Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-67

450 67. országos ülés 1897. márcrius 10-én, szerdán. kell a fegyenezet tartani, a szabadban való tartás csak egészségi tekintetből, az ez érdemben kiadott szabályrendeletek értelme szerint engedhető meg. Szerény véleményem szerint a fegyencz a lehetőséghez képest leginkább zárkában tartandó, mert a szabadságvesztés-büntetésnek csak így van hatálya, különben kaszárnya-életté, vagy trappista-kolostorrá teszszük a fegyházakat, pedig azoknak első czéljuk, hogy büntessünk. A fegyházi iparfoglalkozásnál ne az állam nyeresége legyen a főczél; ez csak mellékezél lehet, hanem a fegyencz szabadulása utáni életmódjának biztosítása. Áttérve magára a költségvetésre, úgy látom, hogy a költségvetésben a tavalyihoz mérten jelentékeny emelkedés uem mutatkozik. Ebből méltán azt következtethetem, hogy a kormány nagyobb újításokra nem készül és az új bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről le kell mondanunk. Annyi bizonyos, hogy ennek a nagy reformnak életbe léptetésénéi igen nagy gonddal kell eljárnunk. Szerény véleményem szerint az új büntető perrendtartás életbeléptetése előtt büntető törvényünk is némi módosításokra szorulna. Hogy mást ne említsek: a magénpanalzra üldözendő bűncselekményekre vonatkozó rendelkezés viszássága és enyhesége s a minősített bűncselekmények tálszigorú büntetése a bírói körök általános felfogása szerint is módosítás alá veendő lenne. Az ügyészségi tétel negyvenezer forint megtakarítást mutat; pedig a mostani ügyészségi szervezet mellett az új büntető perrendtartást czélszerűen életbeléptetni nem lehet. Ez megköveteli az ügyészségi tagok és személyzete létszámának felemelését. Az ügyészség vezetője már most is el van halmozva adminisztrácziós teendőkkel, ügykezeléssel, íbgházi és fegyelmi ügyek vezetésével, hogy tulajdonképeni hivatásától el van vonva, perekkel, tárgyalásokkal alig foglalkozhatik. Idejét az ágas-bogas ügykezelés, a sokoldalú számadás, statisztika, többféle nyilvántartás, felsőbb hatóságokhoz különböző jelentések és kimutatások tétele, ezen felül a közigazgatási teendők felemésztik. Ezen teendők a következők: I. Számadások és nyilvántartások: í. Bűnügyi átalányszámadás öt rovattal, 2.. Irodai átalány és anyagszer számadás nyolcz rovattal, 3. Utazási átalányszámadás két rovattal, 4. Szolgaruha átalány számadás két rovattal, 5. Pénzbüntetések számadása és nyilvántartása 14. rovat, 6. Rabmunkajövedelmek számadása két rovattal, 7. Statisztikai adatok naponkénti gyűjtése, 8. Törzskönyvek és nyilvántartások ellenőrzése, 9. Halasztást nyert elitéltek nyilvántartása, 10. Lelkészi tiszteletdíjak, illetve látogatások nyilvántartása s félévenkénti kimutatások felterjesztése, II. Időszaki kimutatások és jelentések: I. Fogházviszonyok kimutatása havonként és félévenként, 2. Letartóztatottak létszámkimutatása havonként, 3. Ügyforgalom és tevékenység kimutatása negyed- és egész évenként s ehhez adatgyűjtő ívek vezetése, 4. Bűnügyi költségtörlési jegyzék negyed évenként, 5. Bűnügyi költségtartozási kimutatások negyed éveuként, 6. Közigazgatási foglyok költségeiről kimutatás negyedévenként, 7. Védkötelesek kimutatása, 8. Népfelkelő letartóztatottak bejelentése, 9. Feltételes szabadságoltak nyilvántartása és kimutatása, 10. Egészségügyi többrendbeli kimutatások, II. Költségtérítmény nyilvántartása és kimutatása, 12. Ipari és terménybeli szükségletek kimutatása, 13. Börtönügyi statisztika készítése, ehhez naponkénti adatgyűjtés, 14. A járásbíróságok és közig, hatóságok statisztikai kimutatásainak felülvizsgálata, 15- Házassági ügyek lajstroma és kimutatása, 16. Születési és halálozási anyakönyvi bejelentések, 17. Anyagszerek és nyomtatványok kezelése és megrendelése, 18. Gyógyszerszámlák negyedévenként felküldése, 19. Jövedékügyi költségek negyedévenként kimutatása, 20. Költségtérítmények évi kimutatása, 21. Szerelvényt leltárak vezetése. III. Jegyzőkönyvi kérelmek; 1. Büntetés elhalasztása iránt, 2. Rabsegély iránt, 3. Feltételes szabadság iránt, 4. Magánélelmezés iránt, 5. Térítmények és pénzbüntetések befizetésénél. Ezen teendőket most a legtöbb királyi ügyész személyesen végzi, de a nagy felelősségből kifolyólag nem is igen bízhatók másra, különben nem is áll rendelkezésére az ügyésznek mindenhol megfelelő mellékszemélyzet. Ezen bajokon segítendő, a mostani igazságügyminiszter úr nagynevű közvetlen elődje, (Élénk éljenzés.) a háznak nagyon tisztelt elnöke, már 1890-ben, alig hogy az igazságügyi kormány vezetését átvette, 5608. szám alatt kibocsájtott rendeletében kilátásba helyezte, hogy a királyi ügyészségek és királyi törvényszékek mellé számvevőt fog rendszeresíteni. Ezekre a számvevői állásokra eddig is igen nagy szükség lett volna, most pedig az új bűnvádi eljárás életbeléptetésével elodázhatatlan, égető szükség lesz, a költségvetésben pedig ez irányban intézkedés nem történt. (Helyeslés jobbfelől.) Az ügyészségi tagok számának szaporításán felül szerintem a királyi ítélő táblák mellett a főügyészi állások mind betöltendők, ezek keresztül vitele nélkül a korszakot alkotó nagy munka nem éri el czélját. Ugyancsak az új bűnvádi eljárás mélyebb vonatkozásaiban a közigazgatás általános rendezését is érinti, a mennyiben a községi elöljáróságok é« a közigazgatási hatóságok közremükö-