Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-34
16 54. országos Ülés 1897. január 26-án, kedden. mondhatni, hogy néppárti urakból áll, és hol nem mindig ugyanazok az urak ítélnek, mert tudjuk, hogy sorshúzás által választják ki őket és negyedévenkint változnak, tehát mindig mások és mások jutnak az ítélőszékbe — az esküdtszékek, egyre-másra felmentő ítéleteket hoznak. Mit bizonyítana, ez mást, mint hogy azon perek, melyekkel minket az államügyész megtisztel, nem egyebek, mint politikai felfogásból származó üldözések? Egészen másképen ítélkeznek azonban a liberális termékekkel szemben, ott van például a »Goldstein Számit ezímű kalendárium. Sima Ferencz t. képviselő úr ebben az ügyben interpellácziót is intézett a t. kormányhoz, meg is indították a sajtóügyi eljárást, de el is temették, a nélkül, hogy tárgyalást tartottak volna. Vagy például novemberben a kormány félhivatalos újsága a »Nemzet« azt írta, hogy a néppárt ellen megengedhető minden esz köz, a piroteknikának minden vívmánya, tehát dinamit, nitrogliezerin és bomba Mit tennének velünk, ha mi ugyanezt irnók a kormánypárttal szemben? Nem hurezolnának-e minket mindjárt az esküdtszék elé? Ez nem igazságszolgáltatás, ezzel Magyarország polgárai nem lehetnek megelégedve. A t. kultuszminiszter úr megjövendölte, hogy a néppárt nemsokára el fog múlni, csakhogy elfelejtette megmondani, mikor és vájjon a nép fogja-e, elhagyni vagy a választási elnökök fogják-e kiirtani? De ha annyira biztos a kultuszminiszter úr jóslatának helyességében, hogy háromszor is ismételte ugyanazon dolgot, akkor azt kérdezem a t. kormánytól, hogy miért vesz a néppárttal szemben olyan eszközöket igénybe, a melyeketatörvény meg nem enged? Miért állítanak ellene zsandár erőszakot, katonaságot és temérdek mennyiségű pénzt? És milyen pénzt? Olyat, melyről nem mernek számot adni, a melynek forrását nem merik felfedezni, a melynek összeadóit nem merik itt nekünk bemutatni. Nem mondom, hogy talán azért, mert a pénznek felhasználása erkölcstelen lett volna, de hát nem tudom, miért nem merik mindezt bevallani. Elég az hozzá, hogy nem merik. Midőn a zsidóság üldözte a kereszténységet, annak első századában Gamaliel bölcs így szólt hozzájok: Ne bántsátok a keresztényeket; ha ez a dolog Istentől van, akkor hiába minden erőfeszítés; ha pedig nincs Istentől, önmagától el fog málni. Én is azt mondom a t. kormánynak, hogy ha mi a nép bizalmát bírjuk, akkor hiába minden erőfeszítés s akkor ne használjanak ellenünk olyan eszközöket, melyekkel dicsekedni nem lehet. Ha pedig nem bírjuk a nép szeretetét, akkor felesleges az ily eszközök alkalmazása, mert önmaguktól el fogunk múlni. Meszlény Lajos: Ámen! (Derültség.) Lepsényi Miklós: Nagy izgatással vádolják a néppártot. Mi az az izgatás t. képviselő urak ? Az izgatás kétféle: ha jó ügy mellett, vagyis nem tiltott dolog mellett történik az izgatás, az nem bűn; de ha törvény ellen történik, az bűn. Izgattak a mi nagyjaink is; izgatott Kapisztrán János is, a mikor összehozta hatvanezer emberét Belgrád falai alatt; és izgattak mindazok, a kik valami nagy dologra akartak híveket csoportosítani. Már most az a kérdés, t. ház, hogy a néppárt megengedett módon s megengedett űgy mellett izgatott-e, vagy pedig törvény ellenére? Népgyüléseinken mindenütt ott voltak a hatóság képviselői, a kik bizonyára lefüleltek volna bennünket, ha izgattunk volna. A választások előtt községről-községre járva nyomunkban voltak a szolgabírók, a zsandárok, és minden beszédünket meghallgatták. Ha izgat tünk volna, t. képviselő urak, hát mondják meg énnekem, vájjon nem-e fogtak volna el bennünket azonnal ? Talán épen ezzel az intenczióval jöttek utánunk, talán épen az volt az utasításuk, hogy a kinek egyetlenegy oly szó kisiklik ajkáról, a melybe bele lehet kapaszkodni, azonnal tegyenek bennünket biztos őrizet alá. Ha, t. ház, a néppárt izgatott és a néppárt csinált izgatást mindenfelé, akkor ebből a józan logika törvénye szerint az következnék, hogy miután a néppárt Zalában volt a legerősebb: a legnagyobb izgatottság is Zalában lett volna. Na hát méltóztassanak a választások ideje alatt kiadott hírlapok számait elolvasni, tessék végignézni egész Zalamegyén, ott bizony nem volt akkor se, s most sincs izgatottság; már pedig ha izgatottság volna, akkor Zalamegyében uralkodott volna a legnagyobb izgatottság, mert ez a leguéppártibb vármegye. (Úgy van! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Sopronban, Vas vármegyében és mindenütt, a hol néppárti jelöltek voltak, nyugalom volt. Hanem majd megmondom én, kik okozták az izgatottságot ? Okozták, izgattak azok a választási elnökök, a kik a szavazókat választási joguktól megfosztották, (Igás! Úgy van! a baloldalon.) s ha Klochot elviszik Zala vármegyébe, ott is mindjárt izgatottság lesz. Mert nagyon természetes, t. képviselő urak, hogy mi is izgatottságba jönnénk, hogy ha jogunktól valaki meg akarna fosztani. Biz azt szó nélkül mi sem tudnánk eltűrni. Tehát nem lehet csodálkozni, ha izgatottság van oly helyeken, a hol a jogok szabad gyakorlása elé gátakat emelnek. (Helyeslés a baloldalon.) Múlt hetekben Győry Elek t. képviselőtársam egy igen szép és kerekded beszédet mondott a házban, melyet nagy gyönyörűséggel hallgattunk. Foglalkozott ezen beszéd keretében a néppárttal is. Minthogy én az 8 felszólalását
