Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

48. országos ülés 1897. február 13-án, szombaton. 353 mert megvallom, hogy nem vagyok oly mélyre­hatóan tájékozva, . . . Polónyi Géza: Elhíszszük ! B. Bánffy Dezső miniszterelnök mint ő az európai diplotnáezia messzire terjedő tervei iránt, hogy tudjam, hogy Anglia, Orosz­ország és a többi nagy államok miféle megálla­podást hoztak már létre Törökországot illetőleg. Kossuth Ferencz: Épen ezt kérdem! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Tehát, t. ház, nem is vagyok abban a helyzetben, hogy felelősségemnek tudatában olyan mélyreható fejtegetésekbe bocsátkozhassam, (Élénk helyeslés jobbflől.) mert egészen máskép lehet Kossuth képviselő úrnak itt elmondani nézeteit, vélemé­nyeit és más felelősség mellett nyilatkozhatom én. (Igás! Úgy van!jobbfelöl.) Azért, t. ház, beszédére egyáltalában nem reflektálva, méltóztassanak megengedni, hogy inkább, mielőtt a feltett kérdésre felelnék, vissza­térjek a tegnapi napon a zárt ülésben lefolyt inczidens következtében egyes lapokban meg­jelent megjegyzéseire. (Zaj balfelöl. Halljuk 1) T. ház! Jónak látták a sajtó némely orgá­numaiban tegnapi, — a mint az általuk vélve van — (Élénk derültség a szélső baloldalon. Zaj jobbfelől.) magatartásomat birálat tárgyává tenni Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem volt, nem találtam, nem látok ellentétet tegnap Polónyi képviselő úrral szemben követett magatartásom tekintetében. Polónyi Géza képviselő ár már reggel az ülést megelőzőleg urbi et orbi hir­dette, hogy zárt ülést fog kérni. Polónyi Géza: Majd személyes kérdésben szólok! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Hir­dette, hogy ezen zárt ülést a krétai kérdésre vonatkozólag kívánja megtartatni, tehát midőn én hoznám jött, már egy elfoglalt álláspontja volt. Nem érzem magamat sem feljogosítvaj sőt állásomból kifolyólag nem éreztem magamat iüdíttatva sem elmondani, hogy helyesnek vagy helytelennek tartom-e, hogy ilyen zárt ülés tartassék. Elmondottam, egyszerű javaslatára, kívánságára, bejelentésére, hogy igenis nem teszek kifogást az ellen, hogy a zárt ülés megtartva legyen. Ez nincs ellentétben azzal, hogy én itt a házban, zárt ülésben ne mond­hassam el, hogy zárt ülés megtartását helyes­nek nem tartom. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) A második, a mit megint a sajtóra vonat­kozólag kell, hogy elmondjak, — és ez vonat­kozással van Kossuth Ferencz képviselő úrnak elmondott beszédére is — az, hogy mondja, hogy, a lapokban olvassa, hogy Bécsben nagy­fontosságú katonai tanácskozások tartatnak s azt KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. III. KÖTET. mondja, hogy ezek a tanácskozások egy közeli mozgósítással foglalkoznak. T. ház! Ki kell, hogy jelentsem, hogy a lapoknak ezen híresztelései alappal nem bír­nak ; ki kell, hogy jelentsem, hogy e tekintetben a lapok talán félre vannak vezetve és ennek következtében félrevezetik Kossuth Ferencz kép­viselő urat . . . Lukáts Gyula: Hát a börze? {Nagy zaj.) Elnök : Kérem Lukáts Gyula képviselő urat, ne szóljon közbe. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A börze is félre lehet vezetve. Ennek következtében ezen mozgósításokra vonatkozó katonai tanács­kozásra irányuló fejtegetéseinek következtetései Kossuth Ferencz képviselő úrnak minden alapot nélkülöznek. Magára az interpelláczióra vonatkozólag általánosságban és nem elkülönítve az egyes kérdéseket szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a kormány a jelen pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy érdemlegesen nyilat­kozhassak a krétai eseményekre vonatkozólag. Azonban, t. ház, elmondhatom mégis, hogy n krétai kétségtelenül szomorú viszonyokért a felelősség kétségtelenül a titkos görög bizottságokat terheli, melyek folytán meggondolatlanul izgatnak; de okot szolgáltatott erre az is, hogy a török ható­ságok a kilátásba helyezett reformok végrehaj­tása elébe indokolatlanul ismételten nehézségeket gördítettek. (Úgy van! a jobboldalon.) T. ház! E kijelentések után el kell, hogy mondjam még azt is, hogy a görög kormány által folyamatba tett eljárás az összes nagyha­talmak tanácsai ellenére történik. Ki kell, hogy jelentsem, hogy a kívánsága az összes nagy­hatalmaknak együtt, egyértelmű'leg az, hogy a Keleten a béke és nyugalom, valamint a status quo meg ne zavartassák, és együttes diplomá­cziai törekvésük folyamatba van téve az iránt, hogy ennek szem előtt tartásával a Keleten s Krétában is minden további komplikáczió mellőz­hető legyen. (Helyeslés jobbfelől), Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől). Polónyi Géza: T. ház !... Elnök: Kérem, Kossuth képviselő úré az elsőség, azután jön a képviselő úr. Kossuth Ferencz: T. ház! Mindenesetre bizonyos megnyugvást meríthetünk a miniszter­elnök úr nyilatkozatából, csak azt akarom meg­jegyezni, hogy sajnálom, hogy valahányszor a külügyekre vonatkozó interpelláczióról van a szó, mindig alkalmat vesz magának a miniszter vála­szába beleszőni oly modort, melyet én lehetet­len, hogy helyesnek találjak. Most is példáiíl t. miniszterelnök úr, azt fel nem tehetem, hogy nem méltóztatott megérteni érvelésemet, ha 45

Next

/
Thumbnails
Contents