Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-34
14 34. országos illés 1897. január 26-án, kedden. repet játszott a lefolyt választások alkalmából a takarékpénztárak pressziója is. Egy egész halom levelet mutathatnék, t. ház, a melyekhez én igaz módon jutottam, a csáktornyai takarékpénztárakból származókat, melyekkel felszólítják az ellenzékek embereit, hogy felmondják nekik a tőkét, tessék azonnal visszafizetni. Nem régen irták nekem, hogy még most, a választások után is folyton zaklatják, perlik és végrehajtják őket, hogy jövőre elvegyék a kedvüket minden ellenzékieskedéstől és betereljék akaratuk ellenére is a kormánypárt táborába. E mellett hallottuk, t. ház, hogy a pénzzel való vesztegetést épen nem igyekeztek még csak leplezni sem. Én pedig tudok, t. ház, egy községet Zalamegyében. Kotori-t, hol nyíltan a kisbíróval kidoboltatták azt, hogy a ki a kormánypárti jelöltre, Pékár Imrére fog szavazni, az tíz forint napidíjat kap. És mit szóljunk arról, t. ház, hogy a választások előtt nemcsak az egész ellenzékre, de legfőképen a papokra valóságos vadászatot tartottak ? Kiadtak oly irányii rendeleteket, hogy ha a választás előtti este hét órán tál valamelyik pap az utczán található lesz, azt be kell fogni, el kell zárni, és nem azon éjjelre, mert akkor még szavazhatott volna, hanem negyvennyolcz órára, hogy ne gyakorolhassa honpolgári jogát. (Mozgás jóbbfelöl.) Perczel Dezső belügyminiszter: Hol van az a rendelet ? Lepsényi Miklós: A rendeletnek másolata itt van nálam. (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk.! Halljuk!) Perczel Dezső belügyminiszter: Ki adta ki? Lepsényi Miklós: Egy csendőrörs kezében levő rendeletből lett lemásolva. A szolgabíró adta ki. Szószerint így hangzik (olvassa): »Felsőbb utasítás folytán meghagyom, miszerint a választási mozgalmak alatt a béke megzavarásából a néppárt érdekében izgató papok letartóztassanak (Nagy zaj és félkiáltások jobbféléi : Helyesen! Helyesen ! Izgató papok voltak ! Helyes! Felkiáltások balfelöl: Ez a szdbadelvúség I) és igazolásig negyvennyolcz óráig őrizet alatt tartassanak.« Tehát 48 óráig. (Felkiáltások jobbfelöl : Helyes ! Ez kevés!) Ha helyes, t. képviselő urak, hát mondják meg nekem azt, hogy ugyanilyen helyes módon mért nem jártak el az előbbi választások alkalmával is? Mért nem adtak ki hasonló utasításokat akkor is ? (Félkiáltások jobbfelöl : Nem volt néppárt! Zaj.) Meszlény Lajos: Mert akkor a papok ott ültek mind. (Zaj. Elnök csenget.) Lepsényi Miklős: Ez a rendelet, mint látszik, egyedül csak a papokra szólt, és csakugyan ehhez a rendelethez a kormánypárt férfiai nem igen tartották magukat, mert azok bizony egész éjjel jártak-keltek, zörögtek a kocsik folytonosan, és úgyszólván minden küszöböt átléptek, hogy még akkor, az utolsó pillanatban is, minél jobban megnagyobbíthassák, növelhessék táborukat. Azután, t, ház, minő visszaéléseket követtek el a szavazóczériulákkal! Mindenki tudja, hogy a szavazó-czédulák nem alapúinak törvényen, mert a törvény azok kiadását nem rendeli el. Azt is tudja mindenki, hogy ezen igazolványok több helyen csakugyan kiadattak, és azt is tudja mindenki, hogy ebben az ügyben még sem indíttatott meg semmi vizsgálat. A lapok írták, azt hiszem mindenki olvasta, hogy Szakolczán két szavazó-bizottságot, illetőleg egy valódi bizottság mellett egy albizottságot állítottak fel, és a néppárti szavazók egy részét az albizottsághoz terelték, szavazatukat beszedték, felírták, hogy azon tévedésbe essék az a választó, miként csakugyan valódi bízottság előtt szavazott. A lapok írták, hogy ugyanott két néppárti jelöltet léptettek fel. Ugyanezt tették NagyBittsén is a kormány emberei. S a ki hasonló törvénytelenségre ragadtatta magát, annak nem kellett soha semmiféle büntetéstől se félni. Mindez nyilvános dolog, de azt szeretném tudni, hogy ebben az ügyben vizsgálatot indítottak-e, ebben az ügyben folyik-e vizsgálat és valamiféle intézkedés tétetett-e arra nézve, hogy ha csakugyan vannak ilyen bűnösök, azok büntetésüket elvegyék, ha pedig ezen híresztelés a valóságnak nem felel meg, a rágalmazók vegyék el büntetésüket? Mert azt nem lehet tűrni, hogy tisztviselőket azzal rágalmazhassanak, hogy a honpolgárok jogát, a melyet csak ötesztendőnkint egyszer gyakorolhatnak törvénytelen módon elrabolják. Gondoljuk meg, t ház, hogy hasonló erőszakoskodás, hasonló igazságtalanságok leginkább a nemzetiségi vidékeken történtek és miután ott történtek, vájjon alkalmasaknak véli-e a t. kormány ezen eseteket arra, hogy a nemzetiségek között a magyar államhoz való szeretetet ápolják ? Alkalmasaknak véli-e ezen eseteket arra, hogy ezek által a magyar nemzet iránt való ragaszkodást keblükben felköltsék? Ellenkezőleg, t. ház, az a szegény nemzetiségi ember nem azt fogja mondani, hogy ezt az igazságtalanságot az a kormány, az a párt követte el, hanem azt fogja mondani, hogy így bánnak a magyarok a tótokkal, meg a románokkal, meg nem tudom kikkel. A katonaság szellemére is nagyon rosszul hatottak azon látványok, a melyek egyes választásoknál lefolytak. Tudjuk, hogy a katonaság egy-két helyen meg is tagadta az elnöktől az engedelmességet. így egy alföldi választásnál
