Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-67
438 67. országos ölés 1897. m&rczius 10-én, szerdán. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Művészet: A m. kir. képzőművészeti akadémia épületeire és az Epreskert kerítésére 143.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. (Élénk éljenzés jobbfelÖl) Következik már most a vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentése (írom. 37, 112) a Hunyadi levéltárról. Gr. Teleki Sándor előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a Hunyadi levéltárra vonatkozó jelentését, kérve, hogy azt tudomásul venni és hozzájárulás végett a főrendiházhoz áttenni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a miniszter űr jelentését igen vagy nem? (Igen!) A ház tudomásul vette. Hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetik. Ezzel, t. ház, a közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalását és az azzal kapcsolatban levő jelentését a ház befejezte. (Élénk éljenzés a jobboldalim.) Következik már most az igazságügyi tárcza (írom. 51) költségvetése. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa).- Központi igazgatás. Személyes járandóságok 235.082 forint. Bohonyi Gyula, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a folyó 1897. évre szóló igazságügyi előirányzatot a múlt évi igazságügyi költségvetéssel összehasonlítjuk, azt fogjuk találni, hogy a folyó évi költségelőirányzat kiadásaiban, szemben a múlt évi költségvetéssel mintegy 450.000 forintnyi emelkedés mutatkozik. Ez összegből esik a rendes kiadásokra 403.327 forint, a nyugdíj akr. 70.000 forint ; ennek folytán az összes emelkedés a folyó évben 473.327 forintot tenne ki. Tekintettel azonban arra, hogy a beruházások czímén felvett évi 300.000 forint ez évben is változatlan összegével lett felvéve, és hogy az átmeneti kiadásoknál 20.000 forint csökkenés mutatkozik, a tényleges emelkedés a kiadásokban ez évben 453.327 forintot teszen ki. Ha már most ennek az emelkedésnek az okait vizsgáljuk, azt fogjuk találni a költségvetés részletezésében ég indokolásában, hogy eltekintve a 12.000 forintnyi tételtől, a melyet a központi igazgatásban mutatkozó, különösen a számvevői szakban szükségesnek talált személyszaporítás okozott; a többi kiadási tétel nagyrészt korábbi években megalkotott törvények végrehajtásából ered, a mely törvények részben a javadalmazásra, részben a szervezetre vonatkoznak, úgy, hogy az emelkedést magát egyszerűen ezen korábban megalkotott szervezési és javadalmazási törvények pénzügyi kihatásának tekinthetjük a költségvetésben. Ilyen törvények az 1891 : XVII. törvényczikk, mely a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szól, az 1893 : IV. törvényczikk, mely a tisztviselők illetményeinek szabályozásáról, végre az 1893 : XIII. törvényczikk, mely az igazságügyi palota felépítéséről és annak költségéről szól. A rendes kiadásoknál az emelkedés, a mint említettem, 403.327 forintot tesz ki, a nyugdíjaknál 70.000 forintot. Az utolsó három évi átlag alapján a nyugdíjak 100.000 forinttal nagyobb összeggel lettek volna emelendők, azonban a pénzügyi bizottság figyelembe vette az igazságügyi miniszter úrnak jelentésében kifejezett nyilatkozatát, hogy 70.000 forint, mint emelkedés elegendő lesz szemben azzal, hogy bizton várható, miszerint a már utalványozott nyugdíjak egy része időközben meg fog szűnni s a 70.000 forint emelkedés elegendő lesz: s ennélfogva a pénzügyi bizottság ezen álláspontra helyezkedve, az emelkedést 70.000 forintban állapította meg úgy, hogy az igazságügyi tárcza terhére eső nyugdíjak 1,885.000 forintot képviselnek. Ezzel, bár röviden, de mégis mindnyájunkra nésive megnyugtatóan megindokoltam a költségvetésben mutatkozó emelkedést. Ha a képviselőháznak egyedül az volna a joga, hogy a költségelőirányzatban beállított tételeket számszerűleg felülvizsgálja, azokat helyeseknek vagy nem helyeseknek találva elfogadja vagy el ne fogadja, akkor feladatomon túlestem volna. Miután azonban a képviselőháznak kétségbevonhatlan joga az, hogy magát a költségvetést is az igazságügy szükségletéhez képest megállapítsa, megkonstruálja, bátran vethetné fel valaki azt a kérdést, vájjon jelen költségvetésünkkel fedeztük-e igazságügyünk jogos igényeit és szükségleteit, igen vagy nem s mertílnek-e fel oly szükségletek, melyekről ezen költségelőirányzat kellőleg nem gondolkozott. A pénzügyi bizottságban is merültek fel egyes óhajok a napisajtóban is, hogy a vidéki bíróságokra kellő tekintette] kell lenni, azokat mentől előbb a czélnak megfelelő helyiségekkel ellátni. Konstatálom, hogy igazságügyi kormányunk e részben sohasem zárkózott el a jogos igények s panaszok elől s figyelembe véve azokat az anyagi erőket, melyek rendelkezésére állottak, minden lehetőt e téren el is követett. Hogy e részben csak a legközelebbi egy-két év tényeire hivatkozzam, konstatálhatom, hogy Budapesten az elmúlt év folyamán lett befejezve és adatott át rendeltetésének az igazságügyi palota, mely két és fél millió forintba került s melynek évi annuitási, törlesztési részlete ez idén állíttatott először költségvetésünkbe 110.000 forinttal. Azonkívül a vidéki bíróságokról is kellőleg gondoskodva lett, mert ez év folyamán nyert befejezést B
