Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-37
36. országos ülés 1897. január 28-án, csütörtökön. f.<> épen a felsőbb bírósági ítélet folytán azon nagyon könnyelműen és egyoldalúan kiragadott tétel, mely azt mondja, hogy az illető ellen elévülés czímén szüntettetett be az eljárás. Másodszor pedig tudnia kellene, hogy megindíttatott a sajtóügyi eljárás, tehát alaptalan a visszautasítás, melyet irányomban használt. (Helyeslés jobbfelől.) A kormány részéről jelen vannak: Percsel Dezső, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gróf Esterházy Kálmán jegyző úr vezeti; a javaslatok mellett felszólalókat Josipovich Géza és a javaslatok ellen felszólalókat Rakovszky István jegyző úr fogja jegyezni. Kérem, hallgassák meg a múlt ülés jegyzőkönyvét. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a január 28 án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? Senkinek sem lévén, a jegyzőkönyv kitelesítve van. Következik már most a belügyi költségvetés (írom. 47) tárgyalásának folytatása. Rakovszky lstván jegyző: Molnár János! Molnár János: T. ház! Azokhoz^ a miket tegnap Visontai Soma képviselő úr a gyülekezési és egyesülési jog mizériáiról itt elmondott, én is tudnék adatokat szolgáltatni, mert akkor, mikor mi az úgynevezett néppárti nagygyűléseket tartottuk, akárhányszor találkoztunk a főszolgabírák és a városi kapitányok azon kiváló, szives jóakaratával, a melyet itt Visontai képviselő úr említett. Tudniillik a mi gyűléseinket is akárhányszor »tudomásvétel« helyett >engedély ezték«, sőt az is megtörtént, hogy nem engedélyezték és pedig a legfurfangosabb móElnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, miután a képviselő úr tudomásul vette az inierpellácziót, méltóztatik-e azt szintén tudomásul venni? (Igen.) Tehát a miniszter úr válaszát a ház tudomásul veszi. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 pereskor.) don és alakban. Például csak egy esettel fogok szolgálni. Mi Kőszegen bejelentettük a néppárti nagygyűlést, azt a kapitányság tudomásul is vette vagy engedélyezte. Szóval, minden kész volt már a néppárti gyűlés megtartására másnap délelőtt 11 órakor, és ime délután, vagy este jön az alispántól egy végzés, a melyben tudatja az illető bejelentővel, hogy a városkapitánynak nem volt joga tudomásul venni vagy engedélyezni azt a gyűlost és pedig azért nem, mert Kőszeg városa nem törvényhatósági joggal felruházott város, így tehát ama engedélyezés a főszolgabíróhoz vagy az alisp inhoz tartozik. És ime, az akkor kézbesíttetetí, mikor már mód, alkalom s idő sem volt arra, hogy az imént említett törvényes formában, törvényes úton érvényt szerezhetett volna a néppárt kívánságának. Volt az is, hogy nagyon könnyen, és úgyszólván semmi okból, feloszlatták gyűléseinket. A mi az egyesülési jogot illeti, akárhányszor érkeztek hozzánk panaszok, hogy 8 —10 — 12—14 hónapon át is ennek vagy annak a hivatalnak — melyiknek, nem tudom — asztalfiókjában nyugodtak vagy a hitelszövetkezet, vagy a katholikus kör, vagy a néppárti körnek azon alapszabályai, a melyeket a néppártiak küldtek fel helybenhagyás végett. De ezekről sem beszélni nem akartam, sem beszélni nem akarok és pedig azon egyszerű okból nem, mert félek, hogy talán mosolyognak vagy kinevetnek a túloldalon az én naivságomért, hogy ilyen dolgokat még merek szellőztetni, hogy ily dolgokon még megütközöm, vagy ezek37. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi január hó 29-én, pénteken, Szilágyi Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyaökönyv hitelesítése. — Költségvetés 1897-re, belügyi tárcza. — Napirend.
