Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-49
14 49. országos ülés 1897. feftrn&r 15-én, hátfőn. hold földet; azonkivííl van még 200 katasztrális hold régi szőlő s a kettőnek jövedelme 17.000 forintot hozott be eddig, és még nagy mennyiségben van eladó bor a községben a gazdáknak, így aztán a magyar mezőgazda mégse jut egyenesen a tökéletes pusztulás szélére, de nem a kormány atyáskodásából, hanem — mint említettem — ügyességéből és szorgalmából. (Úgy van I a szélső baloldalon.) A t. földmívelési miniszter úr e téren már igazán tehetne valamit; ehhez már nagyon sok pénz sem kell; adhatna a telepítőknek ingyen szőiŐve8szőket, továbbá a fekete földeken a régi bortermő helyeken adhatná — a minthogy ad is ugyan, de nagyobb mértékben tehetné ezután — amerikai alanyokat és egyéb szükségeseket, szóval a szőlőgazdaság föllendítésére már sokkal inkább van módjában segítséget nyújtani. Itt igazán olcsó szőlőkarókat kellene forgalomba hozni és a kormány abból a rengeteg erdőbirtokból, hogy ne tehetné meg azt, hogy a kisgazdákat, a kiknek különben sem lenae nagyon sok szőlőkaróra szükségük, mert egy-egynek alig 800, 1000, 1200, 1600, 2000 ölnyi szőlőterülete, ha nem is egészen ingyenes szőlőkaróval, de legalább féláron való szőlőkarókkal elláthatná a szőlősgazdákat; azok nagy hálával fogadnák. Nem is kerülne sokba, mert az egy négyszög-czollos vastagságú és öt láb magasságú szőlőkarót a kereskedő is 10 forinton adja a vidéken. Ha az állam adna olcsóbban, azzal nem sok kárt tenne magának, míg ellenben nagy lendületet adna a szőlészetnek. T. ház! A t. földmívelésügyi miniszter a tnező- és közgazdaság különböző ágaira 20.000 forinttal szánt többet, mint tavaly. Ez oly csekélység, hogy ezzel nem tudom, mit lehet csinálni. E tekintetben kellene nagyob összeggel jönni ezen dolognak felsegélyezésére. Azután nagy segítséget és szolgálatot nyújthatna a t. miniszter úr azzal, hogy ha az állami területekről és gazdaságokról a magyar mezőgazdáknak olcsó vetőmagvakat juttathatna, különösen a takarmányfélékből. A magkereskedő oly borzasztó áron adja a lóhere, luczerna, répa és egyéb gazdasági vetőmagvakat, hogy azoknak vásárlása ily módon csaknem lehetetlen. Az állami gazdaságokban lehetne tehát legalább oly mértékben termelni ezen magvakat, hogy olcsóbban lehetne a magyar gazdaközönség kezébe juttatni. T. ház! íme ezekben kívántam pártunk nevében a mezőgazdaságnak sanyarúságait és sokféle bajait elősorolni és ezekben kívántam az orvosló szereket itt főbb vonásokban jelezni. Felkérem a t. házat, még pedig pártkülönbség nélkül, miután ez, ismétlem, nem közjogi kérdés, hanem valódi belügy, hogy a legjobb akarattal, minden pártszempontoktól eltekintve a legnagyobb igyekezettel, egyező erőVel törekedjünk veszedelembe jutott magyar mezőgazdaságunk fellendítésére, megszilárdítására. Ne tegyen e tekintetben különbséget a ház egyetlen pártja vagy tagja sem, hogy honnan jő az indítvány, felhívás vagy sürgetés, hanem tekintsük a közös nyomorúságot és egyező akarattal igyekezzünk a mezőgazdasági bajok orvoslására. Ezt kívánja tőlünk a józan, becsületes, kész adófizető magyar nép, és ha e tekintetben megteszszük a kötelességünket, ha csak annyira is elmehetünk, hogy a magyar mezőgazda az ő búzájának mázsáját 8 forintért, rozsának mázsáját 6 forintért, és tengerijének mázsáját 5 forintért eladhatná, hogyha az államkormány atyai gondoskodása az állattenyésztés mizériáit minden keze ügyében levő eszközzel megszüntetné, akkor még a mostani sok és nagy adóteher mellett is megállaná helyét a magyar gazda és folytatná a küzdelmes munkát, ennek nyomába a tőle soha el nem választható és a magyar mezőgazdaság előnyére soha figyelmen kivfíl nem hagyható ipar és kereskedelem együtt virágoznék fel. T. ház! Álljunk ki a küzdelem terére, álljunk ki a munka mezejére és egyező erővel tegyük meg azokat mind, a mi üdvös és jó. A mi magát a költségvetést illeti, nem közjogi szempontból, hanem mert csekély ez az összeg ennyi nyomorúság meggyógyítására, mert a kormány kevés figyelemben részesíti az államfentartó elemet, a magyar mezőgazdákat, és az egész mezőgazdaságot felületes figyelemben részesíti csak, a költségvetést ezért nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra ki következik? Molnár Antal jegyző: Semsey László ! Semsey László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Magyarország per eminentiam földmívelő állam és annak kell maradnia még, ki tudja meddig. Ebből kifolyólag a földmívelés ügye egyike a legfontosabbaknak, melyekkel a magyar parlament foglalkozhatik. Midőn mi földmívelésünk bírálatába bocsátkozunk, nem lehet kizárólagos feladatunk annak jó oldalait szemügyre venni és csupán ezen jó oldalak továbbfejlődését és erősbödését előmozdítani, hanem főfeladatunkat kell, hogy képezze bajainak feltárása, ezen bajok keletkezése okainak és első okozatainak feltárása és azok lehető orvoslása. Napok, sőt már hetek óta szóbeszéd tárgyát képezi itt e házban egy nagyon súlyos baj, mely legközvetlenebbül földmíves népünk legkevésbbé