Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-36

fii S6. országos filés 1897. január 28-án, csütörtökön. t. belügyminiszter úr ezen kijelentését; hanem én, engedje meg, nem elégszem meg ezzel a kijelentéssel, mert ily örvendetes kijelentéseket a belügyminiszteri székből hallottunk máskor is. 1894-ben Hieronymi Károly akkori belügy­miniszter ugyanezen ígéretet megtette, sőt tovább ment és azt mondta, hogy előtanulmányokat tétetett, statisztikai adatokat szerzett be e tekin­tetben ; és mi volt az eredmény ? Semmiféle lépés nem történt, mert az akkori t. belügyminiszter úr megbukott. Félek, hogy most is így fogunk járni e kérdéssel s mikorra a tanulmányok és statisztikai adatok megszerzése megtörténik, ak­korára nem fogjuk látni a belügyminiszteri székben a t. belügyminiszter urat és évekig el fog hú­zódni a dolog. A választókerületek összeállítása is a lehető legigazságtalanabb alapon történt. A mostani beosztás sem a lakosság, sem a választók száma, sem pedig a választókerület igazságos mértéke nem igazolja. Például mi igazság van abban, hogy Abrudbánya 154 választópolgárának vagy Vízakna város 232 választójának ugyanannyi joga legyen, mint Kassa 4000 vagy Hód-Mező Vásárhely 4500 választójának. Ugyanilyen igaz­ságtalanság van a községekből összealakított választókerületekben. A magyar- igeni kerület 500 választójának ugyanannyi joga van, mint az én választókerületem 4000 választójának, egy képviselőt küld. Mennyire hiányzik a kerületek beosztásában mindén rendszer, azt fényesen iga­zolja a terület kérdése is. (Halljuk!) Nyitra vár­megyének körülbelül 23.000 választópolgára van, s ugyanannyi képviselőt küld a magyar kép­viselőházba, mint a kétszer annyi területtel, kétszer annyi választópolgárral biró Pest vár­megye. Pest vármegye például nagyobb területtel s körülbelül 10.000 el több választóval bir, mint Bihar vármegye, de azért Bihar több képviselőt küld a magyar képviselőházba, mint Pest vár­megye. A választói jog egységes rendezésén, a választókerületek igazságos beosztásán kivül a választási eljárást is reformálni kell, hogy a választás tiszta és becsületes legyen, mert csak ily választásokból kerülhet ki tisztességes és becsületes képviselőház; a választások feletti bíráskodást pedig független bíróságra kell bízni. Kérdem a t. miniszter urat, mi van azzal a szomorú sorsra jutott kúriai bíráskodással? Mi a kormány álláspontja? Szándékozik-e azt a ja­vaslatot rövid idő alatt újra beterjeszteni? Ezek után, a miket a képviselőház reform­járól elmondtam, még röviden szólok a főrendi­ház reformjáról is. S mivel nincs egy éve sem, hogy e tárgy­gyal itt a házban igen részletesen foglalkoztam, csak röviden jelezem akkori állásfoglalásomat. A népképviseleti alapra fektetett alkotmány elveivel a főrendiház mai szervezete egyáltalán össze nem egyezik. (Ügy van! a szélső balolda­lon.) E szerrezet értelmében a születés véletlene ad törvényhozási jogot; már pedig az ész-joggal, a modern korszellemmel ellenkezik, hogy ezt a jogot valaki nem hazafiságának, munkásságának, képzettségének köszönhesse, hanem születésének és vagyonának. A főrendiház mai szervezetében állandó kerékkötője minden szabadéivüségnek. Valahányszor a nemzet nagyobb emóczióba ho­zatott valamely szabadelvű intézmény állal; mind­annyiszor — mint a legközelebbi múltban is — többszörös izenetváltásra volt szükség a két ház között, míg a liberális szabadság jogos igényei a főrendiházban is érvényesülhettek. A főrendi­házban is a nemzet szabad képviseletének kell érvényesülnie. Közelebb kell azt hozni a nemzet­hez, a nemzet testéből kell annak életet adni. Bármerre nézünk, minden szabad állam vagy tisztán ;i választás alapján alakítja meg felső­házát, vagy legalább is igen sok választott tagot küld oda a kinevezett pairek közé. Azokban az államokban van a legegészségesebb politikai élet, a hol mind a két ház a választás alapján áll. Ezért a nemzet, a magyar faj érdekében szükségesnek tartom, hogy a szabadéivííség és a demokráczia alapján szervezzük újra a fő­rendiházat. A belügyi költségvetést általánosságban nem fogadom el, hanem ajánlom a t. háznak, fogadja el a parlamenti reformra vonatkozó ha­tározati javaslatomat, mely így szól: (olvassa) : »Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy a képviselő választói jogosult­ságnak az egész országra kiterjedő egységes rendezéséről, a választói jognak az állampolgá­rokra legnagyobb mérvű kiterjesztéséről; a vá­lasztásnál a kötelező titkos szavazás elrende­léséről; a kérvénynyel megtámadott választások érvényessége fölött Ítélkező független bíróság szervezéséről; a választói kerületek igazságos beosztásáról és a főrendiháznak népképviseleti alapon leendő újjászervezéséről még a jelen ülésszak alatt terjeszszen a képviselőház elé tör­vényjavaslatot.* (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: Miután a tárgyhoz még többen vannak feljegyezve, a vita folytatását javaslom a holnapi 10 órakor tartandó ülésre halasztani. (Helyeslés.) Úgy látom, hogy ezt a ház elfogadja, az lesz tehát a holnapi ülés napirendje. Most áttérhetünk az interpellácziókra. Vi­sontai Soma képviselő úr, tessék interpelláczióját megtenni. ViSOntai Soma: T. ház! Ahhoz a tárgy­hoz, melyről interpellálni szándékozom, már töb­ben szólottak* hozzá, és így röviden csak azon

Next

/
Thumbnails
Contents