Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-66
66. országos ülés 1897. márczius 9-én, kedden. 423 és a t. miniszter ár figyelmét felhívni, legyen szives azonnal intézkedni, mert ez az állapot igy nem maradhat, mivel az odakerült tárgyak vagy elpusztulnak, vagy abszolúte hozzáférhetetlenek maradnak. Ezt ma másnak, mint egy egyszerű raktárnak tekinteni nem is lehet. Ez az egyik kérésem, A második kérésem az, hogy legyen szives a miniszter úr legelső helyen azzal foglalkozni, hogy a múzeum helyiségeinek kérdését rendszeresen megoldja. Jeleztem már azon egyes tudományos szakokat, a melyeknek a múzeumban helyök van, s a melyeknek ott kell maradniok, jeleztem azokat, melyek onnan kijönnek, és a melyek annyira nagy helyet foglalnak el, - mert hisz folyvást növekedik az anyag, hogy ezek számára helyet kell találni. Ezek az ásványgytíjtemény, paleontológia, növénygyűjtemény, állattár, etnográfia, melyek számára a muzeális épületeknek új csoportosítását kell eszközölni. Bátor volnék én itt egy eszmével is a miniszterhez fordulni és a t. ház elé lépni. (Halljuk! Halljuk!) Ha meg tudjuk oldani rövidesen az etnográfiai múzeum elhelyezése lehetőségét, úgy a többiekre nézve én a következő tervet volnék bátor ajánlani. Négy-öt év múlva az új országház el lesz foglalva a parlament két háza által, g akkor ez a helyiség, a hol most ülésezünk, is rendelkezésünkre fog állani. (Egy hang: Nem a miénk!) Nem hiszem, hogy a főváros ezt meg tudná tagadni. Mindenütt, a hol ilyen nagyobb múzeumok léteznek s a hol tudománynyal foglalkoznak, azon vannak, hogy azokat^a múzeumi épületeket csoportosítva egy nagy egészben foglalják össze, hogy a hozzáférhetőség és tanulmányozás könnyebb lehessen. Én itt a nemzeti múzeumra nézve azt a tervet volnék bátor ajánlani, hogy felhasználva ezt a majd megüresedendő képviselőházat, ahhoz a technika, a műegyetem, tudomány-egyetemi ásványtár, kémiai, fizikai, fiziológiai és állattani intézetet hozzácsatoljuk, a mely akkor szemben lévén a jelenleg létező nagy nemzeti múzeummal egy egészet képezne, és a műegyetem stb. ezáltal elfoglalt intézetek számára idővel ott, a hol kontemplálva volt, a növénykerthez közel, létesítsenek egy rendszeres technikát! Én befejeztem mondandómat, csak azt kérem, hogy ezt a dolgot szíveskedjenek úgy tekinteni, mint elodázhatlau valamit, mert ennek elhúzásával nagy kár történik. Ezzel kapcsolatosan az én régi eszmémet vagyok bátor újból figyelmébe ajánlani a t. miniszter úrnak: szíveskedjék egy parlamenti, egy ellenőrző bizottságot létesíteni és az országos könyvtár számára azt a törvényjavaslatot minél előbb elkészíteni, melynek folytán a kötelező példányok végrevalahára odajussanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a tételhez hozzászólni? Szólni senkisem kívánván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kivan szólani. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Mindnyájan tudjuk, hogy Zichy Jenő gróf, t. képviselőtársunk a legmelegebb érdeklődéssel viseltetik a múzeumi és általában a kulturális kérdések iránt, (Élénk éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) sőt áldozatkészséggel is, mert épen most is, midőn a néprajzi osztályról kell majd szólanom, föl kell említenem azt is, a mi az ő áldozatkészségének eredménye. (Éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) A t. képviselő úr általában szólva a nemzeti múzeumról, fölemlítette, hogy ott túlzsúfoltság van és bizonyos csoportok nem tartoznak a nemzeti múzeum keretébe, hanem onnan kiveendó'k. Teljesen egyetértek a képviselő úrral, úgy a zsúfoltságra mondottakkal, valamint arra nézve is, hogy több csoport más múzeumba helyezendő el. En az évi jelentésekben s a budget indokolásában is többször kifejtettem, hogy a nemzeti múzeum mai elhelyezésében nem maradhat sokáig. Szükségesnek tartom egy külön természetrajzi múzeum fölállítását, hová az állattár stb., a mint részletezni méltóztatott, elfér. Szükségesnek tartom én is, hogy a múzeum a maga igazi rendeltetésének, a maga történeti karakterének felelhessen meg. Közbejött, mikor a múzeumi tervezések voltak, hogy a millénium alkalmával — a mint azt t. elnökünk, Berzeviczy Albert t. képviselőtársam fölemlítette — az országgyűlés a szépművészeti múzeum fölállítására határozta el magát. Már most méltóztassék meggondolni: szükség van egy természetrajzi múzeumra, a szépművészeti múzeum létesítése már törvényben van elhatározva, azután szükséges — a mint azt ki fogom fejteni — egy új néprajzi múzeum. Ennyi különböző szükséglettel állunk csak a múzeum elhelyezésének kérdésével szemben. Azt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy ezek mind egyúttal pénzkérdések; mert a kultuszminiszter örülne legjobban, ha mind ezt a bárom múzeumot meg tudná valósítani. Hanem a kultuszminiszter kénytelen megkérdezni a pénzügyminiszter urat; a pénzügyminiszter tudja az ország financziális helyzetét mérlegelni, s tőlem megkérdezi, nincsenek-e még nagyobb szükségletek, és akkor esetleg kénytelen vagyok egyik vagy másik múzeum fölépítését későbbi időre halasztani és megelégedni azzal, a mi most lehetséges. Azt hiszem, ez természetes s magától értetődő. A t. képviselő úr terveket is adott elő, melyek között minden esetre van olyan, mely
