Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-41
41. országos ülés 1897. február 5-én, pénteken. 187 de más kerületekben is másfélszer, sőt kétannyi bért fizetnek. A főváros ezen házak építésével a közegészségi és társadalmi szükségletet akarja kielégíteni. Ezzel csak azt akartam igazolni, hogy a főváros e téren is megtette a szükséges lépéseket. Tisztelt ház! A székes főváros kérelme annál inkább figyelembe veendő, mert kétségtelen, hogy az államrendőrség nemcsak kizárólag a székes főváros közbiztonságának szolgálatában áll, hímem és pedig túlnyomó részben, az állam érdekében az egész országra kiterjedő funkeziókat teljesít. Bécs városa a helyi közbiztonsági teendők teljesítéséért 1892. évtől kezdve a rendőrségi alapnak 500.000 frt átalányt fizet, mely arány mellett a székes fővárost a rendőrségi költségekből 200.000 forintnál több alig terhelhetné. Én hálásan elismerem, tisztelt ház, hogy az állam, a törvényhozás s a mindenkori kormányok jóakaró támogatása nagy mértékben előmozdította a főváros fejlődését; s azt is elismerem, hogy a vidéki empóriumok fejlesztése is az állam közgazdasági érdekeinek szempontjából fontos feladatot képez; mégis más meggyőződésben vagyok, hogy az ország központjának, fővárosának, melyben tudomány, művészet, ipar és kereskedelem összpontosulnak, minden irányban való erősítése, nagy befolyással van az ország szellemi és anyagi erőinek fejlesztésére; és e mellett még bátran állíthatom, hogy a főváros közönségének mindenkor bemutatott hazafias készsége sem zárkózott el soha az állami érdekek hathatós támogatása elől. Ezeknél fogva mély tisztelettel kérem, méltóztassék a tisztelt ház a főváros feliratát a belügyminiszter úrnak lehető figyelembevétel végett kiadni, s e végből ezennel benyújtott indítványomat elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérik az indítványt felolvastatni? (Felkiáltások: Igen!) Lakatos Miklós jegyző (olvassa) : »Indítvány. Határozza el a t. képviselőház, liogy Budapest székes főváros közönségének az államrendőrségi quóta leszállítása tárgyában benyújtott felirata lehető figyelembevétel végett kiadassák a belügyminiszternek.* Pichler Győző: T. ház! A belügyi költségvetés államrendőrségi tételével kapcsolatban tárgyaltatik a főváros kérvénye és így megengedi a t. ház, hogy felszólalásomban mindenekelőtt a főváros kérvényére kiterjeszkedjem, rövidebben, mint szándékoztam, azon egy okból, mert igen tisztelt előttem szólt képviselőtársam nagyon hathatós indokokkal támogatta felszólalását, a melyeknek ismétlésébe, hogy a ház türelmét igénybe ne vegyem, nem akarok bocsátkozni. Kijelentem azonban, hogy a Radocza János képviselőtársam által benyújtott indítványt elfogadnám az esetben, hogyha a kifejezés benne jobban preezizirozva lenne, mert azt a kifejezést, hogy »lehetőleg figyelembe vegye«, nem birom magamnak megmagyarázni. És én a belügyminiszter úr iránti konczesszióban még tovább megyek és egyszerűen kijelentem, hogy még az sem nagy baj, hogyha a főváros eme kérvényét a ház el nem fogadja, de viszont rekompenzálja a fővárost azokért a dolgokért, a melyeket indokolatlanul a nyakába sóztak. Először is fel akarom röviden, csak néhány példával tűntetni, hogy más külállamokban a fővárossal szemben micsoda előzékenységgel járnak el az egyes kormányok és akkor néhány példával illusztrálni akarom a jelenlegi kormánynak különösen az utóbbi három évben a fővárossal szemben tanúsított eljárását. (Halljuk! Halljuk!) Bécs városa, melynek lakossága 1,500.000 lélek, 500.000 forinttal járul az államrendőrség költségeihez, még pedig 1892 óta, mikor a vámsorompókat leszedték és megalkották a Gross-Wien fogalmát. Berlinben minden egyes lélek után S 1 /^ márkát fizetnek rendőri díjban, de ezzel szemben az összes fogyasztási adókat Berlin városa számára az állam elengedte és a városnak számos direkt adóban engedményeket tett. Parisban a rendőrség quótája, ha a lélekszám arányát veszszük, teljesen arányban áll azzal az összeggel, melyet most előterjeszt a t. belügyminiszter úr, tudniillik 865.479 forintot. De ezzel szemben Paris városának átengedte az állam az egész fogyasztási adójövedelmet, a miből éven'ce Paris városa 200 millió frankot szed be és így könnyű neki az egész müveit Európában a műveltség, a gazdagodás és fejlődés központját képezni. De. t. ház, csak röviden érintette Radocza t. képviselőtársam a kórházakra vonatkozó dolgokat ; s itt most áttérek a főváros legnagyobb terhére. Egész rövid leszek, mert fölszólalásom tárgyát tulajdonképen az államrendőrség tétele képezi. Tizenkét év alatt négy millió forintot invesztált Budapest fő- és székváros a kórházakra és évente 1,360.000 forintot tesz ki a kórházak fentartásának költsége. A vidék, a mint azt Ruffy képviselőtársam a közegészségügy tételénél tartott beszédében kifejtette, 1,200.000 forinttal tartozik a fővárosnak. Ebből Árva- és Liptómegyére esik 200.000 forint Kérdem én a t. házat, elhiszi-e, hogy valaha Árva- és Liptómegye ezt a 200.000 forintot megfizeti a fővárosnak? De a többi községek sem fizethetik; mert vannak községek, hol 80°/o a községi adó, A kórházi dijak beszedése 24*