggesztendő. Elfogadja ezt a ház ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a képviselőház mentelmi bizottságnak. 123 számú jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés miatt vádolt Rakovszky István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. képviselőház! Szalavszky Gyula, Pozsony és Trencsén vármegyék, valamint Pozsony város főispánjának megbizásából a pozsonyi királyi ügyész panaszt nyújtott be az illetékes törvényszék vizsgálóbírójához, a »Pressburger Tagblatt« czímtí napilap szerkesztője, Binder Tivadar ellen, úgy nemkülönben Rakovszky István képviselő úr ellen nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. Az inkriminált közlemény a pozsonyi lapoknak 119. számában »Affendakis in der Politik« czímmel jelent meg. és ugyanazon lapnak 222. számában a »Politische Rundsehau« rovatban »591 Wähler, 989 Soldaten« jelent meg. A panasz tárgya a fennebbi közleményekben a következő kitételekre vonatkozik és pedig az elsőben, »Affendakisz in der Politik«, ez foglaltatik : »Ugyanazon királyi kúriánál, mely egy szélesebb körbea ismert méltóságos urat az okirathamisítás vádja alól csakis bekövetkezett elévülés miatt mentett fel.« A másik közleményben a xPolitische Rundsehau«-ban fogfoglaltatik: »Mennyi katonára volna szükség, hogy egy bizonyos méltóságos úr, ki a fogháztól csak az elévülés czímén menekült, lelkiismeretfurdalásai megnyugvást nyerjenek.« És ezen kitételekre vonatkozólag ugyancsak a 220. számban be lett véve egy bécsi lapnak, a Volksblattnak, egy czikke, Die uugarischen Wahlgräuel, a melyben már egész expresse benfoglaltatnak ezen kitételek : »Móltóságos úr és az elévülésre vonatkozó kifogások. »Szalavszky főispán úr ebből kifolyólag a vilzsgálatot kérte, a mely megejtvén, ki lett hallgatva Binder Tivadar szerkesztő és annak vallomása az »Affendakis in der Politika czímtí czikkre vonatkozólag az volt, hogy a czikk nem eredeti czikk, csak fordítása az »Alkotmány« czímtí napilapban megjelent hasonló czikknek. Hogy a fordítást ki eszközölte, arra ő nem emlékszik, a kéziratot sem tudta a vizsgáló bírónak felmutatni, de egyszersmind hozzátette, hogy annak fordításban való közlésére Rakovszky István képviselő úr által fel lett hatalmazva, hogy azon fordítását közölje az »Alkotmányban« megjelent czikknek. Előbb nem tudta határozottan vájjon levélben, szóval vagy telefonice adta-e Rakovszky képviselő úr beleegyezését. Későbbi vallomásában határozottan vallott, hogy a felhatalmazás távbeszélőn történt. Ez alapon a vizsgálóbíró Rakovszky István képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztése iránt a házhoz felterjesztést intézett. Minthogy a sajtótörvény szerint egy, bár más lapból átvett, de közölt czikkért az első sorban a szerző, azután a kiadó felelős, minthogy Binder Tivadar szerkesztő vallomása szerint kétségtelenül helyreállítható az összefüggés a panaszlott czikk és Rakovszky István képviselő úr között, és miután a czikk csakugyan oly kitételeket tartalmaz, melyek a törvény értelmében a rágalmazás és becsületsértés megállapítására alkalmasak s illetékes bíróság előtt van folyamatban az eljárás: a mentelmi bizottság Rakovszky István képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Elnök: Kíván még valaki szólani ?
