Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-65

394 c5, országos ölés 1897. märcztns 8-án, hétfőn. szükségesek és reményt nyújtott arra, hogy ezen ügy a közoktatási tanácshoz küldetvén minden tekintetben úgy a tanrendszerre, mint az irányra nézve olyfélek ép lesz megoldva, hogy talán a jcvő kívánalmait ki fogja elégíteni. A t. miniszter úr egy eszmét bocsátott a képviselőház elé, a melyre fel is hívta a t. ház minden egyes tagjának figyelmét. Ugyanis az egységesen jogosító középiskola eszméjét hozta fel, azonban megjegyezte, hogy az egységesen jogosító középiskolákban eltérések lehessenek, ugyanis hogy az egyik középiskolában inkább a reáliák, a másikban a klasszikus nevelés, a harmadikban modern idegen nyelvek ápoltassanak. Ha erre a térre lépünk, félek attól, hogy a mostani reáliskolák tanítási iránya, a mely, úgy látszik, nem vált be és ép a reáliskolák létezése sürgeti az egységes középiskola felállítását, a mennyiben épen a reáliskolában nincs meg mindazon faktor és kellék, a melyek megkívántatnak az egyetemi tanulmányok folytatására. Félek tehát, hogyha az egyik középiskolában csak a mathematikára lesz fektetve a fősúly, akkor a reáliskolákat tartjuk ismét fent. Én tehát, minthogy a klasszikái nevelést tartom minden pályára alapnak a legjobbnak, feltétlenül az egységes középiskola mellett foglalok állást. Es meg lehetne ezt, szerény nézetem szerint, oldani oly képen, hogy a VI. osztályig legyen egységes és legyen a nevelés egészen klasszikus; mert megmutatja a történelem, hogy nagyjaink kivétel nélkül a múltban épen a klasszikus nevelésnek köszönhették az elért nagyságukat. Azt óhajtanám tehát, hogy bármely pályára megy valaki, a hatodik osztályig klasszikus nevelésben részesüljön, melyet elvégezve bizonyos pályára vagy szakiskolára jogosítva legyen és azután történjék a bifurkáczió, még pedig úgy, hogy a VII., VIII. osztály legyen előkészítő az egyetemekre. És így a középiskolák egyik VII. és VIII. osztályában tanítsanak azután főkép a reáliák előkészítésre a műegyetemi tanulmányokra, a másikban még nagyobb fokban érvényesüljenek a klasszikus nyelvek, azaz nevelés, mely előkészítse a tanulókat a tudományos egyetemre. így, nézetem szerint, igen könnyen lehetne megoldani a középiskola kérdését, a nélkül, hogy ezáltal több tanerőre vagy költségre lenne szükség. Sőt mondhatom, azáltal, hogy így egyesítjük a középiskolákat, főleg a hol 4—5 középiskola van, melyek VII., VIII. osztályaiban 5—-6 hallgató van, költséget lehetne megkímélni összevonással és a helyett több helyen lehetne középiskolát felállítani. De azért is ragaszkodom a középiskoláknál a Vl-ig bezárólag egységes tanrendhez és oktatáshoz, mert akkor már minden tanulónál a, képesség kidomborodik egyik vagy másik pálya iránt, melyben való továbbképzést és előkészülést az egyetemre nagyobb mérvben érvényesítheti a VII. és VIII. osztályokban, mely osztályok a tudomány- és műegyetemre szakszerűen lennének hivatva előkészíteni. Ez ideát jelenleg csak felvetem; nem akarok a bizonyítékokba most bővebben belebocsátkozni, fentartom ezt magamnak akkorra, ha e kérdés a ház elé fog kerülni. Azért óhajtottam mégis ezt az eszmét most megpendíteni, hogy diskusszió tárgyát képezhesse, mert nézetem szerint ez egy oly megoldásmód, mely elvezethet a mindnyájunk által óhajtott czélhoz: az egységes középiskolához. Nem vagyok barátja annak, hogy a középiskolák mellett még polgári iskolák is legyenek. Az elemi iskoláknak, az egységes középiskolának és a szakiskoláknak megvan a jogosultsága, de a középiskola mellett, melyet minden esetben egységesnek és klasszikusnak kívánok, nem látom szükségét a polgári középiskolának. Felszólalásomat összegezve a t. ház figyelmét felhívom általam felvetett megoldási módra mennyiben e felett diszkussziót lehet folytatni a középiskolai tanácsban. A mondottakat a t. ház és a t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani bátor vagyok. Különben a költségvetést elfogadom. (Helyeslés balfilöl.) Elnök: Többen feljegyezve nem lévén, a vitát bezárom. Wlassics Gyula vallás és közoktatás Ügyi miniszter: T. ház! Az e tételnél felmerült nagyfontosságú pedagógiai kérdésekre nem szándékozom kiterjeszkedni. Minden esetre jelzem azt, hogy a Pap Géza t. képviselőtársam által felhozottakkal, habár vele sok tekintetben egyetértek más kérdésekben, ezekben a kérdésekben, melyeket kifejtett, legnagyobb részt egyet nem értek (Helyeslés.) De ezek oly fontos kérdések, melyeket azt hiszem, más alkalommal lesz szükséges kifejteni. Sok figyelemre méltó észrevételt tett, de már például a latin nyelv, a görögpótló tárgyak, az életkör körül kifejtett nézetei stb., oly nagyfontosságú pedagógiai kérdéseket érintenek, a melyeket már csak az idő előrehaladottságánál fogva is egész más keretekben tartanék czéíszerünek megbeszélni. A Major Ferencz t. képviselő úr által felhozottak közül sem reflektálok másra, de egy helyreigazítással tartozom abból a szempontból, hogy miképen kontemplálom én az egységes jogosítása középiskolát. Nem úgy kontemplálom és nem is úgy mondtam, hogy egyikben a mathematika, a másikban a klasszikus nyelvek, a harmadikban a modern nyelvek predomináluak. Én azt mondtam, hogy úgy érteni az egységes jogosítása középiskola eszméjét, mely lényegileg