Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-74
74. országos ülés 1897. márezius 19-én, pénteken. 155 minden leplezgetés nélkül, nagy bajnak, országos kalamitásnak ismerte el és ezen jognak eltörlését Magyarországra nézve az 1892-ik évi XV. törvényczikknek nagy vívmánynak tudta be. A t. háznak egy másik, époly nagy pénzügyi kapaczitása, Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság t. előadója, ezen kizárólagos jogosultságról ép akkor igy nyilatkozott (olvassa) : »A kizárólagos italmérési jogosultság sok zaklatással, terhelésekkel jár és a forgalmat sok tekintetben gátolja.« T. ház! Nálunk, Horvát-Szlavonországban ezen kizárólagos italmérési jogosultságnak a nyílt községekben való bérbeadása folytán a silány bornak és a műbornak, az egészségrontó pálinkának elárúsítása olyannyira elterjedt, hogy ezen rossz és hamisított italok használása észrevehetöleg kártékonyán hat a közegészségre, és ha ezen kizárólagosság Horvát-Szlavonországra nézve továbbra is fog fentartatni, akkor valóban nem lesz érdemes az elpusztult szőlőink regenerálására sem a megtakarított, még kevésbbé pedig a kölcsönvett pénzt pazarolni! T. ház! Az italmérési adónak Horvát- és Szlavonországban való reformálásának szükségét belátta dr. Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter ár is, midőn az 1892. évi Julius hó 2-ik napján tartott 81-ik országos ülésben róla így nyilatkozott (olvassa): »A fogyasztási adóreformot Horvát-Szlavonországra is ki kell terjeszteni és pedig akként, hogy az 1868-iki XXX. törvény csikknek ama rendelkezése, hogy ez Horvát- és Szlavonország községeinek saját jövedelmét képezi, teljesen megóvassék.« Az idézett szavakból világosan kitűnik az, hogy ezen nagy kapaczitások mind mellettem és a kizárólagos ital mérési jogosultság ellen beszélnek. Szerénységem tiltja, hogy én nyomatékos szavaikhoz részemről egyetlenegy szőí hozzáadjak. Azon reményben, hogy elérkezett már az idő, hogy az italadó Horvát- és Szlavonországban is reform áltassék, hogy a kizárólagos italmérési jogosultság ott is beszüntettessék, továbbá még azon reményben is, hogy az igen tisztelt pénzügyminiszter úr ezen szerény felszólalásom folytán érdemesnek fogja találni, hogy nyilatkozzék, mikor szándékozik a nevezett kizárólalagos italmérési jogosultságnak Horvát-Szlavouországban való beszüntetését javaslatba hozni, ismétlem, hogy ennek reményében én elfogadom és megszavazom a pénzügyminisztérium költségvetésének ezen tételeit. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Elnök: Kiyán még valaki szólani ? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: Csak röviden válaszolok Popovics Vazul István képviselő úr felszólalására és hivatkozom e tekintetben azokra, a miket részint e vita folyamán, részint korábban és expozémban elmondottam, és a melyek abban állanak, hogy a kormány maga felismervén a konzum-adók jelenlegi rendszerének hiányait és hibáit, arra törekszik, hogy ezek lehetőleg mielőbb megszüntettessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Ma a helyzet az, a mint bátor voltam tegnap is kifejteni, hogy az osztrák kormánynyal megállapodás jött létre, a tekintetben, hogy a fogyasztási adók egyesíttessenek a tervelési, alapadókkal, a miáltal a forgalmat nehezítő és sok igazságtalansággal és visszássággal járó italmérési adónak is teljes eltörlése van kilátásba véve. (Helyeslés jobbfelől.) Ennélfogva a szeszitalmérésiadó a szeszadóval, a söritalmérési adó, illetve Horvátországban a söritalmérési adónak és sörfogyasztási adónak a sörtermelési adóval legalább részben való egyesítése, a czu korfogyasztási adónak a ezukortermelési adóval való egyesítése van kilátásba véve, és így csak a húsfogyasztási és a borital-, illetve Horvát-Szlavonországban a boritalmérési adók maradnának meg, a melyek mint belfogyasztási adók, községenként beszedendők. A kizárólagos boritalmérési jogosultság lenne tehát jövőre nézve még szabályozandó. E tekintetben tárgyalásokat indítottam meg Horvát-Szlavonországokkal illetőleg Horvát-Szlavonországok bánjával és abban a reményben vagyok, hogy ezek a tárgyalások eredményre is fognak vezetni, és hogy 1898-tól kezdve mindenesetre ezek az adók Horvát-Szlavonországbau is be lesznek szüntetve, (Helyeslés a jobboldalon.) a nélkül természetesen, hogy a községeknek azon joga, a mely az Í868 : XXV. törvényezikkben biztosítva van, sérelmet szenvedjen. Ezek azok, a miket kilátásba helyezhetek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tétel megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Italmérési adó Horvát-Szlavonországban 900.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Sörfogyasztási adó Horvát-Szlavonországban 180.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Aranyázsió nyeremény. Rendes bevételek: IV. fej., 30. ezím. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Határvám. Rendes kiadások : XVII. fejezet, í4. czím. Rendes bevételek: IV, fejezet, 31. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok 311.780 forint. 20*
