Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-22
22. országos ülés 1897, országban a kiadások 282 millióval, vagyis az összes kiadások 23°/o-ával emelkedtek. Csökkentek a kiadások csak két államban, Olaszországban és Francziaországban. Ha azon okokat kutatjuk, hogy miért csökkentek Olaszországban és Francziaországban a kiadások, míg egész Európa összes államaiban emelkedtek, a két államban hasonló okokat találunk, mert Olaszországban 1886-ban a kiadások kitettek 1696 lirát, csökkentek 1896-ban 1643 millió lírára, tehát 53 millió lírával, vagyis az összes kiadásoknak 3y5 0 /o-ával. De Olaszországban a királyság egyesítése utáni első években, jelesül 1876-tól 1886-ig a kiadások óriási mértékben emelkedtek, tudniillik 1102 millió lírától 1696 millió Uráig, tehát 594 millió lírával. Francziaországban a kiadások í886-ban kitettek 3728 millió frankot, 1896-ban csökkentek 3392 frankra, tehát tíz év alatt 336 millió frankkal, vagyis az összes kiadások 9°/o-ával. De Francziaországban is a köztársasági államforma első idejében, jelesül 1876-tól 1886-ig a kiadások óriási mértékben emelkedtek. 1882-től 1886-ig, tehát négy év alatt, 2854 millió frankról 3728 millió frankra, tehát közel egy milliárd frankkal emelkedtek a kiadások. Kutatva a kiadások oly nagymérvű emelkedésének okait, ezeket első sorban a hadügyi kiadásokban találjuk meg. (Úgy van! jóbbfdől.) Ez oly tény és igazság, a mely előtt szemet hányni nem lehet, mert azon kiadások, melyeket mi kezdetben ideiglenes vagy átmenetieknek tekintettünk, mindinkább az államadósság jellegével lépnek fel. A mely arányban tudomást szerzünk a hadügyek terén észlelt új találmányokról, époly arányban lesznek ezek háttérbe szorítva az új találmányok által, és ezek ismét a jövő találmányai által lesznek megsemmisítve. Majd a füstnélküli puskapor, majd az új szerkezetű fegyverek és ágyúk, majd a katonaság ellátása körűi tett tapasztalatok, majd az erődítések és mozgósítások nyelik el a határtalan milliókat, és ki tudja, hogy e gyilkos haladás, mely az európai czivilizáczíót sakkban tartja, megakasztja, hol és mikor fog megállani? (Halljuk! Halljuk!) Bizonyára jobb volna, ha e határtalan milliókat, melyeket évenként a hadügyek telhetetlen gyomrába behajigálunk, valamely nemesebb czélra, mint például nemzeti haladásunk előmozdítására vagy a szegények sorsának enyhítésére lehetne használni. De lehetünk-e mi felelősek azért, a mi határainkon kívül történik (Úgy van! jobbfelöl.), és van-e nekünk erőnk ezt megakadályozni? Bármennyire békés természetű a magyar ember, bármennyire legyünk áthatva és meggyőződve a közjó érdekében életbeléptetendő reformok szükségességétől, nem egy kérlelhetetlen fátummal állunk-e itt szemben, melyre kárhoztatva vagyunk, a január 12-én, kedden. 39 melylyel szemben mást nem tehetünk, más megoldást nem találunk, mint a hadügyek czéljaira szükséges eszközök szolgáltatását, és az ezzel járó terhek elvállalását? S ha nincs semmi jel arra, hogy e kiadások most vagy a közel jövőben meg fognak szűnni, sőt ellenkezőleg minden jel arra mutat, hogy még hosszú éveken keresztül emelkedni fognak, nem kötelességünk-e ez állandó kiadásokkal szemben jövedelmi forrásainkat megnyitni, hogy bebizonyítsuk a külföld előtt, hogy elég gazdagok vagyunk e terhek elviselésére,.. . Brázay Kálmán: Nehéz volna! Arányi Miksa: . . . hogy bebizonyítsuk ellenségeink előtt, a kik határainkon leskelődnek, a kik talán összeomlásunkat szeretnék látni, hogy elég erőnk és bátorságunk van a nemzetek e versenyében a küzdelmet kiállani ? (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen európai terhek súlyát nemcsak mi érezzük, hanem érzi egész Európa, mely közel 2 x /2 milliárd forintnyi összeget áldoz évenként hadi czélokra. Ez összegben Ausztria és Magyarország szerepelt 1886-ban 120 millió forinttal, az 1897-iki delegáczió előirányzata szerint 140 millió forinttal, tehát az emelkedés tíz év alatt 20 millió forint. Németországban ezek a költségek 1886-ban kitettek 386 millió márkát, 1896-ban 534 millió márkát, az emelkedés tehát 154 millió márka. Francziaországban kitettek í886-ban 848 millió frankot, 1896-ban 889 millió frankot, az emelkedés tehát 51 millió frank. Angolország hadügyi s tengerészeti czélokra költött 1885-ben 35 millió font sterlinget, vagyis 360 millió forintot, 1896-ban 38 millió font sterlinget, vagyis 450 millió forintot, tehát tíz év alatt Angliában a kiadások emelkedtek 90 millió forinttal. Oroszország hadi czélokra költött 1886-ban 212 millió rubelt, 1895-ben 285 millió rubelt, tehát kilencz év alatt a kiadások emelkedtek 73 millió rubellel. A másik fontos tényező, mely miatt nemcsak nálunk, de egész Európában emelkedtek a kiadások, egyrészt az államadósságok emelkedéséhen, másrészt az államadóságok után fizetendő kamatoztatásban rejlik, Magyarország előttünk levő költségvetése 1897-re 142 millió forinttal van megterhelve, az adósságok után fizetendő kamatok és a kamatbiztosítást élvező s más vasutak átvétele folytán elvállalt kötelességeiből folyólag. E számadatokat szem előtt tartva kérdem, nem állja-e ki költségvetésünk az összehasonlítást a külföld nagy államainak költségvetéseivel ? (Egy hang a szélső baloldalon: Nem bizony!) És vájjon igazak-e azok az állítások, melyeket gyakran hallunk hangoztatni, hogy Magyarország pénzügyi szempontból a legrosszabbul