Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-41

41. országos ülés 1897. február 5-én, pénteken. 169 Lehoczky Vilmos jegyző: Sréter Alfréd, az első bíráló bizottság elnöke! Sréter Alfréd előadói T. ház! Az első bíráló bizottság Reiter János magyaróvári kép­viselőválasztása ellen beadott kérvényt tárgyalta és tárgyalás után ítéletét meghozta. Ezen egy­hangúlag meghozott ítéletben Reiter János vég­leg igazolt képviselőnek mondatott ki. Van sze­rencsém az összes ügyiratokat az Ítélet kapcsán bemutatni. Elnök : Fel fog olvastatni az ítélet. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa az Ítéletet). Elnök: E szerint Reiter János képviselő végleg igazolva van. Következik a belügyi tárcza(Irom.47) költség­vetésének és pedig a közegészségügyi kiadások­nak és bevételeknek folytatólagos tárgyalása. Ki következik? Lakatos Miklős jegyző: Gróf Benyovszky Sándor; Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselő­ház! (Halljuk ! Halljuk !) Közegészségügyünk ren­dezése a legfontosabb feladataink közé tartozik; sajnos azonban, közegészségügyünket a maga egészében gyökeresen rendezni lehetetlen, mert hiszen tudjuk, hogy az egésznek úgyszólván alap­feltételét az egészséges lakás és víz képezi. Látjuk ezt a fővárosnál is, mert mióta a fővá­ros tűrhető vízzel van ellátva, azóta a közegész­ségügyi viszonyok a fővárosban tetemesen javul­tak, a halálozás alább szállt. így van ez mindenütt. Azonban, ha szétnézünk az országban, azt ta­pasztaljuk, hogy úgy víz, valamint lakás dolgá­ban igen rosszul állunk, mert az országnak igen sok vidékén, igen sok községében és városá­ban a víz egészségtelen. A mi pedig a lakáso­kat illeti, bizony a vagyontalan néposztály, pedig sajnos, ennek tagjai igen számosak, az ország szegényebb vidékein igen rossz házakban, lehet mondani egészségtelen viskókban lakik. Ezeken a bajokon csak hosszú idők múltá­val akkor lehet segíteni, ha a vagyonosodás és fiz anyagi jólét emelkedni fog. A mai viszonyok és körülmények között ezen segíteni nem lehet, mivel a szegény emberre ráparancsolni, rádik­tálni, hogy egészségtelen viskóját lebontsa és helyébe a higiénikus követelményeknek megfelelő házat építsen, nem lehet; mert a szegényebb községekre, városokra rádiktálni nem lehet, hogy magukat vízvezetékkel vagy legalább artézi ku­takkal lássák el. Ezeket a példákat csak azért hoztam fel, hogy kimutassam, miszerint közegészségügyünket gyökeresen rendezni és javítani nem lehet. Azon­ban ez ne tartóztasson minket vissza, hogy ha nem is javíthatjuk közegészségügyünket alapo­sai], gyökeresen, a maga egészében, azt legalább KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. III. KÖTET. részben javíthatjuk. Sajnos jelenség, hogy a mi népünk, különösen a szegényebb osztályban, még oly községekben is, a hol jó orvosok vannak, az orvos segélyét alig vagy legfölebb csak akkor veszi igénybe, mikor már késő és mikor már a jó orvos sem igen segíthet a bajon. En­nek pedig oka van, mert ok nélkül nem történik semmi sem. Én azt tartom, hogy a mi népünk elég intelligens és így nem az intelligenczia hiá­nya az, hogy az orvosi segélyt igénybe nem veszik, hanem más valami. Én azt tartom, hogy a ki állapotainkat ismeri, igazat fog nekem részben adni, hogy ennek a szomorú jelenségnek az oka nagy részben abban áll, hogy a szegény nép nem az orvosoktól fél, hanem a sok reczepttől és gyógyszerektől. Ve­gyük például a cselédosztályt, a gazdaságnál alkalmazott béreseket. Ezeknek fizetése jobbára gabnából, földből, marhatartásból áll. Készpénz­fizetésük igen csekély. Ezek az emberek jobbára nagy családdal bírnak. Ha már mostan egy ilyen szegény béresnek csak egy vagy két gyermeke is megbetegszik, ha azoknak gyógykezelése csak két három hetet is vesz igénybe, annak egész fertályévi bére sem elég néha a gyógyszerekre. Gr. Zichy Jenő: Az uraság fizeti! Gr. Benyovszky Sándor: Az orvosokat igen, de a gyógyszereket nem. Gr. Zichy Jenő: Azokat is! Gr. Benyovszky Sándor: Nem mindenütt. így vagyunk aztán a részmunkásokkal, a napszámosokkal. Ezeknek nyáron igen jó a ke­resetük, azonban ne feledjük el, hogy az esz­tendő nagyon hosszú, hogy télen pedig kerese­tük alig van. A mit a szegény munkás, vagy napszámos nyáron vagy őszszel keres, azt eléli a télen, és mikor a tél vége felé jár, akkor jóformán nem marad neki annyi sem, a mi a gyógyszertárakra elegendő volna. Én abban ta­lálom főokát annak, hogy a szegényebb osztály az orvosi segélyt nem veszi igénybe. Ennélfogva nagyon szükségesnek tartanám, hogyha addig is, mig közegészségügyünket alapjában, egészében rendezni lehet, a t. belügyminiszter úr becses figyelmét a gyógyszertárakra fordítaná, mert a gyógyszertárak szerintem minden esetre átalakí­tandók és reformálandók. (Úgy van! a szélső baloldalon) Azért kérem és hivom fel erre a t. belügyminiszter úrnak becses figyelmét, mert ezrek életének megmentéséről van szó. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Annak, hogy a közegészségügyi tételnél felszólalok, gya­korlati értelme tulajdonképen akkor volna, hogy ha nézeteimet az egyes tételeknél fejteném ki. Azonban a mai parlamenti gyakorlatot számba véve, mikor már ezen meglehetősen hosszúra n

Next

/
Thumbnails
Contents