Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-72

72. országos ülés 189?. márczius 17-én, szerdán. 105 az igazságügyi kormány és a pénzügyi kormány között fennálló megállapodás szerint történik. Hiszen csak most körülbelül a törvényszéki és járásbírósági épület építkezése van folyamatban. Az lehetetlenség volna, hogy minden ebből a 300.000 forintból fedeztessék. Az aradi királyi törvényszék rossz elhelyezéséről nemcsak én, hanem már elődeim is tudomással bírtunk. Évek hosszú során át folytak az alkudozások a várossal, hogy megfelelő telket bocsásson az igazságügyi kormány rendelkezésére; azonban a várossal, hogy úgy fejezzem ki magam,-elődeink nem boldogultak. Az utóbbi időben történt .végleges megállapodás, adott át a város egy megfelelő telket a kormány rendelkezésére és most, midőn már a terveket is elkészíttettem és azon a ponton vagyunk, hogy vállalkozóknak az építkezés kiadassák, a város ismét egy újabb tervet vetett fel és nehézségeket akar gördíteni; miután azonban már e tekintetben a végleges megállapodás megvan, ennek figyelmen kivííl hagyásával kijelentem a képviselő úrnak, hogy az aradi törvénykezési épület építése még ez év folyamán megkezdetik. A felszerelések kérdéséből kifolyólag felhozza a képviselő úr, hogy itt-ott egyes bíróságoknál ö Felségének régi arczképei vannak elhelyezve, s azok öltözete ellen tesz kifogást. Én azt hiszem, hogy miután minekünk ő Felségének az arczképe, akármilyen ruhában van lefestve, a magyar királynak arczképe, ez a körülmény nem szolgáltat okot arra, hogy azokat a festményeket, melyek régibb időben készültek és maradtak ránk, eltávolítsuk. Az újabb arczképfestméuyek eilen pedig a képviselő úr nem tehet kifogást. A mi a fegyházak és börtönök állapotát illeti, én már többször kijelentettem itt a képviselőházban, hogy igenis az igazságügyi kormánynak a börtönök, különösen a törvényszéki fogházak nem kedvező állapotáról tudomása van, és hogy ez megszüntettessék, épen az építkezések igen nagy mérvben folyamatban vannak, de természetesen, ha az egész országban létező állapotokat egyszerre meg akarnánk szüntetni, e czélra sok millióra volna szükségünk. A mivel pedig nem rendelkezünk és azt hiszem, hogyha az adófizetők terhére ennek a megszavazását kivánnók a képviselő úrtól, épen az adófizetők érdekében meg nem szavazná. Fokozatosan és pedig nagyobb mérvben évről-évre folynak az építkezések és remélem, hogy nem sok idő múlva legalább is a legérzékenyebb hiányokon segíteni fogunk. Tisztelettel kérem a tétel elfogadását. Rakovszky István: Hát a feszület? (Zaj.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 190!. V KÖTET. Elnök: Kérem a képviselő urat, a miniszter úr már befejezte beszédét. (Derültség.) Következik a szavazás. Maga a 300.000 forintnyi tétel ellen kifogás uem emeltetett. A 300.000 forintot tehát a ház elfogadja. Ezzel az igazságügyi tárcza költségvetése le vau tárgyalva. (Éljenzés jőbbfelől.) Következik a pénzügyi tárcza (írom. 48). Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Kiadás. Személyi járandóságok 535.944 forint. Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház ! A pénzügyminisztériumnak 1897-dik évi költségvetése nagyban és egészben az 1896-dik évi költségvetés keretében mozog. Az összes kiadások 81,930.852 forintra mennek. Az összes bevételek kitesznek 313,768.355 forintot, minél fogva az a felesleg, melyei a pénzügyminiszter a többi tárezák szükségleteinek fedezésére bocsáthat, kitesz 231,837.503 forintot. Vagyis a felesleg 1,922.339 forinttal magasabb, mint az 1896-diki évben. A lényeges és számottevő eltérések a tavalyi költségvetéssel szemben a következők. A fogyasztási és italadóknál 763.823 forinttal több kiadás van előirányozva; ellenben kevesebb a kiadás a dohányjövedéknél 274 374 forinttal, a pénzverés és fémbeváltásnál 3,465.000 forinttal, a vasmüveknél 734.000 forinttal, úgy, hogy a rendes kiadások 3.422,754 forinttal kisebbek, mint az utolsó költségvetésben. Ennek azonban nem kell valami mélyebben fekvő okát keresni, mert a változás első sorban onnan keletkezett, hogy a pénzverés és fémbeváltásnál, miután a magánosoktól előreláthatólag kevesebb arany fog átvéretés végett átvétetni, körülbelül három és fél millió forintnyi megtakarítás mutatkozik. A vasmüveknél mutatkozó kiadási kevesebblet inkább könyvelési és elszámolási okokra vezethető vissza és nem változtat semmit ezen üzemeknek sem a terjedelmén, sem a jövedelmezőségén. A rendes bevételeknek két nagy csoportjára, az egyenes adókra és fogyasztási és italadókra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy azok a korábbi években követett elveknek és a zárszámadási eredményeknek megfelelően vannak előirányozva. Az egyenes adóknál a főösszeg 1892 óta változatlan. A pénzügyi bizottság pedig az előirányzott 99 milliónyi bevételt ezúttal is annyival inkább minden aggodalom nélkül fogadhatta el, mivel az 1895-iki zárszámadási tényleges eredmények 107 millió forintra rúgnak. A fogyasztási és italadókra vonatkozólag megjegyzem, hogy a bevételek ugyan egymillió forinttal nagyobb összegben vannak előirányozva, 14