Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-65
65. országos ülés 1897. márczius 8-án, hétfőn. 395 azonos az egységes középiskolával, hogy ha az államnak az illető városban például most két tanintézete van, mondjuk, van egy reáliskolája és gimnáziuma, hogy akkor az új reformot keresztűlvive mindegyikben nem fogjuk keresztííl vinni a felsőbb osztályokban az országos középiskola mellett elengedhetlen bifurkácziót, azaz nem állítunk be külön tanárokat, mindkét intézetben a bifurkált irányoknak. Mert úgy méltóztassanak felfogni, hogy bizonyos határig a törzs-anyag egyenlő és csak a felső osztályokban kell változtatni, de már odáig nem megyek, hogy az egész egységes iskola minden egyes tanulóra nézve teljesen sablonszerűén azon legyen, azaz: a felső osztályokban se legyen az opcziónak bizonyos faja. (Helyeslés jobhfelől.) Ha tehát egyszer az egységes középiskolát így fogom fel, akkor az egységes jogosítása középiskola is pregnansabb elnevezés, mert a tananyag az utolsó osztályokban nem szükségképen egy és ugyanaz. Ha pedig egy városban már két intézetet talál az új reform rendszere, akkor például a bifurkáczió egyik irányát az egyik, a másik irányát a másik intézetben valósítom meg. Nem kell mind a két intézetbe beállítanom a bifurkált irány követelte tanerőt. Még azt is mondottam, hogy ez a rendszer nem jár tanerőpazarlással és mégis ez az intézet bizonyos tekintetben abba a renomméba jön, hogy itt inkább ezt az irányt, például a klasszikust, amott inkább a másik irányt, például a természettudományt kultiválják. így méltóztassék ezt felfogni. (Helyeslés.) Asbóth János: Nagyon helyes, de ez nem egységes, és azért helyes, mert nem egységes! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Visontai t. képviselő úr a gyöngyösi gimnázium ügyét hozta fel, a mire ki kell terjeszkednem. Teljesen úgy áll a dolog, hogy ez ügyben régebben már csaknem perfektté vált a szerződés, úgy hogy a város alkalmas helyen új épületet emel, ezt felszereli, évi 10.000 forinttal járul a fentartáehoz, és így az államosítás körülbelül 15.000 forint teherrel szaporítaná költségvetésünk mérlegét. Ez már annyira elő volt készítve, hogy én az 1896-iki budgetem előkészítése alkalmával azon gimnáziumok közé vettem fel a gyöngyösit, a melyek államosítandók; azonban azt nekem pénzügyi szempontból nem sikerűit fenn is tartanom a budgetemben. Hasonlóan jártam 1897-ben is. De már most igen természetes dolog, ha kiszorult 1896-ban és 97-ben, minthogy bizonyos programmot követek arra nézve, hogy hány gimnáziumot, és mily sorrendben állítok be az államosítandók sorába, ez oly előre jutott, hogy minden valószínűség szerint az 1898-iki budgetbe fel fog vétetni. Azon kérdést, hogy maga az építkezés megkezdhető-e, minthogy maga a város építi a gimnáziumot, konszideráczio tárgyává teszem és a kellő módozatok megtartása mellett a pénzügyminiszter úrral egyetértve ő Felségéhez való bejelentés után, intézkedni fogok: mert gimnáziumok államosítása ő Felségéhez való bejelentés nélkül nem történik. Ezeket voltam bátor ez ügyben megjegyezni. Még csak Boda képvislő úrnak akarok egy megjegyzést tenni. Az ő beszéde, gondolom, oda kulminált, hogy nagyon sok áldozatot kívánunk a községektől akkor, a midőn gimnáziumok felállításáról van szó. T. képviselő úr, természetes dolog, hogy sokba kerül egy gimnázium, mert csak ha a modern higiénikus követelményeknek meg akarunk felelni és meg akarunk általában felelni a pedagogikus modern követelményeknek, ez bizony mindenesetre nem olyan, a mit olcsó pénzzel lehetne előállítani. De viszont én egészen természetesnek találom, hogy azok a községek áldozatot is hozzanak, a hol egy középiskolát alkotunk, a mennyiben, a mint a múltkor is voltam bátor megemlíteni, a lakosság négyötődrésze oly helyen lakik, a hol nincsen gimnázium. A ki tehát ott lakik, az az egyötödrész, igen nagy előnyt húz a gimnázium ott létéből és ennek következtében méltányosnak tartom, ha azok a községek áldozatot hoznak, mert hiszen azok a községek maguk húzzák a gimnázium fennállásának közvetlen előnyeit. Kérem a tétel elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, elfogadtatik Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Bevétel 235.840 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa).• Állami reáliskolák. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 770.590 forint. Elnök: Az előadó úr kér szót. Fenyvessy Ferencz előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság nevében van szerencsém kérni a t. házat, kegyeskedjék megadni az átruházási jogot az állami gimnáziumnak és az állami reáliskolák czíinei között. (Felkiáltások; Megadjuk !) Elnök : Észrevétel nem lévén, a tétel elfogadtatik és az átruházási jog az állami reáliskolák és gimnáziumok kiadásai között megadatik. Lehoczky Vilmos jegyző {olvassa); Bevétel 244.261 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa); Felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezésére. Kiadás 458.100 forint. w
