Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-38

1 1 g 38. országos tüés 1897. január 30-án, szombaton. ságot ha nem is egészen, de részben figyelembe vehetjük. (Helyeslés) Ebben, de csakis ebben az értelemben, a mint én értelmezem, elfogadom Komlóssy t. kép­viselő Úr indítványát. (Általános, élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senkisem kíván, a vitát bezárom. A ház előtt fekszik két javaslat. Az egyik a bizottsági javaslat, a másik Komlóssy Ferencz képviselő úré, mely ellenindítvány természetével bir. Felteszem a bizottságét. Kérem azokat, a kik a bizottság javaslatát elfogadják, álljanak fel. Á bizottság javaslatát senkisem fogadja el. Következik már most Komlóssy képviselő úr javaslata. Elfogadja a ház? (Igen!) Elfogad­tatott. A szabályok értelmében kérem már most a ház tárgyalásait a jövő hét szombatjára halasz­tani. (Helyeslés.) Mielőtt az interpelláczióra rá­térnénk, egy kis figyelmet kérek, mert javaslatot teszek a jövő ülés napirendje iránt. Több oldal­ról jövő óhaj folytán azt javaslom, hogy a ház legközelebbi ülése szerdán 10 órakor legyen. Ezen ülésre ki lesz tü'zve először a belügyi tárcza tárgyalásának folytatása és, a mennyiben idő marad, a kereskedelmi tárczáé. Elfogadja a ház ezen indítványt? (Helyeslés.) Ezt tehát mint határozatot kimondom. Következik már most az interpelláezió. Városy Gyula: Jelen rövid interpelláczió­mat, mely kapcsolatos az előbb tárgyalt kérvény­nye], az igen t. kultuszminiszter úrhoz intézem. Az előbbi kérvényben a néptanítók anyagi fel­javításáról volt szó, és a t. ház igen méltányo­san határozott a tekintetben, hogy a kultusz­miniszter úrhoz pártolólag utasíttatván a kérvény, a néptanítók nyugdíj tekintetében kedvezőbb hely­zetbe juthassanak. Ezen interpelláezió tárcza is egy egyszerű néptanító esete, mely tán kicsinyesnek látszik, de azt az embert, a ki kötelességét hűen és pon­tosan teljesíti, állásra, hivatalra és méltóságra való tekintet nélkül egyáltalában kötelességünk mindnyájunknak becsülni. (Helyeslés a szélsSbal­óldalon.) És habár hivataláról vagy társadalmi felfogás szerint alacsonyabb rangúval is történik bármi törvénytelenség vagy igazságtalanság, az igazság és jog iránt érzékkel bíró embereknek ez orvoslást megadni kötelességük. Nem jó szívvel teszem, de a csongrádmegyei híres állapotoknak egy csücskét kell itt felleb­bentettem, és egy ujabb sarjadékát bemutatnom őr. Tergina Gyula, a megye királyi tanfelügye­lőjének személyében, ki nemes és szép jogkörét arra is fölhasználja, nem hogy a tanítók anya­gilag és erkölcsileg megnyugtató állapotban legyenek, hanem hogy e mondhatni kenyérért küzdő tanítók politikailag üldöztessenek. Úgy hiszem, nincs e házban senki, ki a tanfelügyelőkre vonatkozó törvényes intézkedé­sekben csak egy pontra is mutathatna, a mely szerint politikai jogkörük van; és mégis dr. Ter­gina Gyula körutazásai alkalmával határozott politikai, kortesmissziót végez. De ez privát dolga volna, ha ennek szomorú kifolyását üldö­zés és brutalitás alakjában egyik-másik, politikai téren szabad, önáló gondolkozást eláruló tanító keserűen nem érezné. Csongrád vármegyében az 1892. januárban lezajlott országos választások alatt a tanfel­ügyelő úr, bár politikai jogköre nincsen, s így annál kevésbbé lehet feljogosítva a tanítók, iskola­széki elnökök stb. közt való presszionáló kor­teskedésre, Zsák Frigyes kisteleki tanítóhoz a következő expresszlevelet küldötte: ^Tekintetes Zsák Frigyes tanító úrnak, Kisteleken; A szabad­elvű párti dr. Lévay érdekében elvárom a sza­vazáshoz és azon felül is reménylem, hogy hazafias teendője tudtában törekedni fog az em­lített jelölt úrnak érdekében fáradozni. »Más szó­val : korteskedni. Ugyanilyen levelet kapott a kisteleki iskola­széknek akkori elnöke, az ottani gyógyszerész. Hát mi van ebben a levélben és mi ennek a morálja . A tanfelügyelő felszólítja, hogy kor­teskedjék a kormánypárti képviselő mellett a tanító, és evvel a felszólítással meg is magya­rázza neki, hogy: Te tanító, te néptanító! Neked nem csak az iskolában vanuak kötelességeid; az iskolán kívül jogaid is vannak. Te szabad országnak honpolgára vagy; szavazati joggal bírsz, sőt politikai meggyőződésedet, hitvalláso­dat terjesztheted, abban fáradozhatsz ; a törvény korlátai közt mindent elkövethetsz, hogy proze­litákat gyűjthess. Szóval ez felvilágosítás arról, hogy a néptanítónak is joga van korteskedni, de persze abban a levélben a kormánypárti kép­viselő melletti korteskedésrőí van szó. Zsák Frigyes neveltetésénél, születésénél fogva, de még hozzátehetem, mert egy nagyon szép példával állunk szemben: neje szül. Greskovics Mária is, a ki szintén tanítónő s az egész család az úgynevezett függetlenségi és 48-as eszmék magasabb ideális légkörében volt nevelve; azt Szítta magába mindenütt, a családban és künn az életben, és ezt is követte, és ebből a levélből az okulást levonván, de amúgy is tudván, hogy a honpolgárnak joga van elveit terjeszteni: ő igenis korteskedett; megtett mindent arra nézve, hogy politikai elvei érvényestíljenek, de nem a tanfelügyelő úr részére, hanem igenis a függet­lenségi és 48-as elveknek igyekezett többséget szerezni. És megtörtént az, a mi a dolog hisztó­rikuma, hogy 1892. januárban csakugyan a függetlenségi és 48-as párti Sima Ferencz nyerte

Next

/
Thumbnails
Contents