Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-39

39, ország«s ülés 1897. február 3-á.B, szerdán. 125 mint jelentékenyen szünőfélben vannak azok az esetek is, hogy az illető felek a jegyzőkönyvet vonakodnak aláírni. A t. képviselő úr felsorolva az állami anyakönyvvezetés költségeit, azon költségekhez, melyeket én a lehető legrészletesebb gondossággal és külön jelentésben a t. ház elé tártam, hozzászámítja a belügyminisztérium központjában levő külön anyakönyvi osztály költségeit, melyeket 15.000 forintra tesz. Tény, hogy az anyakönyvi ügyek ellátására egyik főosztálynak egy alosztálya létesíttetett a belügyminisztériumban ; de sem az 1895-iki, sem az 1896-iki budgetben nincs e czímen költségszaporulat, a központi igazgatás költségei teljesen azonosak. Teljesen téves tehát a képviselő úr számítása; de még ha hozzáadhatná is ezt a 15.000 forintot, az sem bizonyítana semmit. T. ház! Az anyakönyvi kérdésre vonatkozólag, nem ugyan most, hanem az általános vita alkalmával Buzáth képviselő úr felhozta, hogy a belügyminisztérium a római és görög katholikusok összeházasodásából korábban született gyermekek vallását nem az 1868 : LIII. és nem az 1894 : XXXIV. törvényezikk szerint állapította meg. Ha ismerné az ügyek állását, nem is várhatna mást. De ez még nem általános joghatályú rendelkezés. Ily általános joghatályú rendelet kibocsátása iránt a belügyminisztérium, igazságügyminiszterium és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium között tárgyalások folynak, de igenis egyes konkrét esetek alkalmából a belügyminisztérium vegyes házasságnak csakis a külön felekezetekhez tartozók házasságait tekintette, tehát a katholikus vallás római és görög ritus szerinti híveinek házasságát nem tekintette vegyes házasságnak s így erre nem volt kiterjesztve a törvény. Örülök, hogy Molnár János képviselőtársunk, mint az egyházjog alapos ismerője, a ki e téren teljesen tájékozott, nekem ad igazat, hogy az ily házasságból született gyermekekre sem az 1868 : LIII., sem az 1894.XXXIV. törvényezikk nem lehet mérvadó, hanem mérvadó a jogfolytonosság szabályai szerint csakis az 1814. október 4-én 23.034. szám alatt kibocsátott helytartótanácsi rendelet volt, a mely szerint a kétszertartású katholikusok közt kötött házasságból származott gyermekek valamennyien az apa vallását követik. (Helyeslés.) T. ház! Most csak nagyon röviden arra a kijelentésre kívánok a magam részéről is egy rövid megjegyzést tenni, a melyet Páder képviselő úr a kormányhoz intézve tett, felszólítván azt, hogy ne tekintse a dolgot meghátrálásnak, vagy nem tudom bálorsághiánynak, hanem egész elhatározottsággal lépjen az állami anyakönyvek megszüntetésének terére. Ezt ő azzal motiválja, hogy hiszen egy régi példabeszéd is azt mondja ; »Sapicutis est eonsilium mutare in melius.« Hát engedje meg, hogy én ezt a tanácsot visszafordítsam s így ajánljam az ő és igen tisztelt pártjának figyelmébe. (Tetszés jobbfelol.) Meg vagyok győződve, hogy ebben az esetben a konzíliumnak ezt a mutálását az ő részükről mindenki nemcsak sapientiának, hanem egyúttal hazafiságnak is fogja venni. (Tetszés jobbfelol.) Kérem, méltóztassanak a tételt elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Három kérdésről van szó. Az első a tételre vonatkozik : Megszavazza-e a ház a 979.000 forintos tételt, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik megszavazzák, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség; a ház a tételt megszavazta. A második kérdés az átruházási jogot illeti. Megadja-e a ház az átruházási jogot az előadó úr indítványa értelmében, igen vagy nem? (Igen! Nem! Egy hang a szélső baloldalon: Nem adunk semmit!) Kérem azokat, a kik az átruházási jogot megadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség; az átruházási jog meg van adva. Tudomásul veszi-e a ház a miniszter jelentését az anyakönyvi költségek iránt, igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a jelentést tudomásul vette. A következő tétel ? Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Színművészeti kiadások és bevételek. Rendes kiadások XVI., 6. czím; rendes bevételek Hí. fejezet, 2. czím. Kiadás a magyar királyi operaház állami javadalmazása 215,000 forint. Elnök: Kiván-e valaki ehhez a tételhez szólani? Lakatos Miklós jegyző: Gr. Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Benyovszky Sándor: A t. ház engedelmével felszólalásomat nagyon rövidre szabom és így a t. ház béketürését is csak nagyon rövid időre veszem igénybe. A mi az operaház költségvetését, illetőleg szubvenczióját illeti, az igen magas. 215.000 forint van előirányozva és ez még nem minden, mert ezenkívül az operaház 315.000 forintos kölcsönének törlesztésére is 19.750 forint, összesen tehát 234.750 forint van előirányozva, a mi a mi viszonyainkhoz képest mindenesetre igen nagy összeg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi az operaháznak előadásait illeti, azt hiszem, hogy évenkint körülbelül 300 előadást tartanak, így tehát minden előadásra körülbelül 800 forint szubvenczió esik. Ez mindenesetre igen nagy összeg. Én nem tudom, t. belügyminiszter úr, vájjon nem volna-e czélszertí ily