Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-33

292 ^3. országos ülés 1897. január 35-én, hétfőn. körüli minisztérium épületének alapos helyreállítására I. részlet gyanánt 10.000 frt van felvéve. Az indokolásban fel van hozva, hogy az épületek, miután nagyon régiek és számos esztendőn át a rosszul alkalmazott takarékosság folytán nem javíttattak ki alaposan, oly rossz állapotban vannak, hogy azok gyökeres helyreállításáról sürgősen kell gondoskodni, és hogy egy megbízható építész költségvetés beadására szólíttatott fel és ez alapon az első részlet gyanánt 10.000 frt van a budgetben előirányozva. Én tisztelettel kérdem a t. miniszterelnök urat, hogy miután az építész a költségvetést még be nem adta, tulajdonképen hány ilyen 10.000 frtos átmeneti tétel lesz a ház elé terjesztve, miután az roppant nagy összegeket tehet ki. Nézetem szerint sokkal helyesebb először az építész költségvetését meghallgatni és ezután felosztani évekre a kiadásokat, mielőtt egy ismeretlen nagyságú összegre nézve szavaznak meg részleteket. Ez volna egyszerű megjegyzésem ezen tételnél. De miután épen e minisztérium tatarozásáról, helyreállításáról és gyökere* renoválásáról van a BZÓ, engedje meg az igen t. ház, hogy még egy pillanatra igénybe vegyem figyelmét. Itt tényleg sajnálom, hogy b. Jósika Samu miniszter úr nincs jelen, hogy személyesen hallhatná és mondhatná meg, hogy csakugyan úgy van-e, a mint én legjobb hitem és emlékezetein szerint tudom, hogy szóba kerülvén a múlt évi költségvetések tárgyalásánál, hogy ezen magyar minisztérium épületén az osztrák czímer ragyog és díszeleg, a t. miniszter úr kijelentette, hogy azt ott minden ok nélkül levenni nem lehet, de a legközelebbi tatarozás, illetőleg nagyobb renováczió alkalmával, miután amúgy is feltétlenül szükség van renováczióra, okvetlenül gon doskodva lesz arról, hogy az ez oldalról hangoztatott sérelem, a mely évente mindig felemlíttetik, tovább ne létezzék. Nagyon kérem az igen tisztelt miniszterelnök urat, a ki ma itt az ő Felsége személye körüli minisztert is helyettesíti, legyen szíves a tatarozási terhek I. részlete közé az «zen ezimer levételi költségeit is felvenni. Ezeket akartam megjegyezni, különben a tételt el nem fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Rakovszky István jegyző : Gr. Zichy Jenő! Gr. Zichy Jenő: T. ház! Sajátságos dolog, hogy valahányszor az ő Felsége személye körüli miniszternek tárczáját tárgyaljuk, az mindig beteg. Az idén beteg, tavaly is beteg volt, harmadéve, a mikor gr. Andrássy Gyula volt az ő Felsége személye körüli miniszter, az is beteg volt. En ezt csak konstatálom és nem tudom, hogy miért betegek ezek az urak oly gyakran? Azt is konstatálom, hogy minden évben restauráljuk és javítjuk az épületeket. Ezelőtt három évvel ezen épületek tatarozására 70.000 forint volt felvéve, ez után megint egy nagyobb összeget állítottak be s az idén 10.000 forintról van szó. A ház a kért összegeket meg is szavazta, mert hisz kívánatos, hogy a magyar minisztériumnak Bécsben tisztességes legyen a háza s megfeleljen az ország méltóságának. Ezzel kapcsolatosan és nem így véletlenül kérés- vagy kegyelemből, de a ház, az ország becsülete szempontjából követeljük, hogy arra a házra a magyar czímer föltétessék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Epúgy, a mint itt a Reichsrath épületén nincs keresni valója a magyar ezímernek, ott Bécsben nincs semmi keresni valója a dupla sasnak. Ezt nem mint kegyet és kérelmet, de mint jogos követelést vagyok bátor a t. miniszter úrhoz intézni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Gr. Zichy Jenő képviselő úr nem emlékezik arra, hogy az ő Felsége személye körüli miniszter a múlt évben itt a tárgyalásnál jelen volt. Én nem emlékszem épen jól magam sem, de hajlandó vagyok inkább azt hinni, hogy gr. Zichy akkor nem volt itt, hanem keleti utazásán lehetett és a két év előtti időre emlékszik, bár hajlandó vagyok kétségbe vonni azt is, ho:.ry akkor b. Jósika nem lett volaa itt. Gr. Zichy Jenő: Úgy hallottam! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Én garantirozom, hogy báró Jósika itt volt. Eötvös Károly: A sas! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Méltóztassék ebben megnyugodni; úgy látom, Eötvös Károly képviselő úr is közbeszólásával ezt igazolja. Kubik Béla: A sast igazolta! Elnök: Kérem, ne méltóztassék közbeszólani! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy én nem emlékszem arra sem, hogy hallottam volna, még kevésbbé, hogy láttam volna, hogy azon a házon az osztrák czímer van. Én tudom, hallottam, láttam, mondtam is, hogy ott, t. ház, egy a mi ez idő szerinti közjogunknak teljesen meg nem felelő czímer van, a régi erdélyi czímer, a melynek jogos voltát én ez idő szerint el nem ismerem, de a mely a múlt században, két századon keresztül, mondhatnám állandóan használtatott és ennek következtében azon időben, az akkori felfogásnak megfelelőea helyeztetett azon épület homlokzatára. Beismerem, a mint