Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-65
374 65. országos ülés 1897. márczins 8-án, hétfőn. emelni. Nagyon helyeslem, hogy alapjában ez mórstilban épült és magyar motívumokkal építtetik, mert keleti nemzet vagyunk, a mi géniuszunknak az a stil felel meg leginkább. Ha ennél az épületnél az ornamentika teljes kifejezésének barátja vngyok, akkor az egyetemnél a legfőbb ezélnak a világosság, az egészség, a jó szellőztetés biztosítását tartom. Nem óhajtom elpocsékolni a pénzt a ezopf-, rokokó- és barokk stil cziládáira. Kérem a miniszter urat, hogy e ezélnak megfelelően, de nemes egyszerűséggel akár görög, akár még inkább renaissance-stilben építtesék az épület, mint a mely stil leginkább megfelel a ezélnak és az egyetem tudományos jellegének. Az egyetemi kérdésről szólva, nem először hozom itt elő a házban a közoktatásügyi tárcza tárgyalásánál az orvosi kar ügyeit; nevezetesen az orvosi diplomák nosztrifikácziójánnk ügyét, tudniillik azokét, a kik honfitársaink közül elég nagy számban — fájdalom - a bécsi egyetemen nyerik kiképeztetésüke r . Nem azért mondom : fájdalom, mintha én a bécsi orvosi egyetem tudományos nívója előtt meg nem hajolnék; elismerem ott is a tudomány magaslatát, habár talán ma már nem is áll ott, a hol állott a nemrég elhunyt hires Hyrtl, Skoda, Rokitanszky stb. nagynevű tanárok idejében ; mindazáltal a bécsi orvosi fakultás ma is magas fokon áll, tehát nem azt akarom megtámadni, de igenis azt, hogy ott németül képeztetvén a szaktudományban az orvosnövendékek, tisztán német szakkulturát nyernek és [Magyarországon, még ha akarnák sem tudnák az orvosi ismereteket és irodalmat magyar nyelven művelni és terjeszteni. Több évvel ezelőtt felszólalásom által sikerül tgróf Csáky Albin miniszter úr idejében elérni azt, hogy az ő idejében legalább a tiszti orvosi pályára magukat alkalmaztatni óhajtó olyan orvosokat, a kik magyarországi születésűek, de bécsi diplomájuk van, a tiszti vizsgákra kötelezte, hogy így legalább képesek legyenek magyar nyelven korrekté boncz-jegyzőkönyveket s ilyenféléket felvenni. Ennyit tehát elértünk, de ezzel megelégedni nem lehet, mert valamint a jogi kar külön van választva és az osztrák ügyvédi diplomák nem érvényesek Magyarországon, úgy óhajtandó volna, hogy a magunk lábára álljunk az orvosi kar tekintetében is, mert hiszen a visszonosság vajmi keveset használ nekünk; azon bécsi orvosoknak a száma, a kik a budapesti egyetemen nyerik kiképeztetésüket és Ausztriában akarnak gyakorolni, vajmi kevés, újjainkon megszámlálhatjuk. Én tehát e részben is teljes önállóságot kívánnék Ausztriával szemben elnyerni, és a mint magánúton éltesülve vagyok, — talán nem téves az értesülésem, — a t. közoktatási kormány folytat is tárgyalásokat e részben, melyek, úgy tudom, a legutóbbi időkig elég biztató irányt vettek, a legutóbbi időben azonban az ausztriai közoktatási kormány részéről zökkentettek volna ezek valami kátyúba. így tudom, ha nem jól tudom, igen kérem az igen tisztelt miniszter urat, ha olyan stádiumban áll az ügy, hogy adhat felvilágosítást, méltóztassék nyilatkozni, hogy miben áll az orvosi diplomák ncsztrifikácziójának ügye, vagyis az osztrák kormánynyal folyamatban levő tárgyalások hogyan állanak ? T. ház! Van a mi egyetemünk orvosi fakultásának egy nevezetes intézménye, a mely az ő valóban nagy szaktudománynyal biró és emberbarát buzgalommal működő igazgató-tanárának ég személyzetének ernyedetlen működése következtében a legnagyobb virágzásban van és európai tekintélynek örvend: ez az eddig csak ideiglenesen létesített úgynevezett Pasteur-intézet, (Halljuk!) elnevezve ama nagy franezia tudósnak a nevéről, a ki az emberiségnek jóltevője volt, különösen a bakteriológia terén tett felfedezésével. 1885-ben létesítette ő Parisban az első, akkor központinak tervezett antirabikus intézetet, a mely intézetek azóta, mivel azoknak szemmel látható végtelen nagy haszna bebizonyosodott, világszerte elterjedtek. Minálunk a magyar tudományos akadémia karolta föl először azt, hogy egy ilyen intézet létesíttessék nálunk, a hol épen a veszett ebek és általában veszett állatok által megmartak száma irtóztató nagy., más országokéhoz, különösen az északi országokéhoz képest, és ezen intézet által évenkint százai mentetnek meg honfitársainknak a halálnemek legirtóztatóbbikától. Az akadémia eszméjét, a melyet az intézetnek jelenleg is élén álló Hőgyész tanár fejtett ki, felkarolta az akkori minisztérium, és gondolom, Trefort Ágoston miniszter 1890-ben (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) nyitotta meg az ideiglenes Pasteur-intézetet Budapesten. Meg kell még említenem, hogy a kormány magához Pasteurhöz kiküldvén az akkori jeles orvost Babest, ez, miután beavattatott a védoltás titkaiba, nem felejtvén azt, hogy nemzetét egykor otthagyta szent Pál: ő is itthagyott bennünket ily módon és elment oda az oláhokhoz, a maga nemzetéhez és tudományát, a melyet magyar pénzen szítt magába, honfitársai részére értékesítette, élvezve tudománya jövedelmeit, melyekről bátor leszek szólni, hogy mily dúsan dotálják ott azt az intézetet. Azonban Babes eltávoztával nem vesztettünk semmit, mert megmutattuk, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a mostani nagyérdemű igazgató buzgólkodása, szakértelme és tudománya folytán oly virágzásnak indult és úgy virágzik ez az intézet, hogy azt lehet mondani, ez idő szerint ez a világ
