Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-46

46. országos ülés 1897. február 11-én, csütörtökön. 297 kell, csak egy kis kibővítését képezte annak a gyárnak, hogy ilyen gyártmányokat létesítsen, addig azon iparezikkek, a melyekre rámutatott a t. képviselő úr, egészen másféle természetűek és máskép ítélendők meg. Igenis szükségesnek tartom, hogy az állam a maga részéről támogassa azon törekvéseket, hogy az ilyen ezikkek gyártására hazai gyárak létesíttessenek, a mint a maga részéről meg is tette, mert az újabb időben ezen a téren igen erős gyárak keletkeztek. Csak rámutatok a rózsahegyi gyárra, a mely 1,500.000, vagy két millió forint alaptőkével keletkezett és egyike a legnagyobbaknak nemcsak Magyarországon, hanem az egész osztrák-magyar monarchiában. Tehát csak rámutatva erre, kimutattam azt, hogy igenis az állam a maga részéről mindent elkövet, hogy a magánvállalkozást erre a térre rábuzdítsa, de elhibázott dolognak tartanám, hogy ha ezen a téren is az állam maga felvenné a versenyt a magánvállalkozással és maga ilyen állami gyárakat létesítene. Marjay Péter t. képviselő úr rámutatott arra, hogy az utazó- és házaló-ügynökök milyen rosszhiszeműséggel járnak el a kevésbbé intelligens néposztálylyal szemben és mennyire iparkodnak őket rászedni. Egyes konkrét példákat is hozott fel annak bizonyítására, hogy igen tisztességes, szorgalmas emberek ezen az úton tönkrejutottak. T. képviselő ár, megvallom, némileg csodálkozom, hogy miképen hozta ezt fel ennél a tételnél., tudniillik az állami gépgyár tételénél, mert bár az állami gépgyárnak is vannak ügynökei, de mindig az üzleti tisztesség határai között mozognak és egyáltalában nem hallottam még esetet, hogy azért, mert valaki az állami gépgyárból valamit megrendelt volna, annak a gyártmánynak a rosszasága miatt tönkrejutott volna. Hanem igenis elismerem, hogy ilyen esetek fordulnak elő, de azokat nem a magyar királyi államvasutak gépgyárának ügynökei követik el; hiszen sok gépgyár van az országban, van Budapesten, van egy ilyen ügynöki szövetkezet is, annak tagjai mindenfelé utazgatnak és ajánlgatják ilyen kisebbrendű gyárak gyártmányait. Hiszen én itten alig adhatok másféle véleményt, mint azt, a melyet a t. képviselő úr elmondott, hogy bizony minden ember vigyázzon a maga érdekeire és ne hagyja magát rászedni. Ezek magánviszonyok, mindig a gépgyár és a megrendelők közti magánügyletek. Én azt hiszem, hogy nagyon veszedelmes dolog volna, hogyha minden ilyen magánügyletbe beleavatkoznék a hatalom és a gyengébbet segítené a gazdag ellen; hiszen ezzel lehetetlenné tennénk minden bona fide való transzakcziót és oda jutnánk, hogy az erősebb nem merne mozogni, KÉPVH.NAPLÓ 1896—1901. III. KÖTET. kitéve magát annak, hogy a gyengébb segíttetni fog az állam által, vagy a hatóság által és azért nem prosperálhat. Azért azt gondolom, t. képviselőház, hogy arra az útra rálépni, a melyet a t. képviselő úr hangoztatott, egyáltalában lehetetlen. Különben a tételt ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Marjay Péter: T. ház! Személyes kérdésben egy pár szóval kívánok csak reflektálni. En nem mondtam azt, — ugyancsak kivehető volt beszédemből — hogy az államvasutak gépgyárának ügynökei követik el az ilyen dolgokat, ellenkezőleg megmondottam, hogy valami veszedelmes szövetkezet létezik. Abból, hogy az államvasutak gépgyáránál hoztam fel a dolgot, nem az következik, hogy az államvasutak gépgyárára akartam hárítani vagy oda visszavezetni ennek az ódiumát, hanem más helyen nem volt alkalmam felszólalni. De mert ezek a visszaélések, ezek a veszedelmes csalások a magyar gazdának pusztítására vonatkozólag csakugyan léteznek, azt hiszem, hogy a közönség érdekében álló dolog volt azt itt előhozni. Hogy a miniszter úr minden egyes ügyletbe beleszóljon . . . Elnök: Ez nem személyes kérdés. Már meg tetszett magyarázni szavai értelmét, hogy miért szólal fel ennél a tételnél; czáfolni nem lehet, Marjay Péter: Köszönöm a figyelmeztetést; azonnal befejezem. En csak oda akartam a dolgot vezetni, hogy például a miniszter úr a gépgyárak igazgatóságait felszólíthatná, hogy az ügynökeikért felelősséggel tartozván, a közönséget ne engedjék megrontani és tönkre teani. Ez volt szavaim értelme. Elnök: Következik a szavazás. A tétel ellen kifogás nem lett emelve, a ház ennélfogva a 6 815.000 forintnyi tételt megszavazza. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 8,125.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Diósgyőri magyar királyi vas- és aczélgyár. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 10. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 10. czím. Kiadás. 6,349.385 forint Pulszky Ágost előadó: T. ház! Megjegyzem itt mint előadó, hogy az eredeti költségelőirányzattal szemben 15.000 forinttal kisebb összegre lettek a kiadások a pénzügyi bizottság által preliminálva. Lázár Árpád jegyző : Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! A diósgyőri magyar királyi vas- és aczélgyár tételénél legyen szabad a t. miniszter úr figyelmét felhívnom arra, hogy tudniillik az a hír tartja magát 38