Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-68

68. országos ülés 189?. már«>f us 11-én, csiitürtükon. 9 kőzik, csak közös országgyűlésen hozható; de sem Horvátország, sem Magyarország a maga büntető törvényhozási jogát egyik a másiknak alá nem rendelheti. Felvetette Barta Ödön képviselő úr a tör­vényszékek székhelyének kérdését is. A mint méltóztatnak tudni, a törvény utasítja a kor­mányt, hogy egy bizonyos idő alatt a bíróság székhelyeiről törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ez a kérdés ma napirendre nem ííízhető, mert egy nagy átmeneti korszakot élünk úgy, hogy a törvényszékek székhelyének megállapításánál azokat a zavarokat, a melyek az új reform-tör­vény életbeléptetése következtében még folyton hullám óznak, gyarapítani nem lehet. Mihelyt az általános polgári perrendtartás, a bűnvádi per­rendtartás életbe lép, ennek a kérdésnek a meg­oldásával komolyan fogok foglalkozni. Azt a kívánságot fejezi ki a képviselő úr, hogy a büntetőtörvényben szabályozott vissza­vonás kérdése szigorúbban állapíttassák meg. A büntető-törvény revízióját tárgyazó novella épen most van munka alatt és megnyugtathatom a képviselő urat, hogy ez a kérdés ott minden­esetre, azt hiszem, az ő tetszését is megnyerő szabályozást fog nyerni. A munkáesi fegyintézet kérdését is szóba hozta a képviselő úr. Ez a fegyintézet építkezé­sénél fogva annak a czélnak soha meg nem felelt és csak szükségből szerepelt mint fegyintézet. Újabb időben a budapesti gyűjtőfogház kiépítése folytán ennek a fentartása feleslegessé vált, én tehát megszüntettem. Sem törvényt, sem rende­letet, sem gyakorlatot nem ismerek, a mely en­gem arra kötelezett volna, hogy ezen csupán elhelyezési kérdést a törvényhozásnak bejelent­sem, vagy attól engedélyt kérjek. (Helyeslés jobhfelől.) Psik Lajos képviselő úr szóba hozta (Hall­juk! Halljuk/) a bíróságokra vonatkozó minősí­tés titkos voltának hátrányosságát. Hogy ezzel a kérdéssel egyszer mindenkorra tisztába jöjjünk, a dolog akként áll, hogy minősít a járásbiró, minősít a törvényszéki elnök és a királyi ítélő­tábla elnöke is. Valami nagy titokban ezek a minősítések nem tartatnak. Az előléptetéseknél döntő súlylyaí a bíróra nézve az bir, hogy az illető törvényszék és a királyi tábla elnöki íanáesa őt kandidálja-e. Ezen kandidáezió alkalmával a minősítést felülbírálják azou férfiak, a kik a mindennapi érintkezés és a munkásság ismerete folytán a pályázókat jól ismerik és ezeknek a véleménye dönt. Ezenfelül nekem egy igen nagy ellenőrzési eszköz is van kezemben, tudniillik az évenként felterjesztett kimutatásokból min­denkire nézve ki van mutatva, hogy mennyit dolgozott, mit végzett, és minden kinevezésnél ez is irányadóul szolgál. Emberek vagyunk, KÉPVH. HAPLŐ. 1896 — 1901. V. KÖTET. hibázhatunk, de azt az esetet, hogy egy igazán érdemes egyén igazságtalaniil mellőztessék, én mindig kikeríílni törekszem. Á fegyeneziparra vonatkozólag Psik Lajos képviselő úr t. barátommal teljesen egyetértek. Az a lépten-nyomon felhangzó panasz, hogy a fegyenczipar a kisiparnak károsítására szolgálna, abban a mérvben, a mint az állíttatik, nem áll ; mert az összes bevétele a fegyencz- és rabipar­ból az államnak évenként nem több, mint körűl­belől 2SO.000 forint. Ennek egy nagy százaléka az állam szükségletére szolgáló anyagszerek gyári előállítására fordíttatik, tehát gyári munka, egy másik, köríílbelől 40 százalék exportot kép­visel, a harmadik része az, a mely a kisiparnak némileg a károsítására szolgálhat, összesen 80— 90.000 forint értékű, de erre nézve is megvan az az intézkedés, hogy ott, a hol az illető letar­tóztatás! intézet van, a munka vállalkozó helybeli kisebb megrendeléseket el nem fogadhat. A hely­belieknek érdeke tehát a lehetőséghez képest meg van óva. (Helyeslés jobbfelöl.) E mellett is azonban én nem tartózkodhatom attól az eszmé­től, hogy a raboknak szabadban való munkáltatási rendszere is behozassák, (Helyeslés jobhfelől.) nem úgy azonban, hogy a rabokat vállalkozóknak munkáitatásra kiadjuk, (Helyeslés) hanem úgy, hogy egy megfelelő földterületen szőlőművelés és műkertészet felállításával az illető rabok a vinczellérségben és mfíkertészetben oktatást és kitanítást nyerjenek. (Helyeslés.) Ezzel a rend­szerrel legközelebb a debreezeni gyűjtőfogház felépítése alkalmával a kísérletet meg fogom tenni. (Helyeslés.) A mi az ügyészi személyzet szaporítását illeti, t. barátom be fogja látni, hogy ahhoz a munkához, mely az ügyészi karra most hárul, személyzetszaporításra szükség nem volna, az ügyészi kar azzal a nagy buzgalommal, a melyet kifejt, feladatát most elvégzi. A bűnvádi eljárás életbeléptetése alkalmával természetes, hogy a szaporodó munkához képest arról, hogy az ügyé­szi személyzet szaporíttassék, gondoskodni fogok. A mint méltóztatik tudni, a szervezet már akként szól, hogy a bűnvádi peres eljárás életbelépte­tésével minden királyi tábla területén egy- fő­ügyészi állást szervezni kell. Egyetértek t. barátaimmai a tekintetben, hogy a pénzkezeléstől és egyéb kezelési munkától az ügyészeket és elnököket mentesíteni kell. E tekintetben a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával is tettem kijelentést, sőt a múlt év elején az első lépést, a mely e esélra fog vezetni, azáltal, hogy az átalányok kezelésére nézve új szabályzatot hoztam bs, megtettem. Nevezetesen ezen új szabályzat arra irányúi, hogy megteremtes­sék az az elem, mely a pénzkezeléssel kizárólag meg lesz bizható, mert a számvevőség dotácziója

Next

/
Thumbnails
Contents