Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-65

65. országos ülés 1897. márczins 8-án, hétfőn. 375 egyik leglátogatottabb Pasteur-intézete. Mert hogy mennyire elterjedtek ezen védoltó-intézetek az egész világon, arra nézve (Halljuk! Halljuk!) csak röviden említem meg a következőket. Parisban, mint mondám, 1885-ben állíttatott ftl az első, és belátták azon hasznot, a melyet Pasteur találmánya hozott, hogy míg azelőtt veszett ebtől megmart minden száz ember közül 15—20—25 a legirtóztatóbb kínok közt meghalt: addig Pasteur találmánya a halálozást l°/ora szállította le, sőt még az az l°/o is csökkent azóta 0"53°/o-ra, sőt Hőgyes saját találmánya szerint minálunk a tavalyi évben már csak 0'l2°/o ra csökkent le. Nagy érdekű ebben az ügyben (Halljuk! Halljuk !) az az értekezés, a melyet intézetünk jeles igazgató-tanára, a magyar tudományos akadémiának folyó évi február 15-iki ülésén tartott s a melyet itt van szerencsém bemutatni, a mely ezen intézménynek az egész világon való elterjedéséről áttekintést nyújt, valamint a saját, eddig csak ideiglenes intézetünk üdvös működésére is világot vet. Csak megemlítem, hogy 1885 óta annyira belátta a művelt világ ezen intézetek szükségességét, hogy már a legtávolibb helyeken is minden világrészben állíttatnak fel ilyen intézetek, így például Konstantinápolyban, Kalkuttában, Tiflisben, Tunisban, Saigonban, Cochin Chinában, Chicagóban, Mexikóban, Charkovban, sőt még Samarkandban a persa-kinai határon is léteznek immár ily intézetek, és nevezetes, hogy Oroszország, melyet a barbarizmus hazájának szoktak mondani, ezt a védoltást annyira felkarolta, hogy ott jelenleg nem kevesebb mint nyolez gazdagon dotált Pasteur-intézet van; Olaszországban is öt, sőt a hazánkhoz képest kicsiny Romániában is kettő, tudniillik Bukarestben és Jassyban. Hatezerén felülmegy, t. ház, azon védoltások száma, a melyeket Hőgyes tanár 1890 óta a mi intézetünkben az ő saját, Pasteurénél is jobbnak bizonyult rendszere szerint teljesített és mondom, oly eredménynyel, hogy ez idő szerint már csak 0"12°/o-ra olvadt le azok száma, a kiken az az iszonyú betegség, daczára a védoltásoknak, kiütött. Oly tekintélye van intézetünknek, hogy az osztrák tartományokból, Szerbiából, Bos/.niából, Montenegróból, sőt Romániából is fölkeresik, legújabban pedig a bolgár kormány újabb ilyen intézetet óhajtván felállítani, szakértőjét Parisba küldte az ottani Pasteur-intézet tanulmányozása végett, és az illető Budapestre jővén, tanulmányozta a mi intézetünket és arról győződött meg, hogy míg a párisi intézet 0-53°/o-ra, addig a mienk 0"12°/o-ra szállította le a halálozást ; kijelentette, hogy felesleges Parisba utaznia, mikor Budapesten mindent megtanulhat és itt folytatja és teszi meg az előkészületeket arra, hogy Bulgáriában az ő tanácsai szerint állítsanak fel egy hasonló intézetet. Igen, t. ház, hanem hogyan vagyunk azután ezzel a mi intézetünkkel? Látogatva van naponként 140—150 embertői, többnyire gyermekeket — mert legtöbbnyire gyermekeket, meg asszonyokat harapnak meg a veszett ebek — kell beoltani, a kik reggel és estefelé jönnek. És el van helyezve ez intézet az üllői-úti klinikán két szobában és egy folyosón s a 12 — 15 embert befogadni képes előszobában várakozik 140—150 ember, akik közííl a szegényebbek az úgynevezett kolera-barakkokban vannak elszállásolva és isten szabad ege alatt, esőtől és hótól verve, kénytelenek várakozni a betegek, mig az oltás sora rájuk kerül. A hol pedig végrehajtatok az oltás, férfiak és nők, köztük gyakran előkelő úrnők, egy szobában kénytelenek toiletteüket összeállítani. A védoltó-anyag előállítására pedig helyiség nincsen, hol a szükséges házinyulakat nevelhessék, azokat a piaczról kell beszerezni, a hogyan kaphatják. Továbbá nincsen elkülöníthető szoba, a hova az olyanok — nagyon csekély százalék — helyeztetnének el, a kiken meglehet talán későn jővén gyógykezelésre, kiüt a betegség, hogy azokat külön gyógyíthassák és rajtuk obzerválhassák a tudomány és az emberiség hasznára a betegség lefolyását. így az elhelyezés immár valósággal tűrhetetlen. Nézzünk csak meg más ilyen intézetet, nem a párisi vagy az orosz intézeteket említem, csak az oláhországi bukaresti hasonlót, melyet Babes doktor dirigál, akarom röviden összehasonlítani a mienkkel. Bukarestben megvettek egy nagy kert közepén álló szép palotát, abba helyezték el a Pasteur-intézetet institut de pathologie et baeteriologie czím alatt. Nálunk is az említett jeles tanár, Hőgyes, a pathologiai tanszéket foglalja el. Ezen bukaresti Pasteur-intézet dotáeziója évi 100,000 lira aranyban, ebből 50,000 lira személyi czélokra fordíttatik 50,000 lira pedig dologi kezelésre. 15 emberből áll az intézet személyzete. Babes doktor igazgató évi fizetése 18,000 frank és természetben szép lakás. Nálunk dr. Hőgyes tanár fizetése 3000 frt és 600 forint lakpénz. Van Babes dr.-nak négy asszistense, egy közülük aligazgató is. Mindegyiknek fizetése 4800 frank. Nálunk egy adjunktusnak fizetése 1200 frt és 400 frt lakbér. Babesnek van két preparátora, mindegyiknek fizetése 3000 frank. Minálunk praeparator nincs; csak egy asszistens van és ennek fizetése 800 frt, 150 frt lakbérrel. Babesnél van öt szolga rendelkezésre, egyenként 560 frank fizetéssel, nálunk van egy gyakornok 300 frt fizetéssel és egy szolga 500 forint fizetéssel.