Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-36

36. országos iilés 1897. január 28-án, csütörtökön. fiT dését mozdítanák elő, akkor ennek az iránynak az osztrák-magyar monarchiának teljes erejével ellenállnia kellene. Igen fontos kérdés tehát, hogy Magyarország, mely első helyen van érdekelve a keleti kérdések iránt, meg legyen nyugtatva az iránt, hogy tulaj donképen mily irányt fog venni keleten ez a politika, melyet Franezia- és Németország támogat, és a mely politikának vezetője ma Oroszország. Hogy ezt megtudhassuk, van szerencsém benyújtani egy interpellácziót, annyival inkább, mert kell, hogy a magyar képviselőház a külügyekkel folyton foglalkozzék, a mit annál szükségesebbnek találok, mert az utolsó trónbeszédből a külügyek kihagyattak. Vagyok bátor tehát interpelíácziómat felolvasni (olvassa): »Interpelláczió a miniszterelnökhöz. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak az orosz kanezellár párizsi és berlini utazásainak czél járói? Ha van, szándékozik-e ez iránt a képviselőházat tájékozni? Szándékozik-e odahatni, hogy az orosz kanezellár utazásai által körvonalozott politikai akczió ne történjék az osztrák és magyar monarchia háta megett és érdekei ellen ?« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Kubina József képviselő úr! Kubina József: T. ház! (halijuk! Halljuk !) Engedelmet kérek, hogy az interpelláczióm alapját képező tényeket szárazon előadhassam. Pozsonymegyében — mint országszerte — 1895-ben történtek a megyebizottsági tag választások. E megyének hegyentúli járásában mindenütt a néppárt jelöltjei lettek megválasztva. A néppártnak 191 —195 szavazatával a szabadelvű párt 15—37 szavazata állott szemben. E választások közül négy — úgy látszik a főszolgabíró utasítása folytán — meg lett felebbezve és meg is semmisíttetett, mert mint Búr-Szent-Györgyön is történt két választó hibásan volt bevezetve a választói jegyzékbe és ezek szavazata, minthogy a községi elöljáróság és bizalmi férfiak által azonosíttattak, elfogadtatott. A néppárti választók felebbeztek az állandó bíráló választmányhoz, de ez az igazoló választmány határozatát helybenhagyta. Ennek folytán 1896. május 7-én kiírattak ismét a választások és vezetésükre ismét a Stomfáról hires Peezkó malaczkai szolgabírót küldték ki. Daczára ennek, a néppárl jelöltjei most már 285 szavazatot nyertek, az összes összeírt választók számának több mint 2

/s-át, a liberálisok 15 szavazata ellenében. Egy jegyző azonban megtámadta a választást és Pozsonymegy e igazoló választmánya megsemmisítette azt a következő indokokból (olvassa): »1. A 74 éves Benkovics Jánosnak szavazata elfogadtatott a morvaszentjánosi képviselőválasztók névjegyzékébe bevezetett 52 éves hasonló nevű egyén szavazata helyett. 2. A 39 éves Szkuteczky Pálnak szavazata elfogadtatott a búrszentgyörgyi képviselőválasztók névjegyzékébe bevezetett 63 éves hasonló nevű egyén szavazata helyett. 3. Elfogadtattak továbbá morvaszentjánosi 178. házszáma Berkovics Istvánnak és 315. házszámú Leszkovszky Jánosnak szavazatai, holott az illető a választói névjegyzékben ugyanily nevű, de másházszámú (276. illetve 152. sz.) választók vannak bevezetve. 4. Hasonlóan elfogadtatott a búrszentgyőrgyi Hladik Márk helyett Hlagyik Márk szavazata.« Itt csak a tót és a magyar helyesirásbati van a különbség. És végre« .... 5. a választási jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzék szerint a kérdéses alkalommal 286 egyén szavazott, a beérkezett és lepecsételt szavazólapok száma pedig csak 285.« Daczára annak, hogy az itt említett választók a községi elöljáróságok és bizalmi férfiak által [úgy személyre, mint választói jogosultságra nézve, azonosítva voltak, megsemmisíttetett a választás, mi ellen a néppárt választói felebbeztek, hivatkozva az összes választók 2

/3-át kitevő többségre s arra, hogy a felsorolt csekély házszám- és korkülönbségek nem alterálhatták a választás eredményét, és hogy a választás vezetésével megbízott szolgabíró, kinek a törvényt ismerni és alkalmazni kellett, e szavazatokat, ha törvényeseknek nem tartotta, visszautasíthatta volna. A megye állandó bíráló választmánya azonban folyó hó 21-iki határozatával a felebbezett határozatot az 1—3. és 5. p (utókban foglalt indokok alapján helybenhagyta. ily alapon egyszerűen kizárhatnak minket egyszer s mindenkorra a megye közgyűléséből, mert ilyen esetek előfordulhatnak bármikor. Kérdem már most a t. belügyminiszter úrtól, ki maga is, miként többen, bujtogatással vádolta a néppártot, vájjon szükséges-e nálunk, egészen tiszta tót vidéken másféle bujtogató? Nem elég okot szolgáltatnak-e erre ezek a közigazgatási hivatalnokok ; nem vérig zaklatása-e ez a választóknak, a kiket egy és ugyanazon választásra háromszor is beczitálnak; a kiknek nemcsak, hogy szavazatukat elviszik, hanem anyagi kárt is okoznak azzal, hogy a második, harmadik községből beczitálják minduntalan? És nevezetes, hogy azon megyében történik ez, a hol a főispán a kormány által annyira dédelgetett 9*