Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

48. országos ülés 1897. feteruár 13-án, szombaton. 343 Ebből kifolyólag ezután politikai vizsgálat indíttatott meg, kihallgattattak a jelenlevők és Rada szolgabíró úr e tekintetben közigazgatási úton jelentést is tett a trenesénmegyei alispánhoz, és így a treneséni királyi ügyészhez is került ez az ügy. A királyi ügyész elküldte az ügyet a zsolnai járásbírósághoz, hogy hivatkozással a kihágásokról szóló törvény 42. §-ára, kihágás miatt a büntető eljárást indítsa meg az illetők ellen. Ebből kifolyólag a zsolnai járásbíróság most a t. házhoz fordul Zmeskál Zoltán kép • viselő úr mentelmi jogának felfüggesztése végett, De ezen megkereséshez nem csatolták különösen azon királyi ügyészi indítványt, a mely bizonyos megokolással hozta javaslatba ezen bűnvádi eljárás megindítását. Továbbá, a míg kitűnik ezen előnyomozati vizsgálati iratokból, hogy a szolgabiróság részérői a királyi ügyészhez terjesztett iratok száma tíz volt, most mindössze hat ilyen elővizsgálati irat terjesztetik be. De különösen súlyt fektet a mentelmi bizottság arra, hogy épen a királyi ügyészség indítványa, a melyre a zsolnai járábiróság alapítja a bűnvádi eljárás megindítását, egyáltalában nincs mellékelve az előiratokhoz. Tudvalevő dolog, t. ház, hogy e tekintetben a gyakorlat irányadó, sőt 1884-ben az igazságügyi miniszter is adott kirendeletet erre vonatkozókig, a melyben a bíróságok utasítva lettek, hogy lehetőleg jól szereljék fel az iratokat, a melyek alapján a mentelmi jog felfüggesztése kérelmeztetik, hogy a mentelmi bizottság és illetőleg a t. ház mindig oly helyzetben legyenek, hogy megbírálhassák, vájjon illetékes bíróság kérelmezi-e a íelfüggesztést, vájjon fenforog-e oly cselekmény, mely büntető törvényeink értelmében büntetésre méltó és vájjon bizonyos okozati összefüggés fennáll-e az illető vádlott és azon bűntény közt, a melynek elkövetésével vádoltatik. Miután a jelen esetben épen azon lényeges okmány, az ügyészség indítványa, hiányzik, sőt bírósági előnyomozás nem is forog fenn, csak a közigazgatási közegeknek a jelentése és egyes csendőrök kihallgatása: a mentelmi bizottság azon véleményben volt, hogy ez esetben Zmeskál Zoltán képviselő úrnak mentelmi joga ezen formai hiányok miatt fel ne függesztessék, (Helyeslés baífelol.) mert nem bírálhatta meg ennek folytán azt sem, vájjon nem politikai zaklatás czéljából kérelmeztetik-e a mentelmi jog felfüggesztése. (Helyeslés halfelöl.) Ajánlom a t. háznak a mentelmi bizottság azon javaslatának elfogadását, hogy ez esetben Zmeskál képviselő úrnak mentelmi joga fel ne függesztessék. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a mentelmi bizottság indítványát? (Igen!) A ház elfogadta. Következik Lepsényi Miklós képviselő úr mentelmi ügye, (írom. ;89) hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatás tárgyában. Schmidt Gyula előadó: T. ház! A budapesti királyi ügyészség mint közvädló, a budapesti királyi törvényszék sajtóügyi vizsgálóbírája előtt a Walter Ernő tulajdonát képező eperjesi nyomdában kinyomatott »EIvadulás« czímtí czikk miatt, a mely a »Magyar Néplap« czímtí hetilap 1896. évi augusztus 13-diki számában jelent meg, hitfelekezet elleni gyűlöletre való izgatás vétségét látván, sajtópanaszt emelt. Azon »Elvadulás« czímtí nyomtatvány eredetileg a »Magyar Néplap«-ban jelent meg, hanem azután külön 6000 példányban röpiratszerű alakban kiadták. Ennek folytán a sajtóügyi eljárás megindíttatott ezen czíkknek aláírt ifjabb Bakonyi Elek ellenében. Ezen sajtóesküdtszéki eljárás a budapesti sajtóesküdtszék előtt le is folyt, azonban ifjú Bakonyi Elek, a ki ezen czikk aláírva van, nyíltan kimondta, hogy igaz, hogy tőle származik ezen czikk, hanem annak röpiratszerű nyomtatvány alakjában való kinyomatásáról neki semmi tudomása nincsen és ezért ő maga részéről a felelősséget el nem vállalhatja; azt a kiadóra hárította és ily minőségben, mint ezen lap kiadóját Lepsényi Miklós képviselő urat kéri már mostan a sajtóügyi vizsgálóbíróság kiadatni a t. ház részéről. Minthogy röpirat alakjában lett ezen nyomtatvány terjesztve, s minthogy a sajtótörvény 16. §-a értelmében a kiadót kétségtelenül a felelősség terheli és minthogy ezen röpiratszerű nyomtatvány kiadása közt és Lepsényi képviselő úr közt mint kiadó és szerkesztő közt az okozati összefüggés következtethető, a mentelmi bizottság a jelen esetben Lepsényi Miklós mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba. Ajánlom a t. háznak ezen javaslat elfogadását. Elnök: Elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát? (Igen! Nem!) Kivannak szavazást? (Igen!J Kérem azokat a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház elfogadta a bizottság javaslatát. Következik (írom. 90) ugyanezen képviselő úr ellen a második mentelmi ügy. Schmidt Gyula előadó: T. ház! A budapesti illetékes sajtóügyi vizsgáló bíróhoz a budapesti királyi főügyészség panaszt adott be, mint sajtóügyi közvádló, a Budapesten a Lepsényi Miklósnak szerkeäztésében megjelenő »Krestyán« czírnű politikai és társadalmi hetilap 1896. évi február 9 -diki számának 10. és 11. lapján a »Dopisy« rovatban »Visokocteny prevelebny