Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-23

58 23, országos ülés 1897. január 13-án, szerdán. végezve a somorjai kosáron, minden ízében nélkülözte azt a világosságot, azt a határozottságot, azt a törhetetlen akaraterőt, azt a logikus következetességet, a mivel egyedííl lehet összetartani a harczra, előkészíteni döntő harczra, feltüzelni a győzelemre, nevelni politikailag. (Úgy van! jobbfelöl) De, t. ház, még egy vonást teszek az ekkép rajzolt képhez hozzá: az erdélyrészi választásokat. (Halljuk! Halljuk!) Az 1882-iki választások után az igen tisztelt nemzeti párt 11 kerületet hódított el és nyolcz vármegye területén terjedt el. A mostani választások eredménye az, hogy a 11 kerületből kilenezet és nyolcz vármegyéből hatot vesztettek, egyetlenegy új kerületet sem nyertek, csak két új kerületben állítottak jelöltet, (Felkiáltások balfelöl: Rossz a statisztikai jobbfelöl: Erdélyről van szó!) és így az elvesztett kerületeknek több mint 2

/3-ában még jelöltet sem állítottak föl, még a zászló becsületeért sem harczoltak. (Zaj. Ellenmondás balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Még felelhetnek a képviselő urak. (Zaj és félkiáltások jobbfelöl: Hiszen passzivok! Mire jó a passzivitás!) Werner Gyula: T. ház! Én igyekezni fogok megmondani, mi lehet az oka az elmék ama nagy fordulatának, az érzelmek ama gyors kihűlésének, a mi az öt év előtti és a mostani* választások alatt az erdélyi magyarság szivében végbement? Az egyik oka az, hogy a nemzeti politikának a vezetését, ennek a kabinetnek a •vezetését kipróbált jó kezekben tudják. (Zajos ellenmondások balfelöl. Úgy van ! Úgy van ! jobbfélöl.) Az erdélyrészi magyarság ama törhetetlen hitben él, hogy ama politikusnak, a ki az ő bajukat, bújukat oly közelről ismeri, sőt annak meggyógyítására férfikorának legszebb éveit szentelte, hogy annak a politikusnak tapasztalata is, tehetsége is, akarata is, de missziója is van hozzá, hogy a nemzeti állam kiépítésében s fölszereléséhen magának nagy érdemeket szerzett, a nélkül, hogy a nemzetiségeknek törvényben biztosított jogait csorbítsa. (Úgy van! Ügy van! jobbf löl.) A másik ok, a miért a nemzeti párt elvesztette Erdélyt, egyszerűen az, hogy az erdélyrészi magyarság a lefolyt öt esztendő küzdelméből látta, hogy a nemzeti párt politikája a közjogi ellentétek kiélesítésére vezet, és hogy az élő tiltakozás bejelentése óta a régi magyar sérelmi politika hagyományos kereteiben mozog Azok a t. képviselő urak, kik a közjogi alap megváltoztatásának zászlaját magasra tartják, a kik Mátyás király és Nagy Lajos Magyarországáról szép politikai álmokat szőnek, és míg magas eszmék csillagfutását köpetik tekintetükkel, lépten-nyomon megbotolnak az édes anyaföld rögeiben, mert megfeledkeznek Magyarország számerejéről, geográfiai helyzetéről és ama függő, alárendelt helyzetről, (Zaj balfelől.) a melynek kis népek, kis országok — példa rá Szerbia, Bulgária, Románia, Görögország — védtelenül ki vannak szolgáltatva a nagy világhatalmak szférájában; ezek a képviselő urak ne vegyék rossz néven az erdélyi részek magyarságától, hogy a 67-es alap előnyeit senki náluk jobban megbecsülni nem tudja, (Úgy van! jobbfelöl.) ne vegyék zokon, hogy ez alap megváltoztatásának nagy történelmi felindulásokat feltételező eshetőségétől senki náluk jobban nem retteg. Erdély, mint oly föld, mely két birkózó világhatalom, a német és török közé ékelve, századokig fenn tudta tartani ónálló államiságát, inkább okossággal, mint erővel, hozzá van szokva az európai politika magasabb szempontjaiból nézni hazánk állapotait. Oly mozgalmak közepette élve, mikor egy független szomszédos királyságnak puszta létezése veszedelmes vonzó erőt gyakorol, jobban meg tudja becsülni a monarchia ama nagyhatalmi állását, melynek ereje és forrása az 1867-iki kiegyezés. A nemzetiségi árvizek ellen védtöltésekkel védekezve, birtokának, nyelvének, kultúrájának, hitének, psuzta létének állandó védelmezésével lévén elfoglalva, nagyon természetes, hogy a meddő közjogi harczok helyén ama nagy nemzeti munka siettetésére vállalkozik, melyet így formulázok : Magyarország egységes és nemzeti jellegének megóvása minden irányban, megóvása, előbbre vitele a dinasztia és a nemzet közös elhatározásából. (Málénk tetszés jobbról. Zaj bah és szélső baloldalon.) Ha a t. nemzeti párt parlamenti passzivitással fenyegeti a közéletet, én ezzel szemben rámutatok a szabadelvű pártra, mely az ország nagy többségének bizalmából ül itt és tudni fogja kötelességét minden körülmények között. E párt huszonegy éve áll Magyarország közügyeinek szolgálatában. E huszonegy év anyagi, kulturális és politikai eredményeit bemutattuk a világnak az ezredéves ünnepen. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Azt hiszem, jobb volna, ha a t. nagy közbeszóló úr talán beszédben felelne nekem, a helyett, hogy folyton zavarna egy kezdő szónokot beszédében. (Helyeslés jobbfelöl.) Ennek a szabadelvű pártnak alkotásait bemutattuk az ezredéves ünnepen, és azt hiszem, a müveit külföld mégis inkább igazságos és objektív birálója a nemzet közviszonyainak, mint az igen tisztelt ellenzék. És ez a művelt külföld elismeréssel adózott a mi nagy haladásunknak, egészséges fejlődésünknek. De a 21 éves pártpolitikai uralomnak meg van a maga szimbolikus kifejezése, megvolt az ezredévben. Hogy a magyar nemzetet és a királyt összeforrva látta, ez az ezredéves ünnep egyik legfőbb és páratlanul álló jelensége. Ha önök a parlamenti passzivitással áll-