Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-55

58. országos ülés 1897. február 22-én. hétfőn. 171 háromszor annyi csendőrnek kellett volna jönnie rendet csinálni. Az ellen is tiltakozom, mintha a csendőrség akár a bányatársulatnak, akár az igazgatóságnak kelt volna védelmére. Egyszerűen azt tette, a mit akkor is tett, midőn a munkásokat fel engedte jönni, de lehetővé akarta tenni azt is, hogy az igazgató Bécsbe utazhassák és útközben se agyon ne verjék, se fel ne akaszszák. Azt hiszem, ha úgj

r járunk el, mint a két interpelláló képviselő úr, és ily tendencziákat propagálunk, akkor vagy nehéz lesz megtartani a kellő mértéket a közrend és közbiztonság fentartásában, vagy odaviszszük a dolgot, hogy épen ezen felbuzdítás és az innen kifelé hangzó és ott még nagyítva magyarázott szavak folytán az illetők felbátorodnak, (Igaz! Ügy vän! jobbfeW. Mozgás a szélső baloldalon) s a míg a beszédek elmondói teljes biztonságban és bátran beszélhetnek, azok a szegény emberek életükkel vagy több esztendei börtönnel fognak lakolni, mert elég könnyelműek voltak az ilyesminek hitelt adni. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Hentaller Lajos képviselő úr szavai értelmének helyreigazítása végett és személyes kérdésben kér szót. Hentaller Lajos: T. ház! Abszolúte nem akartam a t. belügyminiszter úrra azt mondani, hogy ő a társaság érdekeit védi, szerintem egyoldalúlag lett informálva azoktól, a kik mint munkaadók szembeállanak a munkásokkal. A munkásoktól informácziókat nem kapott, nem is kaphatott, mert a közigazgatási hatóság a munkások vezetői közül 30-at letartóztatott; azok talán most is el vannak fogva. Visontai Soma: T. képviselőház! Elnök: Mi czímen kér a képviselő úr szót? (Felkiáltások: Felelni akar a miniszternek!) Engedelmet kérek, interpelláczióra való válasz alkalmával az interpelláló képviselő másodszor a szólás jogával csak a ház engedelmével élhet. Visontai Soma I Szavaim értelmének helyreigazítására. Elnök: Tehát szavai értelmének helyreigazítására kér szót. Visontai Soma: Az igen t. miniszter úr úgy állította oda a dolgot, mintha mi — mert Hentaller képviselőtársamra is utalt — innen oly eszméket vinnénk ki felszólalásunkkal a nép közé, melyek annak életét veszélyeztethetik. Ez szép intés volna, ha e mostani vitatkozásunkkal még megelőzhetnők azon szomorú dolgot, a mi Aninán megtörtént, hogy tudniillik a t. belügyminiszter úr bevallása szerint is már 10 embert lelőttek és egész sereg embert súlyosan megsebesítettek, a hadnagynak csak csekély mérvű megsértése miatt; most azonban annál kevésbbé élhet ezen intéssel a t. miniszter úr, mert mint a törvényhozás tagjának kötelességem ily feltűnő esetnél feleletet kérni az igen tisztelt kormánytól, s ettől ezentúl sem fog eltántorítani semmiféle oly inszinuáezió, mint a minő itt a képviselőházban nem tudom minő tendencziával velünk szemben gyakoroltatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Beleegyezik-e a t. ház, hogy a belügyminiszter úrnak Visontai és Hentaller képviselő urak interpelláeziójára adott együttes válasza felett a ház is egyszerre határozzon ? (Helyeslés.) Kérdem tehát, tudomásul veszi-e a ház a belügyminiszter úrnak Visontai és Hentaller képviselő urak interpelláeziójára adott válaszát? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi a választ. A jövő ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 15 pereskor.) &