Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-49

A 49. országos ülés 1897. február 15-én, hétfőn. rint bevételtöbbletet, és ha hozzászámítjuk, hogy a bakteriológiai intézet felállításának költségére 134.000 forint és a földtani intézet építési költségére 400.000 forintnyi kölcsön felvételére hatalmaz tátik fel a földművelési miniszter úr, akkor azt látjuk, hogy a földmívelési tárczának kiadási többlete ez évben 1,633.829 forintot tesz ki. Ez nagy és tekintélyes összeg, és én azt hiszem, hogy vannak a kormányzatnak olyan ágai, hol az évi költségvetés kiadásainak fokozatos szaporítása és nagyobbodása aggodalmat és visszatetszést szülhetne, de ennél a tárczánál a kiadási többletet örömmel és megnyugvással üdvözölhetjük, (Helyeslés a jobboldalon.) mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ezen összegek közgazdasági érdekeink fejlesztésére és ennek következtében a közjólét emelésére fognak fordíttatni. (Igás ! Úgy van! jdbbfélöl.) Nem lehet állítanom azt, hogy a kormányzati tevékenység véget vet azon súlyos helyzetnek, melyben közgazdasági életünk az utóbbi évek alatt rajtunk kívül álló viszonyok és erők következtében sínylődik. De egyet eltagadni nem lehet, hogy a kornánynak a közgazdasági élet minden ágára kiterjedő figyelme egy jobb és szebb jövő iránt hitet és bizalmat önt a gazdaközönségbe, ennek következtében ellenállóbbakká teszi őket a bekövetkező csapások iránt és módot nyújt arra, hogy a gazdasági irányokat módosíthassák, megváltoztathassák vagy átalakíthassák s ennek következtében jövedelmezőbbé teliessék. Eövid és általános áttekintése a költségvetésnek, is meggyőzheti az igen tisztelt házat, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr figyelme a, földmívelésügynek minden mozzanatára kiterjedt. Nagy súly helyeztetik a költségvetésben és az előbbi évhez viszonyítva jóval magasabb összegek fordíttatnak a gazdasági szakoktatásra s ezzel kapcsolatban jutalmakra, alapítványokra, ösztöndíjakra és segélyezésekre, a melyek nem az elvont tudományok, vagy a theória száraz, igen sokszor meddő, de mindenesetre kétes értékű körébe vonnak be, hanem a praktikus élet által megkívánt ismeretek és tudományok megszerzésére nyújtanak bőséges alkalmat. (Igás! Úgy van! a jobboldalon,) Alkalmat nyújtanak egyúttal arra is, hogy a kisebb gazdaközönség a kipróbált és helyesnek talált eljárásokat könnyebben elsajátítsa, ezáltal gazdaságát jövedelmezőbbé és terményeit versenyképesebbekké tehesse. Különös súly helyeztetik arra, hogy ezen gazdasági ismereteket épen a földmívelo osztály, Magyarország kisgazdái sajátíthassák el s ezért részint újabb földmívelő iskolák alakíttatnak, részint a már meglevő földmívelő iskolák ezélszerűbben kibővíttetnek és berendeztetnek. Ezenfelül, hogy ezen czél eléressék, az egyes földmívelődskolákban ösztöndíjakkal és jutalmakkal láttatnak el az oly szegénysorsú kisgazdák gyermekei, kik ott tanulmányaikat folytatni akarják. Hasonlókép Magyarország tanítói szintén segélyeztetnek, hogy a földmíves - iskolákban tapasztalatokat szerezve, azokat otthon a népiskolákban, vagy mint vándortanítók értékesíthessék. Ugyancsak e czélra szolgálnak azon nagymérvű kiadások, melyek gazdasági káték szerkesztésére szánvák; ezeket is részint olcsón, részint ingyen fogják szétosztani. Az erdőgazdaságnál is előnyös változást látunk. Nemcsak a bevételi többletek lettek meglehetős nagyok, hanem fontos az a körülmény is, hogy a fatermékeket ezentúl kisebb mennyiségben fogják árverés alá bocsátani s így a kisebb kereskedők, sőt maga a nép is, mely a fa értékesítésében megtalálhatja a maga hasznát, pályázhatik, s így a fatermékek eladása nem lesz többé kiszolgáltatva egyedül a nagy tőke versenyének. Ugyancsak az erdőgazdaságnál súlyt fektet a kormány arra is, hogy a filloxera által elpusztított szőlőterületek minél könnyebben rekonstrnáltathassanak, s ezért óriási mennyiségben termeli a szőlőkarókat, melyeket olcsón, a szegényeknek pedig ingyen fog adni. Súlyt fektet továbbá a kormány a bükkfa értékesítésére, melyről e házban is nem egyszer volt szó, és igyekszik azokat nagyobb mennyiségben talpfáknak kikészíteni. Az állattenyésztésnél nagy összegek fordíttatnak tenyész-anyagok beszerzésére, hogy végre az összes községek elláttassanak kiváló, tenyésztésre képes apaállatokkal. Hogy e czél minél jobban el legyen érhető, az állattenyésztési felügyelők száma megfelelően szaporíttatik. Az állattenyésztés szomorú helyzetében kiváló gondját képezi a miniszter úrnak az, hogy a felmerült járványos bajok terjedése lehetőleg megakadályoztassék és azok ellen kellő óvszerek létesíttessenek. E részben fontos haladást jelent a bakteriológiai intézet felállítása, melyről már megemlékeztem. Igen fontos lépés lesz e téren — mint a költségvetés indokolásában is említtetik — az állategészségügyi szolgálatnak a közel jövőben, valószínűleg már a jövő évben való államosítása, a mely nemcsak az állategészségügyi viszonyokra, hauem az állatkivitelre is jó hatással lesz. A filloxera által elpusztított szőlők felújításának s a filloxera elleni védekezésnek költségei az 1896 : V. törvényczikknek megfelelően a költségvetésben szintén elhelyezést találnak. A vízszabályozásra három millió irányoztatik elő szintén a fennálló törvény értelmében és azon nagy költség keretén belül, főleg azon részei a vizeknek fognak sürgősebb és nagyobb