Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-47

316 47. országos ülés 1897. február 12-én, pénteken. a legszorosabb nexusban állanak. Talán felment engem a t. ház attól, hogy ezekre a kérdésekre véleményt mondjak, annyival inkább, mert hiszen egy másik minisztertársamra van e kérdések gondozása bízva s annak a hatáskörébe a magam részéről nem kívánok beleavatkozni. A t. képviselő úr felemlítette a hajózási rendszabályt is. Tökéletesen úgy van, hogy jelenleg egy ideiglenes hajózási rendszabálylyal birunk. Abban az időben, mikor ez megalkottatott, mint ideiglenes rendszabály lett kibocsátva. Véletlenül azonban még most is életben van, és pedig azért, mert megszerezte nemcsak a hajózási vállalatoknak, de mindazoknak helyeslését és tetszését, a kik a hajózással egyáltalán összeköttetésben vannak, úgy, hogy nem merült fel a szüksége annak, hogy az egy másikkal, egy újjal s állandóval helyettesíttessék, és bár ideiglenesnek lett elnevezve, az uzus azt állandóvá tette. Ez azonban nem zárja ki azt, t. képviselőház, hogy a magam részéről újabban ne foglalkozzam e kérdéssel, azt újabb megfontolás tárgyává ne tegyem, és ha szükséges, egyes szakaszait, a mennyiben azok tényleg csakugyan már elavultak volna, újakkal, a modern igényeknek megfelelőbbekkel ne helyettesítsem. (Helyeslés.) A mi a Dunagőzhajózási társaság viszonyait illeti és különösen azt a kérdést, mely a hajózási alkalmazottaknak és a hajózási tisztviselőknek pragmatikájára vonatkozik, a menynyiben ez összeköttetésben van a Dunagőzhajózási társasággal, bátor vagyok felemlíteni azt, hogy a Dunagőzhajózási vállalat egy autonóm testület, a mely ezen kérdésekben autonóm hatáskörben intézkedik. Ez nem Csak a hajótisztek pragmatikájára vonatkozik, de egyúttal a nyugdíjkérdésekre is és a nyugdíjalap mikénti kezelésére is. Azonban a legfontosabb része t. képviselőtársam felszólalásának az, hogy minő okok vezéreltek engem a tekintetben, hogy a helyi gőzhajózásra nézve szerződésre léptem a Dunagőzhajózási társasággal, és miért nem kötöttem meg azt a magyar folyam- és tengerhajózási társasággal ? T. képviselőház! Erre nézve a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel kívánok válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Én a magam részéről leginkább szerettem volna azt, hogy a Magyar folyam- és tengerhajózási társaság vállalkozzék erre. Magam szólítottam fel a társaságot, nem hogy szabályokat mutasson be, hanem hogy erre nézve konkrét javaslatot tegyen. Egyidejűleg önként ajánlkozott a dunagőzhajózási társulat arra, hogy ő is hajlandó tovább folytatni ezt a helyi hajózási szolgálatot. Azonban a tárgyalások alkalmával kiderült, nem mint t. képviselőtársam mondotta, hogy ez egy nagyon hasznot hajtó vállalat, hanem oly vállalat, a mely tetemes veszteséggel van Összekötve, oly veszteségekkel, hogy a magyar folyam- és tengerhajózási társulat csak azon feltétel alatt volt hajlandó ezen szerződésre lépni, ha nemcsak a törvény által neki biztosított garanezia felemeltetnék, hanem ha még azonkívül tetemes pénzbeli előnyök nyújtatnának neki és e mellett még azt is kikötötte, hogy mentesíttessék némely kötelezettségektől, a melyek ki voltak kötve azon nagy és fontos czélok kedvéért, a melyekért ezen társulat épen megalakíttatott. Másrészt, t. képviselőház, a dunagőzhajózási társaság is kivánt bizonyos kedvezményeket azért, hogy elvállalja ezen forgalom fentartását. De az általa kivánt kedvezmények sokkal csekélyebbek voltak, és csekélyebbek lehettek már csak azért is, mert hiszen a dunagőzhajózási társaság már egy nagy hajó-parkkal rendelkezett, melyet erre a czélra felhasználhatott, különben pedig olyan előnyösen nem használhatta volna, mint ha ezen szerződést továbbra is fentartja. A kedvezmény -pedig, melyet kivánt, abban állott, hogy bizonyos kedvezményeket kivánt az általa termelt szén szállítására Pécstől Pozsonyig. Ezen az úton azonban másrészt elérhetjük azt, hogy nemcsak kiszorítjuk az ország azon vidékéről a sziléziai és osztrák szenet, hanem még emeljük a termelési képességet a pécsi bányákban. Ezen kedvezmény tekintetében tehát úgy áll a dolog, hogy ez tulajdonképen csak papíron lévő kedvezmény, de lényegében véve alig terheli az államot. Én tehát nem haboztam a szerződést a dunagőzhajózási társasággal megkötni, először azért, mert biztos voltam abban, hogy a társaság a publikum igényeit teljes mértékben kielégíti, másodszor pedig, mert fenn akartam tartani azt, hogy a magyar tenger- és folyamhajózási részvénytársaság azon kötelességét teljes mértékben betöltse, melyek szempontjából vele az eredeti szerződés köttetett. (Helyeslés.) A mi végűi a villamos vasutak által okozott baleseteket illeti, bátor vagyok csak azt megjegyezni, hogy igenis nekem van róla tudomásom, hogy bizony — sajnos — sok baleset fordul ott elő. De meg kell jegyeznem azt, hogy a magunk részéről mindent el fogunk követni s a belügyminiszter úrral különben is tárgyalást folytatank már abban az irányban, hogy a felügyelet s egyáltalában az üzleti szabályzat a villamos vasutaknál miképen állapíttassák meg. Remélem, ezen tárgyalások gyorsan befejezésre fognak jutni, s hogy azok során oly módust fogunk találni, melynek folyományaképen a villamos vasutak üzleti kezelésében, a balesetek ha talán nem is tökéletesen megszűnni, de mégis a