Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-46

46. országos ülés 1897. február 11-én, csütörtökön. 297 kell, csak egy kis kibővítését képezte annak a gyárnak, hogy ilyen gyártmányokat létesítsen, addig azon iparezikkek, a melyekre rámutatott a t. képviselő úr, egészen másféle természetűek és máskép ítélendők meg. Igenis szükségesnek tartom, hogy az állam a maga részéről támogassa azon törekvéseket, hogy az ilyen ezikkek gyártására hazai gyárak létesíttessenek, a mint a maga részéről meg is tette, mert az újabb időben ezen a téren igen erős gyárak keletkeztek. Csak rámutatok a rózsahegyi gyárra, a mely 1,500.000, vagy két millió forint alaptőkével keletkezett és egyike a legnagyobbaknak nemcsak Magyarországon, hanem az egész osztrák-magyar monarchiában. Tehát csak rámutatva erre, kimutattam azt, hogy igenis az állam a maga részéről mindent elkövet, hogy a magánvállalkozást erre a térre rábuzdítsa, de elhibázott dolognak tartanám, hogy ha ezen a téren is az állam maga fel­venné a versenyt a magánvállalkozással és maga ilyen állami gyárakat létesítene. Marjay Péter t. képviselő úr rámutatott arra, hogy az utazó- és házaló-ügynökök milyen rosszhiszeműséggel járnak el a kevésbbé intelli­gens néposztálylyal szemben és mennyire ipar­kodnak őket rászedni. Egyes konkrét példákat is hozott fel annak bizonyítására, hogy igen tisztességes, szorgalmas emberek ezen az úton tönkrejutottak. T. képviselő ár, megvallom, némileg csodál­kozom, hogy miképen hozta ezt fel ennél a té­telnél., tudniillik az állami gépgyár tételénél, mert bár az állami gépgyárnak is vannak ügy­nökei, de mindig az üzleti tisztesség határai között mozognak és egyáltalában nem hallottam még esetet, hogy azért, mert valaki az állami gépgyárból valamit megrendelt volna, annak a gyártmánynak a rosszasága miatt tönkrejutott volna. Hanem igenis elismerem, hogy ilyen ese­tek fordulnak elő, de azokat nem a magyar királyi államvasutak gépgyárának ügynökei kö­vetik el; hiszen sok gépgyár van az országban, van Budapesten, van egy ilyen ügynöki szövet­kezet is, annak tagjai mindenfelé utazgatnak és ajánlgatják ilyen kisebbrendű gyárak gyártmá­nyait. Hiszen én itten alig adhatok másféle vé­leményt, mint azt, a melyet a t. képviselő úr elmondott, hogy bizony minden ember vigyázzon a maga érdekeire és ne hagyja magát rászedni. Ezek magánviszonyok, mindig a gépgyár és a megrendelők közti magánügyletek. Én azt hi­szem, hogy nagyon veszedelmes dolog volna, hogyha minden ilyen magánügyletbe beleavat­koznék a hatalom és a gyengébbet segítené a gazdag ellen; hiszen ezzel lehetetlenné tennénk minden bona fide való transzakcziót és oda jut­nánk, hogy az erősebb nem merne mozogni, KÉPVH.NAPLÓ 1896—1901. III. KÖTET. kitéve magát annak, hogy a gyengébb segíttetni fog az állam által, vagy a hatóság által és azért nem prosperálhat. Azért azt gondolom, t. képviselőház, hogy arra az útra rálépni, a melyet a t. képviselő úr hangoztatott, egyáltalában lehetetlen. Különben a tételt ajánlom a t. háznak el­fogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Marjay Péter: T. ház! Személyes kér­désben egy pár szóval kívánok csak reflektálni. En nem mondtam azt, — ugyancsak kivehető volt beszédemből — hogy az államvasutak gép­gyárának ügynökei követik el az ilyen dolgo­kat, ellenkezőleg megmondottam, hogy valami veszedelmes szövetkezet létezik. Abból, hogy az államvasutak gépgyáránál hoztam fel a dolgot, nem az következik, hogy az államvasutak gép­gyárára akartam hárítani vagy oda visszavezetni ennek az ódiumát, hanem más helyen nem volt alkalmam felszólalni. De mert ezek a vissza­élések, ezek a veszedelmes csalások a magyar gazdának pusztítására vonatkozólag csakugyan léteznek, azt hiszem, hogy a közönség érdekében álló dolog volt azt itt előhozni. Hogy a miniszter úr minden egyes ügy­letbe beleszóljon . . . Elnök: Ez nem személyes kérdés. Már meg tetszett magyarázni szavai értelmét, hogy miért szólal fel ennél a tételnél; czáfolni nem lehet, Marjay Péter: Köszönöm a figyelmezte­tést; azonnal befejezem. En csak oda akartam a dolgot vezetni, hogy például a miniszter úr a gépgyárak igazgatóságait felszólíthatná, hogy az ügynökeikért felelősséggel tartozván, a kö­zönséget ne engedjék megrontani és tönkre teani. Ez volt szavaim értelme. Elnök: Következik a szavazás. A tétel ellen kifogás nem lett emelve, a ház ennélfogva a 6 815.000 forintnyi tételt megszavazza. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 8,125.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Diósgyőri magyar királyi vas- és aczélgyár. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 10. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 10. czím. Kiadás. 6,349.385 forint Pulszky Ágost előadó: T. ház! Meg­jegyzem itt mint előadó, hogy az eredeti költ­ségelőirányzattal szemben 15.000 forinttal kisebb összegre lettek a kiadások a pénzügyi bizottság által preliminálva. Lázár Árpád jegyző : Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! A diósgyőri magyar királyi vas- és aczélgyár tételénél le­gyen szabad a t. miniszter úr figyelmét felhív­nom arra, hogy tudniillik az a hír tartja magát 38

Next

/
Thumbnails
Contents