Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-58

58. országos ülés 1897. február 25-én, csütörtökön. 221 védlovasság lóanyagának szaporítása, főleg ab­ból a ezélból, mert az ujonczjutalék harmincz­négy emberre felemeltetvén, a lovak keret­létszáma nagyon csekély, mivel csak összesen huszonhét lóból áll, a mi nagyon kevés arra, hogy a lovaglásban alaposan kioktattassék a lovasság. Ennek folytán három lóval szaporít­tatik századonként a keretlovak száma, a mi összesen 180 lószaporítást tesz szükségessé. Az ebből származó többköltség kitesz 31.599 forintot. A műit évben felállíttattak a kerületi zene­karok. Ezek felállításának, épúgy mint fentar­tási költségei a múlt évben a költségvetésbe nem vétettek föl, mert azt a miniszter úr a megtakarítások összegéből fedezte. A folyó év­ben a többköltség e czímen kitesz 52.555 forintot. Eddigelé a honvédség csakis tisztáu n nagy hadgyakorlatok alkalmával lett összpontosítva. Miután azonban ez nem elégséges arra, hogy egyrészt a tisztikar kellőkép gyakoroltassák a nagyobb csapatok vezényletében, másrészt az altisztek és a legénység sem nyert kellő kikép­zést, szükségessé vált, hogy a honvédség a nagy hadgyakorlatokon kivüí nagyobb összpontosításnál ezredeuként és dandárokként, a lovasságnál az év folyamán is négyheti gyakorlatra hivassék össze. Az ebből származó költségek 45.000 forintot tesznek ki. Épúgy szükséges a legénység részére me­leg vacsora rendszeresítése, mert a közös had­seregnél ez be lévén hozva, az 1895: V. tör­vény czikk 19. §-a értelmében a vacsora a hon­védségnél is behozandó. Tehát ezen imperativ intézkedés folytán e czímeu 91.488 forint lett felvéve. Szükséges továbbá a felszerelések szaporí­tása is, és pedig tekintettel arra, hogy a gya­logsági hadi létszám huszonhét fővel felemelte­tett, felszerelésre összesen 98.000 forint szük­ségeltetik. Szükséges továbbá, hogy a népfölkelési osztályok, mielőtt háborúba mennek, a czéllövé­szetben gyakoroltassanak, tekintette] arra, hogy huzamosabb időu keresztül nem gyakoroltatnak s e ezélból töltények beszerzésére 18.000 forint van felvéve. Nemkülönben a népfölkelési Werndl­féle töltények a sok raktározás folytán elromol­ván, ezeknek újakkal való pótlása szintén szük­ségessé válik, a mi 91.000 forint többköltséget eredményez. Póttartalékosok behívására, 2000 póttartalékos nyolez heti kioktatására szintén összesen 58.416 forint lett előirányozva. Végül, tekintettel a gyalogság két évi szolgálati idejére szükséges, hogy a laktanyák kibővíttessenek s e czélra 1,500.000 forint van előirányozva, azon ban a folyó évre csak 100.000 forint többkölt­ség vétetett fel. Ezekből méltóztatnak látni, hogy a honvé­delmi miniszter úr megtette mindazon intézkedé­seket, a melyek a honvédség harczképességének emelésére okvetlenül szükségesek, másrészt azon­ban nem tévesztette szem elől azon szükséges takarékosságot, a melyet a pénzügyek megkíván­nak. Mindezeknél fogva ajánlom a költségvetés elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Komjáthy Béla: T. ház! A honvédséget az 1868: XLI. törvényezikk alapján állítottuk fel. Az egész nemzet, mondhatom, örömmel üd­vözölte ezt az intézményt. Bár az ország akkor is pártokra volt szakadva, bár az a párt mely­hez tartozom, akkor is az ország önállóságának, függetlenségének, hatalmi állásának és tekin­télyének szempontjából az önálló magyar had­sereg felállítását követelte és sürgette, mégis a honvédség intézményének dédelgetésében mind­annyian egyek voltunk. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Huszonnyolez éve áll fenn a hon­védség. Ezen idő alatt, noha pénzügyi helyzetünk nem volt kielégítő, noha nagyon sok vágy és törekvés kielégítésre várt, az egész nemzet egész készséggel viselte annak nagy terheit. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Daczára annak, hogy ilyen egy értelemmel karolta fel a nemzet ezen intézményt, daczára annak, hogy bizonyos büszkeséggel tekintettünk ezen intézményére, ma nincs a hazában senki, a ki felelni tudna arra a kérdésre, vagy a gyanút, vagy kétkedést el tudná oszlatni, vájjon a nemzet életében oly nagy és vészes szerepet játszó intéző köröket és a nemzetet egy és ugyanazon czél vezette-e akkor, a midőn az 1868: XLI. törvényezikk megalkotására az engedelem megadatott és azt a nemzet megalkotta. A létező kormányok soha­sem igyekeztek a helyzetet felvilágosítani, gon­dosan kerültek minden felvilágosítást, valószinű­leg azért, nehogy nyilvánvaló legyen az, hogy egészen más őzéi vezette az intéző köröket és más czél a nemzetet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy intézmény csak úgy erősödhetik meg, csak úgy izmosodhatik és úgy váíhatik áldásossá, ha az a kitíízött czéínak megfelelőleg istápoltatik, erősíttetik és mentesíttetik a tapasz talt hiányoktól. Minden intézményre áll ez a világon, de leginkább áll honvédségünk intéz­ményére, melynek irányára, szellemére és álta­lában katonai politikájára egy fórumnak oly jogos befolyást biztosítottak, melylyei a nemzet czéljait meg lehet valósítani, de mely más czél szolgálatában a nemzet czéljainak megvalósu­lását lehetetlenné teheti. Nem volt eddig egy honvédelmi miniszterünk sem, a ki akár itt a házban, akár azon kivííl, akár a honvédéimi költségvetés tárgyalásánál, vagy bármikor is, előadta volna a t. ház előtt a honvédség czéljátj

Next

/
Thumbnails
Contents