Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-39

39. országos ülés 188(7. február 3-án, szérián. 127 juk!) Benyovszky Sándor t. képviselőtársam leginkább az operánál elég súlyos vádakat emelt a vezetőség ellen. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy nagy a szubvenczió az operánál és ezen szubveneziót nem érdemli meg egy oly intézmény, a mely nem elég magyar irányban működik, de különben is azt találja, hogy helyesebb volna, ha ezen intézményt privát kezekbe adnánk, más szóval, ha a magyar királyi operaházat bérbe adnánk. Hát, t. képviselőtársamnak én is bátor leszek nagyon röviden az állításaira válaszolni. Mindenekelőtt bátor vagyok figyelmeztetni t. képviselőtársamat, hogy nem 300 előadás volt az operában évenkint tartva, hanem csak 180. Gr.Benyovszky Sándor; Annál rosszabb! B. üíopesa Elek: De úgy látszik, hogy t. képviselőtársam nem foglalkozott komolyan az operai intézménynyel, mert különben tudná azt, hogy az operai budget 600.000 forintra vagy egy millióra rug évenkint, más országokban ép úgy, mint nálunk. S legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogy ha magánkezekbe menne át, a mit egyáltalán nem hiszek, mert nem hiszem, hogy ma találkoznék egyáltalában bérlő, a ki az operát hibás építésénél fogva bérbe venné, megvagyok győződve, hogy a magyar irány még kevésbbé érvényesülne és még kevésbbé történnék az, hogy ezen opera a művész i színvonal magaslatán áll. De Őszintén bámulom t. képviselőtársamat és Visontai Soma t. képviselőtársamat is, hogy épen ily nagy és nehéz idény után, a hol az opera bebizonyította, hogy igazán művészi nívón áll, épen ilyenkor támadja meg ezt az intézményt. Mert ha a t. képviselőtársamnak felszólalása két évvel ezelőtt történt volna, talán magam is helyeseltem volna. Hiszen a midőn szerencsém volt átvenni e két színház vezetését, megdöbbenve láttam, hogy a m. kir. operaházban egy német sziget áll előttem, a magyar főváros közepén, s ez természetes is volt, mert egy német igazgató volt, a ki a magyar nyelvet nem birta és ennek következtében az opera egész művészeti igazgatósága német volt. Legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogy első dolgom az volt, odalörekedni, hogy tökéletes, rendeltetésének igazán megfelelő, minden ízében magyar intézményt teremtsek, és az által, hogy magyar igazgató van az opera élén, mondhatom büszkén, hogy ezen intézmény tökéletesen magyar. (Helyeslés a jobboldalon.) De bátor leszek a t. háznak egynémely adattal is szolgálni, talán érdekelni fogja a t. házat, annál is inkább, mert Visontai Soma t. képviselőtársam nyomatott jelentést is kérne az opera működéséről. Hogy ez eddigelé nem történt meg, ezért nekem — bocsánatot kérek — szemrehányást tenni, úgy hiszem, nem is volt szándéka a t. képviselő úrnak, mert hiszen a jelentést tavaly magam kezdtem azáltal, hogy szóval előadtam jelentésemet s nagyon természetes, hogy ha feljebbvalóim nem parancsolják reám, hogy írásbeli jelentést nyújtsak be a háznak, ezt nem is fogom tenni. De úgy hiszem, hogy Benyovszky Sándor képviselő úrnak is válaszolok akkor, ha előadom, hogy például 1896-ban micsoda darabok lettek újdonságul előadva. T. ház! Nyolcz újdonság lett előadva 1896-ban. E közt a nyolcz újdonság közt csak egy külföldi volt, a többi mind magyar eredeti zenemű, így tehát bocsásson meg a t, képviselő úr, ha azt a vádat magamon nem hagyhatom száradni, mintha az opera most már igazán nem magyar irányban volna vezetve. Elő lett adva először »Balassa Bálint«, azután az »Érczember«, egy ballet, a mely megint hazai szerzőnek a műve. Az egyetlen egy idegen újdonság a »Bibliás ember« volt; de talán későbben rá fogok térni, midőn az operán.ik hivatását leszek bátor itt kifejteni, hogy nem zárkózhatunk el az elől, hogy idegen színműveket, ép úgy, mint idegen operákat előadjunk. Elő lett azután adva Hufaay Jenő »Falu rossza«, gr. Zichy Grézának »Alár«-ja, majd »Korvin Mátyás«, a »Házi tücsök« Goldmarktól, a mely utóbbi mű ugyan először Bécsben jelent meg, de Goldmark magyar ember lévén, est a magyar művek közé bátran bevehefetük. Legutóbb pedig »Karen«, egy egész fiatal zeneszerző műve került szinre. Ezekből is láthatja a t. képviselő úr, hogy most már az a német irány, a mely régebben uralkodott az operánál, megszűnt; daczára annak, ki kell hogy jelentsem, hogy a magyar királyi operaháznak rendeltetése két irányú és a magyar királyi operaháznak két irányban kell működnie. Az első irány az, hogy a magyar zeneirodalmat fejleszsze s annak igazi hajléka legyen. Hogy ilyen irányban törekszem, ezt úgy hiszem, bebizonyítottam azzal, hogy most felolvastam, hogy egyetlen egy külföldi művel szemben hét magyar eredeti mű áll. De, t. ház, más rendeltetése is van az operának, és ez az, hogy igazi magas művészeti színvonalon álljon, a mit csak azáltal lehet elérni, ha az összehasonlítási mérőt alkalmazzuk művészeinkre; a mit csak akkor lehet tenni, ha külföldi darabokat jó fordításokban kitűnően előadunk. Mert hiszen nemcsak a magyar zeneirodalomnak, hanem a magyar énekes zeneművészetnek is hajléka kell hogy legyen ezen intézet és mint ilyentől, kötelesek vagyunk nehezebb feladat megoldását is követelni ezen intézettől; és ha derekasan megállja helyét,