Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-22
38 22. orsz&goe ülés 1897. január 12-én, kedden. sége kitett 243 millió forintot, tehát minden kilométerre esett bevétel 20.960 frank. Látjuk tehát, hogy a míg Ausztria vasútvonalainak hossza nem sokkal nagyobb, addig azok jövedelmezősége majdnem mégegyszer annyi, mint Magyarországon. Franeziaország vasútvonalainak hossza: 36.489 kilométer, minden 1000 lakosra esik Q-95 kilométer, tehát majdnem egy egész kilométer; jövedelmezőgége már kitesz 1240 millió frankot, tehát minden kilométerre esik 33.946 frank. Kémetországban a vasúti hálózat kitett 44.109 kilométert, minden 1000 lakosra esik 1*1, tehát valamivel több, mint egy egész kilométer; jövedelmezősége kitett 1355 millió márkát és így minden kilométerre esik 38.500 frank. Végül Angolországban, a hol a vasútvonalak fejlődése legnagyobb, a hálózat kitesz 33.648 kilométert, angol mértföldekben 21.174, minden 1000 lakosra esik 0*86 kilométer és jövedelmezősége kitett 1080 millió forintot; minden kilométerre esett 60.000 frank, tehát majdnem négyszer annyi, mint Magyarországon. Madarász Jószef: Tehát mi gazdagok vagyunk. (Derültség balfelöl.) Arányi Miksa : A mint tehát ezen számtételekből látható, Magyarország vasútvonalai még nem érték el a fejlődés legmagasabb fokát; még nem hasonlíthatjuk össze vasútvonalaink hosszát és jövedelmezőségét a kiüföldi nagy államok vasútvonalainak hosszával és jövedelmezőségével; legfeljebb azt mondhatjuk, hogy az utóbbi két évtizedben igen sok mulasztást képesek voltunk helyrehozni, de vasútvonalaink sem közvetve, sem közvetlenül nem hozták még meg a várt eredményt. A külföld példájából mi is meríthetjük azt a biztató reményt, hogy vasutaink, melyeknek üzeme nagyobbára az állam kezében van, talán a nem nagyon messze jövőben meg fogják hozni a nagyobb kamatozást és hogy a kiépítésre kontemplált új vonalak mentében az ingatlanok értékét emelni fogják és hogy az ezen vasutak mentében, a hol milliókra menő értékek parlagon hevernek, azon vasúti vonalak kiépítése után ezek értékben emelkedni fognak és bizton várhatjuk azt, hogy befektetéseink egy talán nem messze eső jövőben meg fogják hozni a várt eredményt. S ha már most, t. ház, az előttünk fekvő költségvetésünk kiadási tételeit összehasonlítjuk a külföldi nagy államok kiadásainak tételeivel, ha pesszimisztikus impresszióval is belemegyünk ezen költségvetésnek vizsgálatába vagy bírálásába, meg fogunk győződni arról, hogy Magyarország pénzügyi tekintetben nincsen rosszabbul, nincsen drágábban adminisztrálva, mint a külföldnek bármely más állama. Mig más államokban az adók mesterséges felsrófolása, új adónemek feltalálása, új hitelműveletek igénybevétele által iparkodtak az államháztartás egyensúlyát rendbehozni, addig Magyarországban az utolsó években a mi költségvetéseink a jövedelmek okszerű emelkedése, a helyzet kedvező alakulása, észszerű befektetések folytán előállt közgazdasági fejlődés bevételei folytán úgy alakultak, hogy ha nem is nagy, de mindenesetre az ország hitelét megerősítő feleslegeket voltunk képesek kimutatni. Ha már most az előttünk fekvő költségvetést összehasonlítom az 1887-iki költségvetéssel és ugyanezt teszem a külföldi költségvetések számaival, azt találom, hogy 1887-ben költségvetésünk kiadási tétele kitett 368 millió forintot, mig az előttünk fekvő költségvetésnek kiadási tétele kitett 475 millió forintot; tehát 10 év alatt az emelkedés 107 millió forint, vagyis az összes kiadás 29 százalékával történt Magyarországon az emelkedés. A külföldi államok költségvetéseit 1897-re minden államtól beszerezni nem voltam képes, és így csak az 1896-iki és az 1886dki költségvetéseket hasonlíthatom össze, a miből a magyar költségvetésre előny nem származhatik, mert egy későbbi költségvetést egy előbbivel hasonlítok . össze, miután tudjuk, hogy egész Európában a kiadások emelkedő irányt mutatnak. Ausztriában találom azt, hogy 1886-ban a kiadások kitettek 516 millió forintot, míg 1896-ban kitettek 664 milliót, tehát az emelkedés 148 millió, vagyis az összes kiadásoknak 28°/o-a. Poroszország költségvetése 1886-ban kitett 1339 millió márkát, 1896-ban 1939 millió márkát, tehát az emelkedés itt 600 millió márka, az összes kiadások 45°/o-a. Az egész német birodalom költségvetése 1886-ban 762 millió márka volt, 1896-ban 1255 millió márka, vagyis az emelkedés 492 millió márka, tehát az összes kiadásoknak 64°/o-a. Angolország költségvetése 1886-ban 94 millió font sterling, vagyis pénzünk szerint körülbelül 1128 millió forint, 1896/7-ben 100 millió font sterling, a mi pénzünk szerint körülbelül 1200 millió. Az emelkedés 6 millió font sterling, a mi pénzünk szerint 72 millió forint, vagyis a kiadások emelkedtek 6 2 /5°/o-kal. Tehát Kossuth t. képviselőtársam azon kijelentését, hogy Angliában az adót leszállították volna, igazolva seholsem találtam, ellenkezőleg azt látom, hogy Angliában tiz év alatt a kiadások emelkedtek, a mint számszerűleg és hivatalos úton beszerzett adatokkal bizonyítottam, hogy a kiadások Angliában is emelkedtek 6 2 /5°/o-al. Oroszország kiadási tétele 1886-ban 847 millió rubel, míg 1895-ben — ez lévén az utolsó év, melyről statisztikai adatok megjelentek — I 1129 millió rubel, tehát kilencz év alatt Orosz-
