Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-68

10 68. országos ölés 1897. márczius 11-én, csütörtökön. folytán is nem a számvevőség lesz az, a mely a kezelést és a pénzkifizetést teljesíti, de erre még megbízható közeg nem lévén, azért az egész vonalon még e rendszert nem léptethetem életbe. Most egy évi munkálkodás eredményét fogjuk konstatálni, és remélem, liogy nemsokára azon erős óhajtásom, hogy az elnökök és ügyészek ezen munkától mentésittessenek, meg lesz valósítható. (Élénk helyeslés.) Emmer Kornél (Halljuk! Halljuk!) t. képviselőtársnm beszélt arról, hogy elődömtől egy nagy örökségét vettem át: azt mondja, hogy örökségem be van rendezve, csűrei telvék, útjai megcsinálva, sőt évekkel előre a gazdálkodás és munkarend meg van állapítva, úgy hogy tulajdoiiképen nekem alig marad több teendőm, mint az esernyőt tartani, hogy a termést el ne áztassa az eső, vagy a jég el ne verje. A t. képviselő úr tévedésben van, én nem vagyok a. sorsnak azon kegyeltjei közé számítható, a kik olyan örökségeket kapnak, a melyek nekik gondtalan, munkamentes életet biztosítanak. Az én örökségem eddig a munka volt és azt az örökséget is, a mit elődömtől átvettem, nem tekinthetem egyébnek, mint nagy és nehéz munkának. Azonban megvan bennem az önbizalom, s megvan az erő és erély arra, hogy ezen munkát hazám érdekében teljesíthessem, elvégezhessem (Élénk helyeslés és tetszés.) Beszédének további részében a t. képviselő úr kritika tárgyává teszi azon eljárásomat, melyet én az általános polgári törvénykönyv megalkotása tekintetében követek. Nagyon sajnálom, hogy t. barátom nem volt szíves tőlem előbb e kérdésben felvilágosítást kérni, mert beszédéből úgy veszem ki, hogy ennek a kérdésnek mibenléte tekintetében teljesen tájékozatlan. Én a minisztériumban saját felügyeletem alatt szerveztem egy állandó bizottságot, melynek egyedüli hivatása és feladata az, hogy az általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítse. Ezt a bizottságot szerveztem. Az a szabályzat, a mely a bizottság szervezetét foglalja magában, annak idején az összes lapokban közzé lett téve. De közzé lett téve a lapokban azon férfiak névsora is, a kiket sikerült a polgári törvénykönyv előkészítésére nmukatársakúl megnyernem. Nem értem tehát, bogy a képviselő úr hogy mondhatja azt, hogy ez a működés titokzatos, és bogy róla tudni semmitsem lehet. Ugyancsak ezen szabályzatból kivehető és megállapítható, hogy a bizottság áll szerkesztő és tanácskozó tagokból. A szerkesztő tagok feladata a törvénynek egyes részleteit elkészíteni, és midőn ezek munkálkodásaikkal addig haladtak, hogy tanácskozás tárgyát képezhető eredmény van, akkor összeül az, egész bizottság, megállapítja az elveket és szerkeszti az egyes rendelkezéseket. Természetesen, nem kaphattam, oly kodifikátorokat, a kik, mint ő mondja, négy hó alatt ily tervezetet elkészítettek volna, mert ha ilyen ajánlkozott volna is, szóba se álltam volna vele. Az én szerkesztőim körülbelül egy év óta működnek és elég szép eredményt mutatnak fel, de munkájuk még befejezve nincsen. Polónyi Géza: Mert egyik sem Napóleon! (Zaj! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Áttérve az egyes részletekre, jelenthetem, hogy a polgári törvénykönyv általános része még nem kész. Azt az általam megállapított munkarend értelmében legutoljára fogjak szerkeszteni. Az örökösödési jog, a esaládjog, a gyámsági és gondnoksági jog és a birtokjog első szerkezetben készen vannak. A házassági vagyonjog az előkészítésnek előrehaladott stádiumában van. A kötelmi jogra nézve igaz, a mit a t. képviselő úr mondott. Ezzel egy kis malőröm volt. Tudniillik az, a kit ennek elkészítésére felkértem, és azt el is fogadta, Jelűnek Arthúr volt képviselőtársunk ebben a munkában úgy, a mint kellett volna, nem haladhatott. Gondoskodtam azonban, hogy a törvénykönyv e részének kidolgozása is megfelelő ellátásban részesüljön. Ez a tény. Hogy mi módon vonhatja ki ebből Emmer Kornél képviselő úr azt a következtetést, hogy ez a dolog a bürokratizmusban, a tépelődésben és még nem tudom miben meg fog sülyedni és eredményre nem vezet, és hogy a doktrinarizmus fog annak elveiben megnyilatkozni, miután még tulajdonképen nem ismeri, hogy mik azok, én azt nem tudom, de azt mondhatom és biztosíthatom a képviselő urat, hogy ezen mód szerint és ezen az úton, a melyen most haladunk, a tervezet mindenesetre el fog készülni. A t. képviselő úr továbbá az alapelveit fejtegeti a leendő törvényhozásnak. Erre azonban, miután beszédem későbbi folyamán én is jelezni fogom azokat az irányadó elveket, melyek engemet vezetnek, beszédem későbbi részében fogok reflektálni. Megdöbbentenek mondja a képviselő úr, hogy 1895-ről 96-ra az ügyszámok a bíróságoknál 500.000-rei szaporodtak. Ez semmi esetre sem örvendetes dolog; az kétségtelen, de nincs okunk arra, hogy valami megdöbbentsen bennünket, mert az évi ügyforgalma a bíróságoknak körülbelül hat millió ügyszám és az az 500.000 szaporulat annak arányában túlságos soknak nem mondható és körülbelül legnagyobb része indokolva van az ország nemzetgazdasági fellendülésében és a forgalom gyarapodásában. A mi megdöbbentő és a mi tulaj donképen baj, nem ez a szaporulat, hanem az, a mit mondtam, hogy a bíróságoknak az ügyforgalma körülbelül hét mii-