Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-72

118 72. országos Iltis 18W. méresltts 17-ém, uwrián. tatandővá, ha az Izemi tőkét és avval kapcsolatban a gazdasági produktivitást támadja meg és a vagyon azon előjogát csorbítja, hogy új vagyonszerzésre való képességét gátolja. De egy tervszerűen kidolgozott örökségi adó, mely a nélkülözhető, sokszor a felesleges vagyonból szedetik, mely az örökség bizonyos minimumát adómentesen hagyja, egy normális viszonyok között levő államban a közjónak csak szolgálatokat tehet, mert általa a tőke ezirkuláeziója emeltetik és oly vagyonrészek, melyek addig egészben vagy részben improduktív módon voltak elhelyezve, arra használhatók, hogy új vagyonképződéseket mozdítsanak elő. De az ezen adó behozatala érdekében felhozható argumeotunok között nem a legutolsó az, hogy ama kormányok között, melyek ezen adót érvényre emelték, a gyakorlat azt mutatja, hogy ezen államok hajlandóknak mutatkoznak ez adó kereteit kibővíteni, a nélkül, hogy ezáltal a nemzeti takarékosság vagy a nemzeti vagyon szenvedtek volna. Nem lehet feladatom és az időpont sem alkalmas annak feltüntetésére, hogy ezen adók életbeléptetése esetében mily rendszabályok hozandók be; de én nem kételkedem, hogy ha a t. pénzügyminiszter úr ezen adók tanulmányozását elrendeli és azok az adóreform keretébe való felvételét elhatározta, meg fogja találni a helyes utat, hogy specziális közgazdasági viszonyainkhoz alkalmaztassa. T. képviselőház! Érzem, hogy hosszú időre vettem igénybe a t. képviselőház figyelmét, azért befejezem beszédemet. E teremben nem régen a legtanulságosabb és legérdekesebb vitatkozások folytak a mindinkább előtérbe nyomuló szoczializmus térfoglalásáról, mely vitatkozások bennem azt a meggyőződést keltették, hogy ily kitartó és vehemens, a vén Európa minden czivilizált államán átvonuló mozgalomban nem lehet minden elhibázott, hamis vagy igazságtalan, és hogy az agitátoroknak osztályok ellen irányított, gyűlöletet szító tanai nem érhetnék el azt a naponként konstatálható terjedést, ha e tanokban nem foglaltatnék legalább valami igaz és jogosult. Ez a valami, t. képviselőház, nem a rendfel forgató szoczializmus kizárólagos tulajdona, hanem az igazságnak a jólét és fényűzés terjedése következtében a társadalmi érintkezésekben való pontosabb felismerése és a társadalmi lelkiismeret élénkebb és hangosabb megnyilatkozása. Az állami élet komplikált mechanizmusában lehetetlen, hogy minden instituczió úgy legyen kiépítve, hogy ne érintse vagy meg ne támadja az igazság és az egyenlőség jogórzetéí, és így az ezek iránt felkeltett vágy és az ezek által felizgatott irigység előmozdították a szoezialista eszmék fejlődését, és megkönnyítették azon izgatók munkáját, kik a helyett, hogy közreműködésüket a társadalmi fejlődés kiépítetlen munkájának szentelték volna, a társadalmi rombolás szolgálatába szegődtek. Azonban e mozgalomból kifolyó tanulság nem tévesztette el ezélját; a kormányok épúgy, mint a társadalom vagyonos osztályai öntudatra ébredtek annak felismerésében, hogy azon »szoeziális kérdés« elnevezés alatt nyilvánuló mozgalom azt diktálja, hogy a szegény és szenvedő osztályok sorsának enyhítése iránti közreműködéséhez, kell hogy a társadalom minden rétege faj-, nem- és valláskülönbség nélkül hozzájáruljon. És mikor, t. képviselőház, mi egyenes adórendszerünk reformja előtt állunk, az első lépés, a mit ez irányban tenni kötelességünk, az, hogy a földi javakban szűkölködő és kezük mindennapi munkájából élősködő szegény osztályokat, a közszolgáltatási terhek viselése alól részben vagy egészen felmentsük és hogy a jólétben élő vagyonos osztályokat, önzésükből és passzivitásukból felébresztve, ama tudat felismerésére szoktassuk, hogy ezen szolgáltatások átvétele és a szegények helyetti teljesítése minden hazafias polgár emberi és morális kötelessége. A költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után as elnöki széket Szilágyi Dezső foglalja el.) Elnök: Kérem, foglalják el helyüket; az ülést újra megnyitom. Még többen vannak feljegyezve, de miután már fél kettő és még egy interpellácziót is kell megtenni, azt javaslom, hogy a pénzügyi tárcza tárgyalásának folytatását a ház a holnap tíz órakor kezdődő ülésre halaszsza. (Helyeslés.) Ez lenne a holnapi ülés napirendje. Elfogadja a ház? (Igen!) Ezt tehát mint a holnapi ülés napirendjét kimondom. Most következnék az interpelláczió, de mielőtt ez megtétetnék, be kell jelentenem a háznak, hogy a holnapi ülésen a belügyminiszter úr válaszolni fog két interpelláczióra: az egyik Horánszky Nándor képviselő úré a székelyadvarhelyi kerületben előforduló politikai üldözések tárgyában; a másik Lepsényi Miklós képviselő úré a leduiezi és lopassói anyakönyvvezetők eljárása tárgyában. Következik már most az interpelláczió. Gr. Teleki Sándor jegyző: Meltzi Oszkár! Meltzl Oszkár: Ismeretes a t. ház előtt, hogy Magyarország és Románia közt két vasúti csatlakozás kiépítése iránt egyezmény jött létre,