Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-49
u 49. országos ülés 1897. február 15-én, hétfőn. élések és főleg az izgatók, meg a lelketlen küldöttek, utazva a külföldről Budapesten keresztül az Alföldre, nyilt programmjuk szemfényvesztés, vezetőik is mást mondanak, mint titkos konventikuíumaikon a vidéken. (Igás! Úgy van ! jobb felől.) És most, t. ház, méltóztassanak nekem megengedni, hogy csak röviden foglalkozzam azzal a kérdéssel, vájjon van-e jogosultsága ezen szoczializmm-nak speczialiter a magyar Alföldön, a hol azt a magyar faj extravagancziájára hajló természete folytán kezdeményezték az előrelátó és jól számító idegenek? És erre előre is határozottan azon válaBzt adhatom, hogy nincs. Lehetne bárhol, Erdélyben vagy Felső-Magyarországon, a hol a munkásnép helyzete ötven százalékkal kedvezőtlenebb, de a magyar Alföldön, a magyar alföldi munkásnak oka azért panaszkodni, hogy ha dolgozni akar, nem tud annyit megkeresni, a miből megélhetne, eddig legalább nézetem szerint határozottan nincs. Engedje meg a t. ház, hogy ezt röviden adatokkal beigazoljam, nehogy frázist dobjak oda bizonyíték nélkül. (Halljuk! Halljuk!) Több évi, és pedig autentikus adatokból összeállított, nem hivatalos, hanem magánstatisztika ez, a mit felolvasok arra nézve, hogy milyenek egy munkás kereseti viszonyai, illetve egy munkásnak kereseti lehetősége az Alföldön, ezzel szemben mennyi a munkás szükséglete, azonkívül egy dohányültető kertész kereseti lehetősége és egy nyolczas telkes gazdáé; tehát: Előrebocsátom, t. ház, hogy ezen adatok nem preczize és nem krajczárra kiszámítottak, mert ez lehetetlenség, de tények alapján összeállíttottak: Egy mezőgazdasági dologkedvelő alföldi napszámos egész évi keresete: Január-február-márczius hónapokban 66 munkanap, 40—65 = átlag 56 krajczár = 34 forint 32 krajczár. Ápril-május-június hónapokban 69 munkanap, 55—85 — átlag 65 krajczár == 44 forint 85 krajczár. Július hóban takarási időben marokverő járulékán kivűl 18 munkanap, gabona rész 42 forint 15 krajczár, és élelmezés 6 forint 30 krajczár = 48 forint 45 krajczár. Július-augusztus hónapokban 31 munkanap, 80— 150 = átlag 95 krajczár = 31 forint 35 krajczár, Szeptember-október hónapokban 41 munkanap 60—100 = átlag 75 krajczár = 30 forint 75 krajczár. November-deczember hónapokban 34 munkanap, 40—60 = átlag 50 krajczár =19 forint 50 krajczár. Összesen egy magános ember keresete 266 munkanap 71 2 /i4 krajczár = 209 forint 22 krajczár. Vetemény s kerti terrnesztmények — bruttó]— 20 forint 50 krajczár. Apró jószág stb. tenyésztés — bruttó 35 forint: házi munkák — bruttó — 26 forint; asszony vagy gyermek napszámkeresete — bruttó — 16 forint 50 krajczár. Összesen: 98 forint. Egy munkáscsalád jövedelme mindösszesen: 307 forint és akkor keyesebbet mondok, minf a valóság. Gulner Gyula: Aratással együtt? Tallián Béla: Ebben az aratás is benne van, mindaz, a mit január elsejétől deczember 31-ig kereshet. Ismételve hangsúlyozom, hogy nagyon minimálisan vettem a kereseti isszeget. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ezzel szemben egy napszámos évi kiadása, szükséglete, hogy megélhessen, kitesz összesen 236 forintot. Ebben a lakásbér, hogy teljesen tájékozzam a t. házat, évi 22 forint, élelmi szükséglet 187 forint készpénzbeni szükséglet, mert az élelem nagyobb részét önmaga állítja elő, apróságból, disznóhizlalásból stb. Készpénzben ezentúl szükséglete nincs és 187 forintban elégre vettem fel élelmi készpénzszükségletét. Ruházatra 50 forint, egyéb kiadásokra 30 forint, úgy hogy szemben 307 forint összes keresménynyel áll 289—290 forint kiadás egy normális három tagból álló családdal együtt. Ezzel szembeállítom most, t. ház, azt, hogy a szoczialista-kongresszuson egész határozottan és nyíltan többen azt jelentették ki az alföldi munkások közül, hogy a munkásoknak összes évi keresete nem haladja meg a 90 forintot. Azt hiszem, az ország bármely részében megkérdezhetjük, hogy egy aratás alatt, mely 8—19 napig tart, nem szerezhet-e meg minden munkás 50—60 forintot? Tehát marad egész esztendőre 30 forint keresni való s az a munkás, a ki ennél többet nem tud megkeresni, az egyáltalában nem akar dolgozni. Egy nyolczadtelkes gazda — azért hozok fel ily példát, hogy kimutassam a különbözetet — sokkal rosszabb helyzetben van, mint egy munkás. És ezen nyolczadtelkes gazdák már nincsenek benn a szoczialisiák szövetségében. Hogy ezek nehezen élnek meg, elismerem, de ha nem szoczialisták, akkor nincs annyi panaszuk, mint az alföldi munkásoknak, vagy legalább is meg tudnak élni, a mit azok vitatnak. Egy nyolczholdas telkes gazda évi keresete 459 forint, ez összegbe bele veszem a vetésforgás alapján nyert mag termésének eredményét 192 forinttal, a szalmát és töreket nem veszem számításba, mert az állatjainak eltartására van szánva; az állatjaitól, borjú, sertés, baromfi stb. van 126 forintja, kerti termel vényekből és házi munkából 39 forint, részes vagy haszonbéres mívelés után 3>7 forintja és esetleg fuvarozásból, a mely az egyes vidékeken különböző, lehet néhol több, másutt pedig semmi, de itt átlagban 64 forintot vettem, összes keresete tehát 459
