Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-55

160 55 * országos ülés 1897. febrnár 22-én, hétfőn. darab disznót és annak számára kötök schlusst, hogy szállítsanak nekem megfelelő mennyiségű kukoriczát október 15-én. Elkövetkezik ez az idő. Ha nagyőri jól jártam, felment a kukoricza ára, kapok teszem ezer forint differencziát, ebből a disznót nem tudom meghizlalni, mert annak az a sajátsága, hogy csak kukoriczátóí hízik. (De rültség.) A legjobb esetben még vehetek az ezer forinton másutt kukoriczát; de azután, ha a kukoricza ára jelentékenyen felmegy, nemesak kukoriczát nem kapok, de még differencziát is fizetni kell, s akkor sem én, sem a disznóm nem hízunk meg. (Derültség.) Ezek az úgyneve­zett fedezeti vásárlások. Vigyáznunk kell tehát, hogy a nemzetnek amúgy is már oly nagy mértékben kifejlődött játékszenvedélyét ne tereljük oda, hogy a magyar gazdát, a kit még eddig sikerült megtartanunk, a börzén a kozmopoliták serege hatalmába ke rítse és kigzipolj ózza. (Élénk helyeslés balfelöl) Elvileg minden játékot, legyen az üres vagy nem üres, ha egyszer a szállítás nem követke­zik be, perhorreszkálok s attól minden ma­gyar embert óva intek. Miért csalogatnak ben­nünket oda a börzére? Mert ott a kis ember feltétlenül, minden kétségkívül állólag ki van szolgáltatva. (Úgy van! balfelöl.) »Die Grossen fressen die Kleinen.« Rothschild és Königs­warter mentek egyszer a bécsi bonlevardon. (Halljuk!) Kis, fiatal börzianer champagnere­zett ép egy kávéház előtt, a ki aznap jelen­tékenyen nyert. Azt. mondja Rothschild ; »Schade um den Chanipagner, den kann man nicht mehr zurückgewinnen.« (Derültség.)Teljesen így is van. A határidő üzletben, az árral való kereske­désben a legfontosabb dolog a hírszolgálat és annak közvetítése. Mentől gyorsabban kapja meg valaki a hírt, hogy a görög király fog-e espe­dicziót csinálni, hogy a német császár mire ha­tározta el magát, annál biztosabban értékesítheti azt; mentől hamarabb tudja meg valaki, — hogy a néppártnak is adjak valamit, — hogy a pápa milyen allokucziót fog holnap mondani, (Derültség. Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) — mert ezt is szokták a börzén eszkoniptálni, —­mentől hamarabb tudja meg valaki, hogy a ma­gyar képviselőházban báró Bánffy o exczellen­cziája mikor fog és milyen nagyfontosságú állami enuncziácziót csinálni, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) annál gyorsabban jut a haszonhoz és annak biztosításához. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) T. ház! Méltóztassék csak elmenni a bör­zére; a kinek galoppinja van: egy, az előnyben van a felett, a kinek egy sincs; a kinek kettő van, előnyben van a felett, a kinek csak egy van ; a kinek telegráfdrótja van, előnyben van a felett, a kinek nincs, és a kinek telefonja van, annak előnye van a felett, a kinek telegráf­drótja van. T. ház ! Ahhoz, hogy a hírszolgálat biztos és tökéletes legyen, a nagy tőkének biztosított az a föltétlen előny szükséges, a mely csak a nagytőkének állhat rendelkezésére. (Ü/y van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert, t. képviselő­társaim, jegyezzék meg azok, kiknek kedvük vau ezen határidőüzlet-theóriának utánaszaladni,hogy a mit Rothschild bárónak lehetséges megtudni ma, azt nekem és önöknek csak egy hét miilva sikerűi megtudni, akkor is csak talán. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) De, t. ház, még ettől eltekintve is, annak a börzének számtalan fogása, annak visszaélései folytán a mesterséges árhullámzásokat kihasz­nálni: ez a pillanat műve; a ki nem ül a börzén, az feltétlenül ki van játszva. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert egy oly latitüd mellett, t. ház, a hol megtörténhetik, hogy egy nap 10—20—30—40 forintnyi árkülönbség van egy papírnál, vagy a gabonánál, — hogy kisebb különbségeket vegyek, — ha én nem vagyok ott és nem tudom, hogy az árfolyam mennyi, hogy az árfolyam miként száll alá vagy fel: nem tudom magam a konjunktúrákhoz alkal­mazni, és míg a nagy tőkés és kereskedő egy délelőtt fedez ezret pro et kontra, addig én csak egyetlen egyszer tehetem, és teljes biztossággal ki vagyok szolgáltatva annak, hogy az ő áldo­zatuk legyek. T. ház! Nem szabad nekünk megengednünk, hogy szó nélkül hangozzanak el ezen dolgok e padokról; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) nekünk kötelességet kell teljesítenünk, (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon) fel kell világosí­tanunk a magyar nemzetet az iránt, hogy ha egészséges érzéke mai napig korlátokat vont előtte a tekintetben, hogy a börze molochjának áldozzon, egy dolgot tegyen meg: tartsa meg ezen konzervatív erkölcsöt és ne engedje magát a nagy és mozgékony politikus fők által a jö­vőben sem kiszolgáltatni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Áttérek beszédem befejezésére és itt nagyon rövid leszek. (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy a t. ház szives türelmét hossza­sabban vettem igénybe, sem mint óhajtottam ; nehéz dolog ezt elkerülni, a mikor sok dologgal kell egyszerre foglalkozni; bocsánatot és elnézést kérek ezért; egyik-másik szónok beszédével, bár szinte rosszul esik, mert nagyon sok figyelemre­méltó, okos és számbavehető dolgot mondtak, nem foglalkozhattam, de még így is messze kellett hogy menjek. (Halljuk!) A szoezíális kérdésről kell hogy még szóljak. Nem szándékozom, t. ház, e kérdésnek litteratu­ráját előterjeszteni; nem szándékozom a panaczeák

Next

/
Thumbnails
Contents