Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-57

57. országos ülés 1897. február 24-én, szerdán. 215 (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Következik a földmívelésügyi bizottság jelentésének (írom. 15,99) tárgyalása, az üzletszerű vagy nyilvános fogadásoknak s a kölcsönös fogadások közvetítésének szabályozásáról a lóversenyeknél czímű 1894: XXIX. tcz. 6-ik §. b) pontjában jelzett lótenyésztési alap tárgyában szóló földmívelésügyi miniszteri jelentések. Szily Pongrácz a földmívelésügyi bi zottság előadója: T. ház! Az 1894 : XXIX. törvényczikk értelmében beterjesztette a földmívelésügyi miniszter úr a lótenyésztésre vonatkozó jelentését, melyben részletesen felmutatja az 1894., 1895. éveknek eredményét, melynek végösszege az, hogy jelenleg a lótenyésztési alap állaga 186.446 forint. Kérem ezt a jelentést tudomásul venni és hozzájárulás végett a főrendiházzal közölni. Elnök : Kivan valaki a jelentéshez szólani ?. Senkisem kivan. Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a bizottság jelentését, igen vagy nem? (Igen!) A ház tudomásul vette. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a földmívelésügyi és pénzügyi bizottságok jelentése (írom. 97, 103, 104) a ragadós tüdőlobról. Szily Pongrácz előadó: T. képviselőház ! A ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893 : II. törvényczikk végrehajtása körűi szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy siker a kiirtási eljárással csak úgy érhető el, ha a betegség haladéktalanul bejelentetik és a fertőző-gyanús állatok is mielőbb kiirtatnak. Ez által a zár alól is megmenekülnek az állatbirtokosok és a kiirtási eljárást leginkább veszélyeztető eltitkolási esetek is megszűnnek. Azzal az eljárással, hogy a fertőző-gyanús marhák is kiirtatnak, kétségtelenül az állatbirtokosok tetemes kárt szenvednek. Az eddig követett eljárás az volt, hogy ezen fertőző-gyanús állatok kiirtásáért teljes kártalanítást élveztek az állatbirtokosok, míg a beteg állatok után csak 90 százalékot. Az 1887 : VII. törvényczikk 106.§-a és az 1893:11. törvényczikk 3. §-a a kártalanítás mórvének megállapítására nézve a véleményeltérést nem zárta ki és tényleg az állami számvevőszék a fertőző-gyanús állatok után is csak 90 százaléknyi kártérítési árt akart megállapítani. Szükségessé vált tehát az 1893:11. törvényczikk módosítása, melylyel a kártalanítás mérve teljesen megállapíttatik és pedig úgy, hogy a fertőző-gyanús állatok után teljes kártalanítást nyerjenek az állatbirtokosok. Miután ezzel az 8 igényeik és érdekeik teljes kielégítést nyernek, én a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki általánosságban hozzászólani ? Lakatos Miklós jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház ! A magam részéről is teljesen helyeslem azon intencziót, a mely ezen törvényjavaslat megalkotását czélozza. Kétségtelen, hogy állattenyésztésünk előmozdítására nézve ez haladás. A kártalanítási tételeknek megállapítását részemről meglehetős igazságos és méltányos eljárásnak is tekiutem. Felszólalásom tárgyául nem is ez szolgál, hanem az kizárólag ezen, mondjuk kisajátítás folytán — mert kisajátításnak lehet nevezni — megöletett marháknak felhasználására vonatkozik. fjgy tudom, hogy ezen állatok, miután megölettek, értékesíttetnek és a kereskedelemben eladattak. Én azt tartom, hogy a mikor konstatálva van, hogy ezen marhák kétségtelenül betegségük folytán vágatnak le, magára a közegészségügyre nézve nem teljesen kielégítő ezen marháknak ilyen nyers állapotban való felhasználása. Azt tartanám helyesnek, ha intézkedés történnék abban a tekintetben, hogy az ilyen, tüdőlob miatt levágott marhák ne csak egyszerűen a kereskedelembe bocsáttassanak, hanem kimondatnék és e tekintetben a földmívelésügyi miniszter úr intézkednék, hogy ezen marhák például csakis füstölt állapotban bocsáttassanak a kereskedelembe és legyenek felhasználhatók. Mert jól tudjuk, hogy ha nyers állapotban bocsáttatnak a kereskedelembe és használtatnak fel, ezáltal még nincs biztosítva az, hogy az egészségre ártalmas anyagtól megszabaduljanak. Ellenben, ha ezen állatok füstölt állapotban bocsáttatnak a kereskedelembe, a füstölés által minden ragályos és az emberi egészségre veszélyes alkatrésztől megszabadíttatnék. Én tehát nem tartom egészen helyesnek azt az eljárást, hogy az ily állat úgy bocsáttassák forgalomba mint az egészséges, hanem az ily módon leölt állatok kizárólag csak füstölt állapotban legyenek forgalomba bocsáthatók. Ezt vagyok bátor a t. miniszter és a t. ház figyelmébe ajánlani. Elnök: Ha senkisem kíván szólani általánosságban, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Elfogadja-e a ház általánosságban a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Következik a könyvtári bizottság előterjesztése (írom. 92) a könyvtár gyarapodásáról. Kammerer Ernő, a könyvtári bizottság előadója: T. képviselőház! A jelen előterjesztés kapcsán csak néhány rövid szóra