Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-75

J70 7 5. orsüágos ülés 1897. márczius 20-áii, szombaton. urak mentelmi ügyében előadta a mentelmi bizottság jelentését, mely oda koukludá!, hogy Kossuth Ferencz képviselő úr mentelmi joga ez esetben 'fölfüggesztessék, azonban Komjáthy Béla és Heutaller Lajos képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztése megtagadtassák. Kíván valaki a házszabályokhoz szólani? (Nem!) Miután senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem az igen tisztelt házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Minthogy ellenvélemény is van, kérem azon t. képviselő urakat, kik a kik a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek fel­ál lan i. (Megtörténik.) A ház többsége a mentelmi bizottság javas­latát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság 122. számú jelentése (írom. 122) rágalmazás és becsületsértés vétségével terhelt báró Podmaniczky Frigyes képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Kassits Péter nyugalmazott miniszteri tanácsos még a múlt évi márczius havában feljelentést adott be a budapesti büntető járásbírósághoz, melyet báró Podmaniczky Frigyes képviselő úr ellen inté­zett azon okból, mert az országgyűlési szabad­elvű pártkör egyik ülésében megtámadta volt erősen őt azon eljárásáért, melyet báró Fejér­váry Géza és Grómon Dezső államtitkár úr ellenében sajtó útján inszczenirozott volt. Ezen állítás bizonyításául becsatolta volt a »Nemzet« azon megfelelő számát, a melyben ezen párt­értekezleti gyűlés lefolyása foglaltatott és mely közleményben igazolva találtattak azon kifaka­dások, melyek a szabadelvű párt elnöke, báró Podmaniczky Frigyes által ezen pártértekezleti gyűlésen a feljelentővel szemben elhangzottak. Ezen vád alapján a budapesti királyi büntető járásbíróság a vizsgálati eljárásc megindítani akarván, a múlt országgyűlés alatt a képviselő­házban báró Podmaniczky Frigyes menteimi jogának felfüggesztését kéite. Bár az akkori mentelmi bizottság azt javasolta, hogy ez eset­ben báró Podmaniczky Frigyes mentelmi joga függesztessék fel, a ház 1896. szeptember 12-iki ülésében mellőzte a bizottsági javaslatot, és Polónyi Géza képviselő úr akkori indítványának elfogadásával báró Podmaniczky Frigyes men­telmi jogát nem függesztette fel. Ennélfogva a büntető eljárás az országgyűlés tartamáig szü­netelt, de már 1896. október 3-án Kassits Péter panaszló Btirgős előterjesztést nyújtott be a büntető járásbírósághoz, kérve, hogy mivel bizo­nyos, hogy az országgyűlés október 5-én be fog rekesztetni, tűzessék ki feljelentése sürgősen tárgyalásra. E tárgyalás 1896. október 17-én meg is tfsrtatott. Báró Podmaniczky Frigyes ekkor a rágalmazás vétsége és annak következ­ménye alól felmentetett, de a becsületsértés vét­ségében elmarasztatott és ezért rá 100 forint pénzbünteiés rovatott ki, melyet Ő nyomban ki is fizetett,, felebbezéssel nem élve. De a feljelentő részben azért, mert báró Podmaniczky Frigyes a rágalmazás vétsége alól felmentetett, részben a büntetés súlyosbítása végett felebbezést nyújtott be. így került az ügy a királyi táblához. De mivel időközben báró Podmaniczky Frigyes ismét képviselő lett, a tábla meghagyására a járásbíróság újból a képviselőházhoz fordult, kérve báró Podmaniczky Frigyes mentelmi jogá­nak felfüggesztését. Noha a mentelmi bizottság a beterjesztett tárgyalási jegyzőkönyvből arról győződött meg, hogy báró Podmaniczky Frigyes a »bravo« kifejezést nem »bérgyilkos« jelenté­sében, hanem átvitt értelemben használta volna, mint olyan jelzőt, melyet oly egyénekkel szem­ben szoktunk alkalmazni, a kik ellenében akár társadalmi, akár családi helyzetünknél fogva a bíróság előtt kellően magunkat nem védelmez­hetjük, bár azt is fontolóra vette a bizottság, hogy ha bár már egyszer megtagadta a kiadást, mindamellett, tekintve, hogy báró Podmaniczky Frigyes időközben el lett marasztalva és hogy o az ítéletben meg is nyugodott, azt a javasla­tot terjeszti a ház elé, hogy ez esetben báró Podmaniczky Frigyes mentelmi joga függesz­tessék fel. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki szólani? Gr. Teleki Sándor jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön : T. háa! A t. előadó úr is rámutatott arra, hogy e mentelmi ügy már egy­szer a ház ítélete előtt állt. Akkor én. is rásza­vaztam Polónyi Géza képviselő úr ellenindítvá­nyára, hogy báró Podmaniczky Frigyes mentelmi joga ne függesztessék fel. Indokom az volt, l-.ogy ez ügylen politikai zaklatás esete minden kétségen kivtíl konstatálható. A különbség azok között a kik akkor a kiadás mellett és köztünk, a kik az ellen szavaztak, az volt, hogy az egyik rész politikai zaklatás esetét csak akkor látta fenforogni, hogyha az a hatalom részéről jön; mig mi, kik a kiadás ellen Szavaztunk, azon meggyőződésben éltünk, hogy politikai zaklatás ellen a képviselőt még abban az esetben is meg kell védelmezni, hogy ha a bírói eljárást magán egyén veszi igénybe politikai zaklatás czéljából. Azonban már akkor is bizonyos aggály merült fel előttem arra nézve, hogyha preczedenst atkotnnk abból a tekintet­ből, hogy immunitást biztosítsunk a pártkörben történt nyilatkozatoknak is és olybá tekintsük a pártkörben történt nyilatkozatokat, mintha a szólásszabadság biztosítékát képező immunitás ezekre is kiterjedne: akkor az egyéni becsületet, a melynek védelme pedig szintén a legkiválóbb

Next

/
Thumbnails
Contents